Veszprém vármegye kincsestára 46. – A közterületi hirdetések szabályozása Veszprémben a 20. század első felében

Az emberiség történetében már az ókorban megjelentek a mai értelemben vett hirdetések, reklámok ősei, de csak az 1800-as évektől beszélhetünk a modern reklám fogalmáról. A reklám a hírcsere egy formája, rendszerint egy bizonyos termék vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönöz, esetleg egy egész márka, cég, terület vagy pusztán csak egy cél javára szóló hírverés.[1] A hirdetésnek egyrészről azt kell elérnie, hogy eljuttassa a termék vagy szolgáltatás hírét a potenciális személyekhez, másrészről pedig meg kell győznie a célközönséget, hogy vásárolják is meg az adott terméket vagy szolgáltatást.[2] A hirdetés meghatározó elemei a figyelemfelkeltés, a külső megjelenés és a meggyőzés.

Veszprém város tanácsa a 20. század első felében a hirdetésügyet olyan fontos dolognak tartotta, hogy megfelelő keretek között, a város és a közösség hasznára szabályozta. Veszprém város képviselőtestülete az 1913. szeptember 15-én, és az 1925. április 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen döntött a hirdetésügy rendezéséről, szabályozásáról.

HU-MNL-VEVL-V.191. Nr.31. 1925. évi hirdetési ügy rendezéséről szóló szabályrendelet (részlet)

A szabályozás első lépése az volt, hogy meghatározták a hirdetés fogalmát, mi az, ami hirdetésnek minősül. Az 1925. évi szabályrendelet 4.§-a szerint: „Minden írásbeli, nyomtatott, ábrázolt vagy más úton előállított közlemény, amelynek célja az, hogy tartalmáról az emberek nyilvánosan tudomást szerezzenek – tekintet nélkül az elnevezésre – a jelen szabályrendelet szerint hirdetésnek minősül.”[3]

Veszprém területén az érvényben lévő városi szabályrendelet betartása mellett és a szabályrendeletben foglalt díjak megfizetése után lehetett hirdetéseket, mozgóhirdetéseket vagy közterületen szétosztott repülőhirdetéseket közzétenni. Azoktól a hirdetőktől, akik ezen szabályrendelet értelmében megállapított feltételeknek eleget tettek, a város nem tagadhatta meg a hirdetés megjelentetését.

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp, VK-01822

A város a hirdetési jogot saját maga is gyakorolhatta, de bérbe is adhatta, és az ebből származó jövedelmet a városi pénztárba kellett befizetni.

A városi képviselőtestületi közgyűlés az állandó választmány és az együttes bizottságok javaslatára a hirdetésügy rendezéséről szóló szabályrendelet alapján 1925. december 28-án úgy döntött, hogy a hirdetési jog elnyerésére beadott nyilvános pályázatok közül Fodor Ferenc[4]  veszprémi kereskedő ajánlatát fogadja el. A várossal kötött szerződés alapján Fodor Ferenc a bérbeadási jogot 1926. január 1. és 1935. december 31. között gyakorolhatta. A tíz évre szóló bérbeadási jog kötelezettségekkel is járt. A bérlő kötelezve volt, hogy 40 általános és 7 hatósági hirdetőtáblát, oszlopot, illetve berendezést létesítsen a városban, azokat jó állapotban fenntartsa, a bérleti idő lejártával ezeket az eszközöket átadja a város részére. A hirdetési jog gyakorlása által szerzett tiszta bevétel 22%-a a várost illette.

Fodor Ferenc könyv- és papírkereskedésében, könyvnyomdájában készült a Veszprémvármegye független politikai lap, hivatalos állami nyomtatványok, de hirdetéseket is a kereskedésben lehetett feladni, valamint a város nyilvános, közterületi hirdetéseinek értékesítési jogát is ő tartotta kézben.

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp, VK-01693

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp, VK-01914

A hirdetési ügy rendezéséről szóló szabályrendelet hatálya alól mentesültek a házak belső helyiségeiben kifüggesztett, a házak külső részére vagy kirakatokban a tulajdonos vagy bérlő érdekében elhelyezett, a járművek külső részein a tulajdonosokra vonatkozó és a társaskocsik belső részében kifüggesztett, valamint a pártoknak az országgyűlési (nemzetgyűlési) törvényhatósági vagy képviselőtestületi, illetve városi választásokra vonatkozó és az ingatlan tulajdonosának beleegyezésével közzétett hirdetések.

A hirdetéseket csak a városi tanács által meghatározott helyeken felállított táblákon, oszlopokon és egyéb hirdetési felületeken volt szabad kifüggeszteni, magántulajdonra hirdetési táblát csak a tulajdonos beleegyezésével tehettek ki.

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp, VK-03327

Vendéglőkben és éttermekben elhelyezett hirdetések hirdetési díj fizetési kötelezettség alá estek, azonban a sörgyári pléhtáblák és plakátok után nem kellett fizetni.

A város területén fekvő üzletek belső terében, kirakatában, a kirakatok külső farészein, az ajtók külső és belső farészein elhelyezett zománctáblák, pléhtáblák hirdetési díj alá nem estek, de a nagy egy fél négyszögméter[5], sőt még ennél is nagyobb táblák, amelyek üzletek felett, kirakatok mellett, a falakon külön voltak felerősítve vagy felfestve, hirdetési díj kötelesek voltak.

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp, VK-00503

A rendeletnek megfelelően kifüggesztett hirdetéseket a hirdetési idő lejárta előtt szándékosan megrongálni, leszakítani, vagy más hirdetménnyel átragasztani, egyéb úton elolvashatatlanná tenni tilos volt.

A hirdetőknek a hirdetési és kifüggesztési díjakat a hirdetmény átadásakor, a megrendeléskor kellett kifizetni. A hirdetményeket az átadás sorrendjében, de legfeljebb 5 órán belül ki kellett függeszteni, kivéve a hatósági hirdetéseket, amelyek kifüggesztését azonnal el kellett végezni.

A hirdetési és kifüggesztési díjakat a városi tanács állapította meg. A nem városi hirdetőknek a hirdetési díjnál 50%-al, a kifüggesztési díjnál pedig 25%-al többet kellett fizetniük, mint a helybelieknek.

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp, VK-09993

A hirdetmények érvényességi ideje a kifüggesztéstől számított 4. napig tartott. Amennyiben valaki tovább szerette volna a hirdetését a kifüggesztett helyen tartani, újabb 4 napra be kellett fizetnie a hirdetési díjat.

Hirdetési díjak alól mentességet kaptak a közhatóságok, a vasúti és közlekedési vállalatok közérdekű, valamint a városi hatóságok fenntartásában működő közüzemek és közcélú vállalatok hirdetései. A városi mozinak azonban a hirdetési díjak 50%-át meg kellett fizetni.

A hatósági hirdetések kifüggesztésére a város minden kerületében egy külön hirdetési táblát kellett fenntartani.

A sport támogatása már 100 évvel ezelőtt is fontos volt, a sportegyesületek sportcélú hirdetései 25% kedvezményben részesültek.

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp, VK-07120

Az iskoláknak, testületeknek, egyházaknak tanügyi vagy egyéb közcélú hirdetéseik után, valamint a városi szegények javára vagy egyéb közjótékonyságra rendezett mulatságok rendezőinek a hirdetési és kifüggesztési díjak negyedét kellett megfizetniük, amennyiben a tiszta jövedelem egészét jótékony célra fordították. A közművelődési felolvasások rendezőinek és az országos vagy helyi kiállítások szervezőinek is a díjak 25%-át kellett megfizetniük közérdekű hirdetményeik után.

A szabályrendelet a közegészségügyre és az erkölcsi mértékadásra is gondolt. Így fogalmaz: „Undorító betegségben szenvedőket mozgó és repülő hirdetéseknél alkalmazni nem szabad. Illemet vagy szemérmet sértő hirdetményeket kifüggeszteni tilos.”[6]

A szabályozás büntetési tételeket is megemlít, így aki megszegte a szabályokat 2500 koronától 200 000 koronáig terjedő pénzbírsággal büntethették. Büntethető volt, aki hirdetményt házra vagy más épületre, kerítésre vagy állványra ragasztott, aki hirdetőeszközt megrongált vagy eltávolított, vagy ilyen eszközt és környékét bemocskolt, hirdetményeket letépett, megsemmisített vagy bemocskolt, aki hirdetményt jogtalanul kiragasztott, aki mozgó vagy repülőhirdetéseket bejelentés és díjfizetés nélkül alkalmazott, vagy szétosztott, hordoztatott vagy szétosztatott, aki házának kapuján, üzletének kirakatában, vagy lakásának ablakában olyan hirdetéseket tett közzé vagy engedett közzétenni, amely a szabályzat szerint tilos volt.

Akik szabályt szegtek, kihágást követtek el, és kártérítéssel tartoztak a város felé. A meghatározott kihágásokban elsőfokon a városi tanács által megbízott tisztviselő, másodfokon az alispán, harmadfokon a magyar királyi belügyminiszter járt el. A díjfizetés és mentesség kérdésében elsőfokon a városi tanács, másodfokon a vármegyei közigazgatási bizottság határozott.

Hirdetési, reklám és kifüggesztési díjak megállapítása[7]

Veszprém rendezett tanácsú város tanácsának 1927. január 1-jétől érvényes díjszabása

I. Falragaszok:

a. tudomány, irodalom, művészet, ipar, kereskedelem és sport

b. átvonuló színtársulatok, kabarék, cirkuszok és mutatványosok

A díjszabásban feltüntetett árak 60 hirdetési helyen kifüggesztett hirdetésre vagy reklámra értendő.

c. közhatóságok

II. Plakátok, színlapok kiosztása, kifüggesztése üzletekben és kávéházakban:

1000 darabig a megbízó kiosztásában 4 pengő, a vállalat kiosztásában 5 pengő. Hatóságok plakátok, színlapok, saját emberei által való kiosztásáért nem fizetnek, a vállalat által való kifüggesztésért, vagy kihordásért 1000 darabonként 1 pengőt kötelesek fizetni.

III. Osztócédulák kihordása:

1000 darabig a megbízó kiosztásában 3 pengő, a vállalat kiosztásában 3,50 pengő. Közhatóságoknak díjmentes.

IV. Apróhirdetések:

A vállalat hirdetőszekrényeiben vagy hasonló nagyságban bárhol kihelyezve:

V. Állandó jellegű hirdetések:

Karton és fémlapon készített, irodákban, üzletekben, nyilvános helyeken elhelyezett kis reklámtáblák hirdetési és kifüggesztési díja darabonként egy évi időtartamra 0,50 pengő.

Állandó jellegű hirdetési táblák oszlopokon, hirdetőtáblákon, házfalakon, kerítéseken hirdetési és kifüggesztési díjai megegyezés szerint a városi tanács jóváhagyásával.

VI. Reklámtáblák hordozása, reklámkocsik járatása:

Reklámtábla hordoztatása a megbízó alkalmazásával naponként és darabonkánt 2 pengő, reklámkocsik járatása a megbízó járművével 8 pengő.

Kedvezmények:

városi mozgószínház 50%

városi színház 25%

veszprémi sportegyesületeknek sportcélú hirdetményei 25%

helyi egyesületek jótékonycélt szolgáló hirdetményei 25%

Hivatásos hirdetési irodák, reklámvállalatok 20%

Levéltári források

HU-MNL-VEVL-V.191. Veszprém város szabályrendeleteinek gyűjteménye. Nr.31. 1913. évi hirdetési ügy rendezéséről szóló szabályrendelet

HU-MNL-VEVL-V.191. Nr.31. 1925. évi hirdetési ügy rendezéséről szóló szabályrendelet

HU-MNL-VEVL-V.191. Nr.31. Hirdetési ügy rendezéséről szóló szabályrendelet 3. §-ának értelmezése (1926)

HU-MNL-VEVL-V.191. Nr.31. A városi hirdetési jog bérbeadása tárgyában Fodor Ferenccel kötött szerződés jóváhagyása (1925)

HU-MNL-VeVL-XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp

Irodalom

Bándi 1989 = Bándi László: A veszprémi nyomdászat két évszázada, Veszprém 1989.

Bándi 2004 = Bándi László: Veszprém – a dunántúli nyomdászat fellegvára. In: Magyar Grafika 2004/5. sz. 100–104. 2025. június 30. https://mgonline.hu/system/articles/92/articles_92_original.pdf?1479179301

Máthé–Nagyné Kozma 2014 = Máthé Éva – Nagyné Kozma Ildikó (szerk.): Sétál a család Veszprémben. A zsidó múlt nyomában, Veszprém 2014.

Danyi 2025 = Danyi Pál: Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től. Pénz- és ártörténeti szakportál. https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ 2025. július 1.