II. világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren
A második világháború végén, 1944 márciusában Németország megszállta Magyarországot, ezzel hazánk, így Budapest is, hadszíntérré változott. 1944/45 telén a magyar főváros szenvedte el a világháború egyik leghosszabb ostromát, amely minden értelemben hatalmas károkat, veszteségeket okozott.
A katonai birtokbavétel nyolcvanadik évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) is kiemelt figyelmet fordít, és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal és a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárral közösen egy komoly európai programmal készül. A kezdeményezéshez csatlakozott a német Bundesarchiv is, sőt, a közös munkához a korábban az orosz levéltárakban megőrzött és később hozzáférhetővé tett iratok egy részét is felhasználják.
A munka jól halad, a vármegyei levéltárak átnézték az 1944 tavasza és 1950 közötti időszak halotti anyakönyveit az összes magyar településre vonatkozóan. 1950-ig még ugyanis feltüntették a halotti anyakönyvekben, ha valaki háborús sérülés következtében halt meg (a halottá nyílvánítást a bíróságok rendelték el az eltűnést követő 5 évvel). A mindenhonnan összegyűjtött adatok segítségével egy látványos interaktív adatbázis és adatvizualizáció készül, ahol térképen lehet majd látni, hogy egy településen milyen hadi események zajlottak, milyen alakulatok harcoltak egymással, továbbá látható lesz a katonai és a civil áldozatvállalás is. Még korántsem dolgoztak fel minden adatot, de már most 58 ezer feletti, túlnyomórészt civil áldozatot azonosítottak a szakemberek. A program ünnepélyes bemutatója ősszel várható.
Kulcsfontosságú irat
Szabó Csaba, az MNL főigazgatója az adatbázis megalkotását rendkívül fontosnak nevezte, hiszen a 3150 akkori település kétharmada esetében eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan mikor volt a katonai birtokbavétel, és az áldozatokról is kevés adat állt rendelkezésre. – Ha az adatbázis elkészül, az nagyon fontos lesz a helyi identitás szempontjából, mert a településeken élők látni fogják, miként ment végbe a községek, városok birtokbavétele, és az milyen áldozatokkal járt – emelte ki Szabó Csaba.
Az épülő adatbázishoz kapcsolódóan a levéltár a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen egy kiállítással készül, amely a június 21-ei Múzeumok Éjszakája programon nyílik meg. A tárlaton a levéltár 1944/45. évi történetén keresztül mutatják be Magyarország második világháborús sorsát, helyzetét, borzalmait.
Amikor ehhez a kiállításhoz kerestek levéltári iratokat, akkor minden érintett osztálynak és munkatársnak számba kellett vennie a témában érintett dokumentumokat. Ennek során Reisz T. Csaba főlevéltáros, az MNL címzetes főigazgatója egy rendkívül érdekes iratot választott ki. Eszerint az I. kerületi Tisztiorvosi Hivatal 1945. március 13-án felkérte mások mellett az Országos Levéltárat, hogy másnap reggel 8-ig töltsön ki egy táblázatot. Ebben meg kellett adni az 1944. december 24. után elhalt személyek és kimúlt állatok temetkezési helyét az intézmény területén és az azt övező közterületen. Az Országos Levéltár még aznap válaszolt: az ostrom alatt hetekig német főkötözőhely üzemelt a levéltár alagsorában, és az udvaron, egy gránáttölcsérben tizenkét személyt temettek el.
Eredményes feltárás
Ezt követően a kiállítás kurátora, Végső István felvette a kapcsolatot a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetséggel, és arról érdeklődött: rendelkeznek-e adattal a levéltár udvaráról exhumáltakkal kapcsolatban, de a szervezetnek nem volt erről információja. További konzultációk után a levéltárosok és Kohlrusz Gábor, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség magyarországi megbízottja arra jutottak: ha az adatbázisban nincs adat, és a későbbi évtizedekből a levéltár sem rendelkezik exhumálásra utaló információkkal, akkor a levéltár udvarán eltemetett személyek még az eredeti helyen nyugodhatnak. A megtalált vázlatrajzot Avar Anton főlevéltáros, az MNL Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztálya helyettes vezetője vetette össze a tervrajzzal, és megállapította, hogy a dokumentum némileg pontatlan, de arra alkalmas, hogy az alapján elkezdődhessen az exhumálás.
A feltáró munkálatok egy előkészítő bejárást követően május 25-én indultak el Czetz Balázs, az MNL gyűjteményi főigazgató-helyettesének felügyelete mellett, majd május 26-án és 27-én is folytatódtak. A Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség munkatársainak erőfeszítései hamar eredményre vezettek, és rövidesen megtalálták az első elhunyt katona földi maradványait. Ezt követően további tizenhárom katona került elő az egykori gránáttölcsérből, az exhumálás során ráadásul hét személy azonosítóját is megtalálták, így hét család hozzátartozói végre megtudhatják, hogy a harcok közepette elhunyt felmenőjüket hol temették el. Az exhumálást nehezítette, hogy korábban a területen közművezetékeket fektettek le. Ennek ellenére számos személyes tárgy, így órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek kerültek elő a földből. Megtalálták továbbá az Országos Levéltár 1945 nyarán lerobbantott tornyának egyes maradványait is. A munkálatok pünkösd után folytatódnak majd a még feltárható területen.
Velünk élő történelem
Szabó Csaba hangsúlyozta, ez az eset is azt bizonyítja, hogy a levéltárak és az azokban őrzött iratok nagyon fontosak. – A történelem velünk él, és látható, hogy ennyi év után is még mindig vannak fehér foltok, és mindig kerülhetnek elő nagyon érdekes és izgalmas dokumentumok. Ha ez a kulcsfontosságú, nálunk őrzött irat nem lett volna meg, akkor lehet, hogy ezeket a német katonákat sohasem exhumálták volna. Így viszont az iratokban levő információk elvezettek minket a megoldáshoz – fogalmazott. Az MNL főigazgatója az esettel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Ausztriában, Enns Salabergben előkerült az I. Huszárhadosztály iratanyaga. A dokumentumokat még 1945-ben ásták el, így az iratok meglehetősen rossz állapotban vannak. – Ha az anyag hazakerül, a Magyar Nemzeti Levéltár nagy tapasztalattal rendelkező állományvédelmi munkatársai segítenek az iratok restaurálásában, ha erre a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár igényt tart – fejtette ki Szabó Csaba.
Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL OL)
Új hozzászólás