Egy kép és ezer szó: 3. Tiszazugi képek

Nagyrév, 1960[1]

N. I. meggyilkolta V. I.-t. A tettest harminchat órán belül dunántúli munkahelyén fogták el.

Nagyrév, Előd út

„Dolgozók a Luna elnevezésű tűzhelyeket szerelik a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységének üzemében.”[2]

A plakát:[3]

N-t a Szolnok Megyei Bíróság gyilkosság bűntette és rablás bűntettének kísérlete (hiába dúlta fel az egész házat, a tepsi alatt gyűjtött 16.800 forintot nem találta meg – ma:[4] kb. 2.5 millió forint) miatt halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság ezt megerősítette, kegyelmi kérvényét az Elnöki Tanács elutasította.

N. I.-t 1960. december 1-jén Szolnokon fölakasztották.

Szelevény, 1956[5]

1956. január 4-én éjszaka Szelevényen eltűnt H. A. gazdálkodó.

A bejelentést követő harmadik napon holtan találták a község határában levő egyik kútban. A gyanú a feleségre terelődött, akiről „köztudomású” volt, hogy férjével rossz házaséletet élt és szerelmi viszonyt folytatott szomszédjával, Sz. P.-rel.

Gádor, hámfa, mozsár[6]

A Szolnok Megyei Bíróság a tetteseket kötél általi halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság életfogytiglanra változtatta büntetésüket.

Tiszaföldvár, 1959[7]

R. J.-né B. M. 1959. augusztus 7-én meggyilkolta saját gyermekét.

A Szolnok Megyei Bíróság 1959. október 5-én – szándékos emberölés bűntette miatt – 12 év börtönre ítélte. Súlyosbító körülményként értékelték büntetett előéletét, illetve gyermeke állandó és súlyos bántalmazását. A Legfelsőbb Bíróság december 9-én R. J-né börtönbüntetését 8 évre csökkentette.

Összeállította: Dr. Bojtos Gábor főlevéltáros