Újabb kapcsolatokkal gazdagodhat a levéltár Kelet-Ázsiában

Április 13-án nyílt meg az oszakai világkiállítás Japánban, ahol október 13-ig mintegy 160 ország és 9 nemzetközi szervezet képviselői várják a vendégeket. Az eseményen részt vesz hazánk is, a többszintes magyar pavilonba nagyon sok programra invitálják a vendégeket. Május 6-án, kedden a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) mutatkozhatott be Oszakában. – A Mesterséges Intelligencia Koalíció hívta fel a figyelmünket a lehetőségre azzal, hogy tudja milyen fejlesztéseken, programokon dolgozik a levéltár, és ezeket érdemes lenne bemutatni a világkiállításon. Ezt követően Kristó Ákos miniszteri biztos, az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezetője is megkeresett minket, és egy hivatalos felkérést küldött nekünk az eseményen való részvételre. Végül az a megtiszteltetés érte a Magyar Nemzeti Levéltárat, hogy egyedüli közgyűjteményként egy teljes tematikus napot kapott az oszakai világkiállításon – mondta el az MNL főigazgatója. Szabó Csaba kifejtette, először végiggondolták, hogy milyen tematikát lenne érdemes összeállítani erre a napra. Elsőként az merült fel, hogy a kiemelt terület a katonai hősök és a II. világháború civil áldozatai sorsának bemutatása lehetne orosz levéltári források alapján. Ez annál is inkább kézenfekvőnek tűnt, mivel a szovjet hadifogoly kartonok feldolgozása komoly sikert hozott a levéltárnak. Olyannyira, hogy éves szinten a mai napig 2-300 ezren használják ezt az adatbázist, és e tematika mellett szólt az is, hogy a második világháború alatt 681 ezer magyar és ennél valamivel több japán katona esett szovjet hadifogságba, és az ő sorsukat érdemes kutatni – emelte ki az MNL főigazgatója. Ez a próbálkozás azonban nem járt sikerrel, mert Japánban az illetékes Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium az ottani információs törvényre, személyiségi jogokra, illetve a már lezárt kárpótlásra hivatkozva elhárította a közös munka lehetőségét.

Bemutatkozott a levéltár

Szabó Csaba elmondta, hogy az oszakai tematikus napon bemutatták a Magyar Nemzeti Levéltárat, az intézmény működését, munkáját, az elért eredményeket, és hogy ebben mekkora szerepe van az új technológiáknak. – Elmondtam azt is, hogy kicsit csalódottak vagyunk, mert a szovjet hadifogoly kartonok feldolgozásához nem találtunk japán partnerre, partnerekre. Készültünk azonban egy „B” verzióval, és felajánlottam, hogy érdemes lenne kutatni az első világháború alatt japán hadifogságba került magyar katonák történetét, anyagait – hangsúlyozta az MNL főigazgatója. Tudni kell, hogy noha a két ország között sok ezer kilométernyi távolság van, mégis volt két jelentősebb hadiesemény a felek között. Egyrészt ilyen volt a háború elején, 1914 novemberében Csingtao kikötőjének ostroma, amelyet a brit és japán erők folytattak a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia ott levő egységei ellen. Csingtao városa akkor a Német Birodalom kínai koncessziós területének adminisztratív és katonai központja volt. Az ostrom alatt került fogságba az 1890-ben Fiumében vízre bocsátott SMS Kaiserin Elisabeth védett cirkáló megmaradt legénysége. Volt egy másik hadiesemény is, ugyanis később az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tengeralattjárója elsüllyesztett egy segélyeket szállító konvojt kísérő japán hajót a Földközi-tengeren. – Fontos kiemelni továbbá, hogy más úton is sok honfitársunk került japán fogságba az első világháború alatt. Azok egy része ugyanis, akik Oroszország ellen harcolva estek fogságba, és kerültek szibériai, kelet-ázsiai fogolytáborokba, a cári birodalom összeomlása után először amerikai, majd japán fennhatóság alá kerültek. Körülbelül tizenötezren voltak, és ők érkeztek haza a legkésőbb, ezek a hadifoglyok csak 1920-ban jutottak vissza Magyarországra – fogalmazott Szabó Csaba. Akadt közülük olyan is, aki nem tért haza, és Japánban épített magának karriert. Végül az MNL delegációja ezt a témát ajánlotta a japán partnerek figyelmébe közös kutatásra.
 

Látványos adatvizualizáció

A tematikus napon Szabó Csaba mellett előadást tartott még Lovászy László Gábor, a Miniszterelnökség miniszteri főtanácsadója, aki főként a két eltérő kultúra személyi, szellemi és tárgyi, technológiai azonosságait, hasonlóságait, egybeeséseit tárta az érdeklődők elé. Emellett Kiss Sándor kereskedelmi diplomata és Japán-kutató olyan ismert vagy kevésbé ismert, Japánhoz kapcsolódó magyar személyeket mutatott be előadásában, akiknek az egyéni sorsa, élettörténete kontinenseket és kultúrákat átívelően, hazájuktól távol, mintegy 9 ezer kilométer távolságban teljesedett be. E két tematikus előadáshoz a Magyar Nemzeti Levéltár készített egy online adatvizualizációt, amelyet Szatucsek Zoltán, az MNL Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága és a Családtörténeti Kutatóközpont vezetője mutatott be a hallgatóságnak. Ez az adatvizualizáció a világkiállítás teljes ideje alatt elérhető lesz a magyar pavilonban az ottani eszközökön és a világhálón bárhonnan.

Az MNL főigazgatója rámutatott arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár tematikus napja iránt komoly érdeklődés mutatkozott, érkeztek vendégek mások mellett a Kiotói Egyetemről, az Oszakai Egyetemről, annak magyar tanszékéről is. Az előadások magyar nyelven folytak, de a mesterséges intelligencia segítségével a vendégek angol és japán nyelven is követni tudták a programot a telefonjaikon. Összességében is elmondható, hogy a magyar pavilon vonzza a látogatókat, sorban állnak az emberek azért, hogy bejuthassanak az épületbe.
 

Megállapodás jöhet

Mivel az Oszakai Egyetem magyar tanszékén körülbelül hatvan hallgató tanul, és ők május 6-án nem fértek be mindannyian a magyar pavilon előadó termébe, így a tematikus nap másnapjára Okamoto Mari tanszékvezető az oktatási intézmény nevében meghívta a magyar delegációt, hogy ott is tartsák meg az előadásaikat. Kiss Sándor nem tudott elmenni erre az eseményre, de helyette Kim Bogook, az MNL Kelet-Ázsiai Kutatóintézetének igazgatója, a szöuli Sungkyunkwan Egyetem kutatóprofesszora adott elő, mesélt a személyes életútjáról, a munkájáról, és arról, hogyan tanult meg magyarul.

A következő napon a magyar delegáció ellátogatott a magán működtetésű Kiotói Egyetemre, ahol Nakato Sachio és Youngjoo Jang professzorok fogadták a levéltár képviselőit. A felek másfél órás beszélgetést folytattak az egyetemen, ezen részt vettek a doktoranduszok is. – Nagyon érdekelte őket a munkánk, a modern technológiák felhasználása, a koreai kapcsolataink és az adatbázisaink is, nagyon tetszett nekik, amit hallottak. Jelezték, hogy szeretnének velünk nemzetközi együttműködési megállapodást kötni. Ennek nagyon örülünk, mert Kelet-Ázsiában eddig Dél-Koreával voltak erősek a kapcsolataink, de szeretnénk nyitni Japán, Tajvan és esetleg Kína felé is, és ottani partnerekkel közös kutatási programokat indíthatnánk – emelte ki Szabó Csaba. Az MNL főigazgatója kitért arra is, hogy amikor a hivatalos programok véget értek, az oszakai világkiállítás több pavilonját is megnézték. Azt tapasztalták, hogy az egyes országok nagy hangsúlyt fektettek a modern technológiákra, a mesterséges intelligencia felhasználására, mások inkább a turizmusra és a gasztronómiára koncentráltak.

Újabb kapcsolatokkal gazdagodhat a levéltár Kelet-Ázsiában