A nemzeti könyvtár kiállítása négy utazó Magyarországról kialakult képét mutatja be az Apponyi Gyűjtemény Hungarica anyagából válogatva. A szemelvények mellett 17–18. századi metszetek is színesítik a kiállítást – közöttük a selmecbányai aranybányák aknáit bemutató, melyet még a 17-18. század fordulóján is terra incognita-nak tekintett Magyar Királyság felfedezője, Marsigli készített. Az ő személyéhez szeretnénk kapcsolódni forrásbemutatásunkkal.

Köszöntőt mond:

Dr. Szabó Csaba főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár

Palich Etelka elnök, Magyar Kormánytisztviselői Kar

Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött:

REGISZTRÁCIÓ

A középkori Arad mezőváros kedvező helyen alakult ki: a Maros partján feküdt, így fontos stratégiai helynek számított. A városkát az oszmán hódoltság időszakában megerősítették. A 16. század végén egy kisebb erődöt is építettek, amely köré cölöpsáncot emeltek. A zentai csatát (1697) követően a Habsburg hadvezetés ebből a négyszögletű palánkvárból alakította ki az újabb aradi várat, amelyet új sáncokkal vettek körül és új bástyákkal erősítettek meg, és falait egy vizesárok-rendszer fogta körbe.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, egyben a konferencia egyik előadója, köszöntőjében kifejezte örömét, hogy az intézmény ebben a témában tarthat konferenciát. Felidézte, hogy az ötlet Ö. Kovács József tudományos igazgatótól származott, ő maga pedig azonnal rábólintott. A levéltári állomány kapcsán rámutatott: a Gazdasági Levéltár iratanyaga konkrétan forrása a gazdaságtörténet-írásnak, azonban majdnem minden irat alkalmas arra, hogy forrása legyen a gazdaság- vagy társadalomtörténetnek.

Keltsd életre történelmi dokumentumaink egyikét!

Nemzetközi ifjúsági multimédiás pályázati felhívás középiskolások számára

Ez alkalommal a „Középkori Esték” keretében Fedeles Tamás: Minden út Rómába vezet? Magyar(országi) egyháziak promóciója a Római Kúriában (1426-1523) címmel tart előadást 2021. október 15-én, pénteken 17 órai kezdettel.

A pályázat részleteivel kapcsolat az alábbi aloldalon lehet tájékozódni: „Ősök – bányász hősök”