A Dreher család pomázi birtoka: vadászkastély és menedékház
Pomáz és Szentendre között, a Lajos-forrás közelében, Pomáz közigazgatási területén építtette fel vadászkastélyát Dreher Jenő az 1930-as években. A forrás neve a hagyomány szerint Nagy Lajos király emlékét őrzi, aki vadászatai során gyakran megpihent itt.
Lajosforrás (Fortepan - Storymap)
Dreher Jenő (Eugen Anton Dreher) 1872. július 15-én született az ausztriai Schwechat városában, Dreher (II.) Antal és Meichl Katalin Leopoldina Mária fiaként. Tanulmányait Bécsben végezte, a hadseregben lovassági századosi rangot ért el. 1898-ban feleségül vette Haggenmacher Berta Lujzát, és ezzel beházasodott a gabona-, maláta- és söriparban érdekelt Haggenmacher családba. Édesapja halála után, 1921-ben vette át a háború és gazdasági válság következtében meggyengült sörbirodalmat. Kőbányai sörgyárait konszernbe szervezte, és létrehozta a Dreher–Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt.-t. Tevékenységi körét tovább bővítette; jelszava így szólt: „ha van szesz, van cukor is”. Ennek jegyében keksz- és csokoládégyárat, majd konyak- és likőrgyárat, valamint textilüzemet alapított, amellyel új lendületet adott a Dreher névnek és márkának. A két világháború közötti magyar ipari elit életmódjához szervesen hozzátartozott a vidéki birtok és a vadászat. A Dreherek vagyonukat földbirtokokba is fektették. A Dreher családnak több vidéki birtoka is volt, például a martonvásári Brunszvik-kastély, amit Dreher Antal 1898-ban vásárolt meg. Dreher Jenő szeretett a birtokain gazdálkodni, mintagazdaságot épített ki és lótenyésztéssel is foglalkozott.
Dreher Jenő (Wikipedia)
A pomázi vadászkastélyról fennmaradt források meglehetősen szűkösek. Egy 1936-ban megjelent újság említi először, hogy Dreher Jenő vadaskertet bérel Szentendrén, valamint a város több ezerholdas erdőségét is bérbe veszi. Néhány forrás arra utal, hogy Szentendréhez tartozott a birtok, néhány pedig úgy vélte, hogy a pomázi fennhatóság része. A levéltári dokumentumok mindenesetre Dreher Jenő pomázi erdejeként tüntetik fel a birtokot. Az alpesi stílusú vadászkastély építése az 587 méter magasan álló Bölcső-hegy tetőn 1937-ben kezdődött, és 1938-ban fejeződött be. Dreher Jenő és felesége Bécsben éltek, a kastélyban csupán a nyári hónapokban tartózkodtak. Ilyenkor négylovas, rugós hintón jutottak fel az erdei utakon. A kastély gyakran adott otthont vendégeknek, akik vadászatokon vehettek részt, vagy a verandán pihenve gyönyörködhettek a panorámában. A Bölcső-hegyen az első kilátótorony 1934-ben épült a Magyarországi Kárpát Egyesület kezdeményezésére. A 17 méter magas torony Döller Antal nevét viselte. A turisták azonban nem sokáig élvezhették a kilátást: az erdőbirtokos Dreher család lebontotta a tornyot, és lezárta a turistautat, hogy a kirándulók ne zavarják birtokuk nyugalmát. A Dreher család csak rövid ideig birtokolta a kastélyt.
A második világháború után a Dreher-gyárat államosították, és a gyárak, a földbirtokok, valamint a kastély is kikerült a család tulajdonából. Dreher Jenő 1949-ben hunyt el agyvérzés következtében, a család többi tagja pedig külföldre távozott. 1947-ben a Természetbarátok Turista Egyesülete az erdészlakot kulcsos turistaházzá, a kocsislakást és istállóépületet pedig erdészlakká alakította át. 1953-ban a Turistaházakat Kezelő Vállalat átépítette a vadászkastélyt, ekkor nyílt meg a 85 férőhelyes, étteremmel is rendelkező Ságvári Endre menedékház.
Ságvári Endre turistaház (Fortepan - Bauer Sándor)
1955. május 1-től Szentendréről induló buszjáratokkal is el lehetett jutni a menedékházhoz. 1961 szeptemberében a Vörös Meteor Sportkör kezdeményezésére itt tanácskoztak a magyar erdészek, vadászok és természetjárók képviselői; a következő évtől a társadalmi erdei szolgálat országos mozgalommá vált. A tanácskozás emlékét a turistaház falán 1967-ben felavatott emléktábla őrzi. A Turistaházakat Kezelő Vállalat 1975-ös megszűnését követően az üzemeltetők gyakran váltották egymást, ami a menedékház színvonalának és állagának fokozatos romlásához vezetett. A rendszerváltás idején kulcsosházként működött, szolgáltatásait csak előzetes bejelentkezéssel lehetett igénybe venni. 2005-ben az épület a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (jogutódja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) került, majd végleg bezárták. 2017 végén kormánybiztosi bejelentés történt a 2019-re tervezett felújításról, ám erre végül nem került sor. Az egykori vadászkastély ma életveszélyessé vált, és semmi sem idézi fel egykori pompáját.
Írta: Pogányné Samu Éva
Forrás:
HU-MNL PML IV.442.b. Pomázi járás főszolgabírájának iratai 2303/1938.
HU-MNL PML V. 1103. Pomáz nagyközség iratai 3902/1948.
HU-MNL PML XV.1 Erdőgazdasági üzemtervek levéltári gyűjteménye 303
Felhasznált irodalom:
Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1936-09-23 / 19. szám
Új hozzászólás