EFI séta a Karolina Kórház 160. évfordulójára

A mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) újabb sétáját május 29-én tartották. Az esemény középpontját a Moson vármegyei Karolina Kórház működésének 160. évfordulója adta. Ennek keretében járták be a várost, és mutatta be Beregszászi Balázs munkatársunk Magyaróvár 19. századi egészségügyi intézményeit. A séta kezdete és a kórház történetének ismertetése egyazon helyszínen volt, a kórház előtti és melletti Régi Vámháztéren.
1824-ben Moson vármegye megalapította a „Carolina Társulat-ot”, hogy az adományokból vármegyei kórházat létesítsenek. A 100 forintos alapítványi tőkét négy évtizeden keresztül gyarapították, mire célt értek. Kezdetben Libics Károly a Magyaróvári Főhercegi Uradalom igazgatója, majd Króner Lajos vármegyei főjegyző kezelte az alapítványt és a pénzeket. 1845-ben már 10 000 ezüst forint állt rendelkezésre, amely összegből 40 ágyas kórházat kívántak létesíteni a vármegye székhelyén, Magyaróváron.
1860-ban Magyaróvár városa a Mosoni országút melletti területet ingyen adta az építkezéshez. Major Pál másod alispán alapítványi gondnoksága idején a vármegye egy széles körű, 29 tagból álló bizottságot hozott létre, hogy kezeljék az alapítványt és felügyeljék az építkezést. Az egyemeletes kórházi épületet Gröger bécsi építész tervezte és a lucsonyi Bendl Károly építőmester építette. 1863-ra elkészült az épület, de a belső felszerelések, a személyzet biztosítása és a házirend megalkotása újabb két évet vett igénybe. 1865 elején a vármegye felségfolyamodásban kérte, hogy „Carolinai Kórház” név alatt megnyithassa az intézményt. 1865. május 25-én fényes külsőségek között az uradalmak és egyházi személyek, községek előjáróik jelenlétében Simor János győri püspök beszentelte az épületet. Beköltöztették a Szatmár megyei Irgalmas „szürke nővéreket”, és 15 betegággyal átadták az intézményt rendeltetésének.
A hivatalos nevén „Mosony megyei Karolinai magán kóroda M.Óvárott” nyilvános jellegét csak 20. század elején nyerte el, ekkor lett közkórház. A régi Karolina épületét 1970-ben elbontották, és a helyén többszöri építéssel, bővítéssel és korszerűsítésekkel új kórházi épületet létesítettek, amely ma is ellátja Mosonmagyaróvár város és térségének egészségügyi szolgáltatásait.
A rendezvény második részében a Magyar utca és a Lotz Károly utca felé vettük az irányt, ahol a 17. századi alapítású Polgári Menház volt, és amely ma is Hospice-házként működik. Innét a Fő utcán lévő első magyaróvári gyógyszertár, a Segítő Mária Patika következett (építési ideje: 1690).
A történelmi séta utolsó, záró helyszíne a Városkapu térről nyíló belvárosi temető volt, amelynek kapubejáratától nem messze található a Króner család kriptája. Itt Króner Lajosról hallhattak a séta résztvevői, akinek gondoskodása nagyban hozzájárult a Karolina kórház létesítéséhez. Ő egyébként gróf Széchenyi István Moson vármegyei követtársa is volt 1847/48-ban, majd a szabadságharc Moson vármegyei eseményei után kis megszakítással 1865-ig volt a vármegye elsőszámú tisztviselője.
A közel egy kilométer hosszú, másfél órás belvárosi sétán 24 fő vett részt, akik számos érdekességgel bővítették az ismereteiket a helyi nevezetességekről.

Képek a sétáról

Fotók: Takaróné Vadász Zsuzsanna és Tuller István