Igazi ritkaságokat láthattak az érdeklődők a levéltár nyílt napján

Akik ellátogattak a Bécsi kapu téri levéltári palotába a magyar kultúra napján, szabadon bejárhatták és megcsodálhatták az impozáns épületet. Megtekinthették egyebek mellett A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tárlat anyagát, továbbá a kiállító- és konferenciateremben helyett kapott a magyar kultúra napján egy kamarakiállítás is. Ebben az intézmény több, a reformkor kiemelkedő személyiségeihez kötődő dokumentumot bemutatott a vendégeknek. A látogatók megtekinthették egyebek mellett Kölcsey Ferenc verseskötetének első kiadását, benne a Himnusszal, továbbá látható volt a költő több kézirata, illetve Vörösmarty Mihály Teleki Lászlóhoz írt levele és egy saját kézzel írt verse.
 

Népszerű programok

A Bécsi kapu térre érkező vendégek a jeles napon megnézhették a Kapcsolatok című kamarakiállítást is, megcsodálhatták többek között Kiss Ilona Munkácsy-díjas iparművész egyedi művészkönyveit, amelyekben több magyar költeményt is feldolgozott. Emellett a látogatók számos olyan hangulatoképeket is megtekinthettek, amelyek a levéltár elmúlt évtizedeinek munkás hétköznapjait és ünnepeit örökítették meg.

Annak ellenére, hogy a magyar kultúra napja ezúttal munkanapra esett, nagyon sokan ellátogattak a levéltári palotába, köztük fiatalok és családok. Emellett számos külföldi turista is bejárta az épületet, és többen megtekintették a kiállítások anyagait is. A vendégek egy része tematikus raktár-és épületsétákra érkezett a Bécsi kapu térre, mások a helyszínen értesültek a szervezett programokról. Épületsétákat Miklós Dániel levéltáros, Sölch Miklós főlevéltáros és Garadnai Zoltán főlevéltáros tartottak, akik a több mint háromszáz éves levéltárról és az idén 102 esztendős Bécsi kapu téri épületről, annak nevezetességeiről, az itt található értékekről, kincsekről és az intézményben folyó munkáról adtak elő a látogatóknak.
 

Érdekes iratok

A nyílt napon Mozaikok a régi Magyarország kulturális életéből (19. század) címmel iratbemutatót is szerveztek az érdeklődőknek a 17-es raktárban, amelyeket Kovács Zsuzsanna és Szirtes Zsófia főlevéltárosok tartottak. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársai először röviden a raktárak kiépítéséről, működéséről, az iratok tárolásáról, megőrzéséről és feldolgozásáról, valamint az évtizedek alatt megvalósult fejlesztésekről beszéltek a vendégeknek. A program talán legérdekesebb része az volt, amikor a szakemberek 19. századi iratokat mutattak a látogatóknak a színház, a cirkusz, a képzőművészet, a zene és az irodalom világából. Az egyik irat a Nemzeti Színház 1882–83. évi évadját összegezte, a jelentést a teátrum intendánsa, Podmaniczky Frigyes írta a belügyminiszternek. Ebből kiderül, hogy a szezonban a legtöbbször, összesen 32-szer Csiky Gergely darabjait játszották, és olyan színészek léptek fel akkoriban, mint Latabár Kálmán Árpád vagy éppen Jászai Mari. A főlevéltárosok bemutattak több korabeli útlevelet is, az egyiket egy külföldi csapatnak, Domenico Valentini vándormutatványos társulatának, a másikat pedig Barabás Miklós festőnek állították ki, aki Kolozsvárról Bécsbe ment tanulmányútra.
 

Petőfi eredetiben

Megtekinthették a látogatók Petőfi Sándor Csatadal című versét eredetiben, illetve egy beadványt is, amelyet a költő özvegye, Szendrey Júlia írt a hatóságoknak. Szintén az iratbemutató anyagai közé tartozott egy beadvány, amelyben Pest vármegye folyamodványa, amelyben kérvényezte, hogy Liszt Ferenc kapjon nemesi címet azért, mert sokat segített az 1838-as pesti árvíz rászorulóinak. – Milyen szépen írtak akkoriban – jegyezte meg az egyik vendég a dokumentumokat látva. – Akkoriban még tudtak írni – emelte ki egy másik látogató. Erre a csoport egy harmadik tagja szomorúan mondta: „Néhány év, és már írni sem fognak tudni az emberek.” A látogatók rendkívül aktívak voltak, végig kérdéseket intéztek az előadókhoz a dokumentumok kapcsán. A Csatadal című versről pedig többen megjegyezték, hogy nekik még annak idején meg kellett tanulniuk a költeményt az iskolában.

A raktárséta végén Kovács Zsuzsanna megmutatta több, a 19. században működő épület – például Corvin téri Budai Vigadó és Nemzeti Lovarda – levélárban őrzött alaprajzát digitálisan, ahová akkoriban szórakozni jártak az emberek.