Magyar Nemzeti Levéltár

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója bemutatta a díjakat, és megemlítve a korább díjazottokat, beszédében az idei kitüntetetteket méltatta.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója bemutatta a díjakat, és megemlítve a korább díjazottokat, beszédében az idei kitüntetetteket méltatta.

A háromnapos szakmai rendezvény célja a honismeret és helytörténet népszerűsítése mellett az ezekkel foglalkozó kiadványok fennmaradásának elősegítése, és szerkesztésük iránti érdeklődés erősítése, valamint a közösségi és szakmai kapcsolatok ápolása volt.

A bemutatót Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg. Beszédében az adatbázist nemzetközi szinten is kiemelkedő minőségűnek és nagyságrendűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a projekt „egy sok évtizedes történelmi adósság méltó törlesztése”. Rámutatott, hogy 80 év elteltével 117 ezer család ismerheti meg felmenői háborús áldozatvállalását, és 3155 település lakói kutathatják lakókörnyezetük veszteségeit.
 

A napló Buda 1684. évi ostromának néhány napjába enged betekintést. A szöveg két különböző kézírással íródott, és néhány halványan látszódó képaláírás arra enged következtetni, hogy a rajzok és a szöveg kiegészítésének szerzője ugyanaz a személy lehetett.

– A téma egy korábbi Bécs-Budapest összehasonlító kutatásból nőtt ki, majd 2019-ben egy levéltári kamarakiállítás és egy konferencia is foglalkozott a dunai kikötőkkel – emlékeztetett köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója.

Az együttműködési megállapodást Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, valamint Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke és Belovai Csaba, a társaság vezérigazgatója látta el kézjegyével, amivel új fejezet nyílik az intézmény és a cég kapcsolatában.
 

Hagyomány és innováció

Az értékes Hungarika-anyag rálátást ad a rendházak életére a Tanácsköztársaság és Trianon idején, illetve állam és egyház kapcsolatának alakulására 1909-től 1958-ig. Emellett bemutatja a magyar katolikus sajtótörténetben meghatározó szerepet játszó jezsuiták által szerkesztett lapokat (például Magyar Kultúra, A Szív, Jézus Szíve Hírnöke és Máriakert), valamint betekintést enged a rendtagok levelezésén keresztül Klebelsberg Kuno, majd utódai kultúr- és oktatáspolitikájába.