Kik Vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek | Finisszázs

magyar

Köszöntőjét követően Szabó Csaba a témaválasztás kapcsán arról beszélt, hogy a levéltár, mint intézmény nemcsak a magyar, hanem a külföldi látogatók számára is kultúrmissziós tevékenységgel rendelkezik. Éppen ezért az intézmény a külföldi turisták számára is be kívánta mutatni a magyarországi nemzetiségek történetét. Ez azért is fontos, mivel a magyarországi iskolás, egyetemista csoportok kivételével a tárlat látogatói főleg külföldi turisták voltak – hívta fel a figyelmet az intézmény főigazgatója.

Kik vagyunk? - Magyarországi nemzetiségek | Finisszázs

magyar

17 órakor Dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, a kiállítás kurátora mond köszöntőt, majd személyes kurátori tárlatvezetést tart a vendégeknek. 17.30-tól a Kardos – Vázsonyi duó délszláv hangzásvilágú koncertje gondoskodik a jó hangulatról.

A programon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:

REGISZTRÁCIÓ

Késmárk 750

magyar

A hallgatóságot és az elődadókat Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy a workshop ötletével Tankó Attila, a Dr. Genersich Antal Alapítvány titkára kereste meg. Úgy tűnik, mintha manapság megfeledkezdtünk volna a Szepességről – tette hozzá. Kiemelte: a régió azért is nagyon fontos terület, mivel számos magyar, német és szlovák gondolkozó származik innen, valamint azért, mert a soknemzetiségű lakosság sajátos kulturális autonómiában élt.

„Monumentális beruházás, költségvetési alultervezése”

magyar

A legtöbb európai fővárosban és nagyobb városban már az 1920-as években korszerű vasbeton lelátókat építettek. Magyarországon ezzel szemben a fagerenda használata terjedt el, amely nagyon sérülékeny volt. A Ferencvárosi Torna Club 1911-ben átadott Üllői úti pályáján az A és B tribün is megsérült a második világháború alatt. A hivatalos álláspont szerint azonban nem volt szükséges újjáépíteni a stadiont, elég volt csupán a hibákat kijavítani. 1947. május 5-én a 87.

Polonia Restituta. Előterjesztés Márton Áron erdélyi katolikus püspök lengyel állami kitüntetésére

magyar

Azok, akik az 1930-as évek nemzetközi kapcsolatait kutatják, hozzászokhattak, hogy az ekkor keletkezett diplomáciai jelentések terjedelmesek és részletekben gazdagok, így első ránézésre minden bizonnyal nem tartanák érdekesnek vagy különlegesnek a közölt dokumentumot: egy feltűnően rövid, mindössze két egymondatos bekezdésből álló gépirat, amely a tartalmát tekintve nem is a diplomáciatörténet legjelentősebb eseményeit taglalja – ezért a legtöbben bizonyára könnyen átsiklanának felette a vaskos iratcsomók átvizsgálása során.

Oldalak

Feliratkozás Magyar Nemzeti Levéltár RSS csatornájára