A 2018-ban indult European Digital Treasures projekt célja az európai levéltári anyagok minél szélesebb körű, zömmel digitális tartalmakra épülő bemutatása. Ennek legfontosabb lépéseként a projekt nemzetközi konzorciuma a következő három digitális, úgynevezett transzmédia kiállítást hozza létre:

•  Európa kialakítása – Történelem, emlékezet és az európaiság ezeréves mítosza

•  Menekültek, migrációs áramlás és szolidaritás

Már az őskori ember is felismerte a méhek termelte méz fontosságát. A méhészkedés ismert szakma volt az ókori Görögországban, az ókori Rómában, az ősi Indiában. Az agyaggal borított, vesszőből készült méhkas kosarak már az egyiptomi óbirodalomból származó domborműveken is felbukkannak. Európában a méhészet a középkorban nem nagyon fejlődött, a méheket elhanyagolták, ház körül nem is tartották őket, inkább az erdőkben, fák odvaiban élő vadméhekre vadásztak.

Ezért is döntött úgy a Magyar Nemzeti Levéltár vezetősége és a Magyar Kormánytisztviselői Kar, hogy a békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából, 2020-ban közös tanulmánykötetet jelentet meg. A Trianon és a magyar közigazgatás címet viselő könyv történelmi összefüggéseiben vizsgálja meg a kérdést, kiegyensúlyozott szemléletű és a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű.

Program:

Épületfelfedező séták

Épületsétáink regisztrációhoz kötöttek és a következő időpontokban indulnak:

· 10.00

Egyház és társadalom

Nehéz klasszikus hét dokumentumával – egy szép irat bemutatásával - megemlékezni Erdély első választott fejedelméről. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fennmaradt források csekély volta igazán szívenütő a jelen esetben. Veress Endre: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése (Kolozsvár, 1944) című munkájának fejedelemség korára vonatkozó első kötete 493 dokumentumot közöl, ezek közül kilencet őrzünk levéltárunk különböző fondjaiban.