Magyar Nemzeti Levéltár

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét.

Ezzel a programsorozattal méltó módon emlékezünk a nyolcvan évvel ezelőtt történt eseményekre – jelentette ki a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményi főigazgató-helyettese február 11-én, kedden köszöntőjében a 1945. január – 1945. február: Harc Budapestért II. rész – Kitörés című konferencián. Az eseményt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség közösen szervezte.

Tóth Judit történész, a Kulákbánat, a magyarországi kulákok tragédiája című, múlt csütörtöki előadásában, részletesen ismertette a szovjetizálás kulákokra vonatkozó döntéseit, a gazdagparasztságot bűnbaknak és ellenségnek beállító propagandát. Az előadás különlegességét az jelentette, hogy a Ludas Matyi korabeli számaiban megjelent, a kulákokat negatívan bemutató karikatúrákon keresztül ismertette a magyar gazdaelit szovjet mintára történő ellehetetlenítését, a magyar paraszti társadalom erőszakos átalakítására irányuló törekvéseket.

Számos dologban számíthatunk a mesterséges intelligencia támogatására, különösen, ha az adatbázisokban való keresések hatékonyságának növeléséről és az adatok pontosságának javításáról van szó. Az online adatbázisok a hagyományos levéltári segédletek felhasználását felgyorsították: a kutatás, ami korábban évekig tartott, néhány hónap alatt elvégezhető lett.

Elkészült A magyar nemzet levéltára című dokumentumfilm, amely a Magyar Történelmi és Műfaji Film Alapítvány (MTMFA) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) közös munkája. Az alkotás a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet Kollégiuma támogatásával valósult meg. A filmet Szalma Sándor rendezte, amelyben narrátorként Harmath Imre színművész közreműködött.

Ha egy év befejeződik, érdemes kiértékelni az elmúlt esztendőt, sorra venni az elvégzett munkát, és összegzést készíteni a megvalósult programokról, fejlesztésekről. Milyennek ítéli meg ebből a szempontból 2024-et?

A „80 éve történt” 1944–45 magyar hadieseményei konferenciasorozatban megvalósuló eseményt február 11-én, kedden 10 órától tartják Budapesten a Bécsi kapu téri levéltári palotában. A program fővédnöke Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi miniszterhelyettes. A konferencián köszöntőt mond Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, a levezető elnök pedig Katona Csaba, az MNL kommunikációs referense lesz.

Akik ellátogattak a Bécsi kapu téri levéltári palotába a magyar kultúra napján, szabadon bejárhatták és megcsodálhatták az impozáns épületet. Megtekinthették egyebek mellett A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tárlat anyagát, továbbá a kiállító- és konferenciateremben helyett kapott a magyar kultúra napján egy kamarakiállítás is. Ebben az intézmény több, a reformkor kiemelkedő személyiségeihez kötődő dokumentumot bemutatott a vendégeknek.

1945. december 9-én született Újpesten. A számára korábban ismeretlen levéltárban hosszú külföldi tartózkodás után hazatérve, 2003 nyarán, élete váratlan fordulataként helyezkedett e. Ennek ellenére nagyon hamar megtalálta a helyét és sok éven át, nyugdíjazásáig koordinálta az intézmény központi adminisztrációját egy roppant felelősségteljes munkakört ellátva. Mindig mosolygó, kedves, felkészült és segítőkész kolléga volt- Emlékét megőrizzük!