Tisztelt Kutatóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár informatikai rendszerében a 2023. 08. 22-én (kedden) fellépett technikai problémát elhárították.
Az Elektronikus Levéltári Portálon az online beiratkozás és kérésleadás zavartalanul működik.
A Magyar Nemzeti Levéltár honlapja szintén elérhető.
Köszönjük türelmüket!
Felsőoktatás-történeti adatbázisaink közzétételének negyedik, záró lépésekeént ezúttal a két nagy múltú, patinás hazai bölcsészet- és társadalomtudományi orientációjú intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem jogelőd intézményeinek vezetőtes
KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ
FIGYELEM! A KÉPZÉS ÚJ IDŐPONTJA: 2023. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK 11:45-16:00!
A díjazott 2002. április 1-jén kezdett a Magyar Országos Levéltárban dolgozni az I. főosztályon (ma: MNL OL 1945 előtti Kormányszervek Főosztálya), majd a IX. főosztály (Kutatószolgálati Osztály) megszervezésekor átkerült oda. Munkaköre irat-előkészítés volt mindkét helyen. Kezelői tanfolyamot 2003-ban végzett, 2008-tól munkatárs. 2011. november 15-től a III.
Az ünnepélyes megnyitó Dr. Lee Haesung (Wrocławi Egyetem), a CEESOK elnöke üdvözlő szavaival vette kezdetét, majd H.E. Dr. Hong Kyudok, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete, Dr. habil. Szabó Csaba, a házigazda Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, és Dr. Kim Se-il, a Chung-Ang Egyetem Külföldi Tanulmányok Intézetének igazgatója is köszöntötte a tanácskozás résztvevőit.
100 éves a Bécsi kapu téri levéltári palota
A cél, hogy minden Magyarországon, majd pedig az egykori európai szocialista országokban fellelhető koreai iratok digitális másolatai kerüljenek be az Országos Levéltár gyűjteményébe. 2023 áprilisában az MNL küldöttsége Dél-Koreába látogatott és több megállapodást is kötött a máris jelentős mennyiségű iratanyag MI alapú feldolgozására. A részletes beszámoló itt olvasható.
A Lángliliom utcai kutatószoba szűk kapacitása miatt, a várólisták hosszának csökkentése érdekében a digitális tartalmak kutathatósága ezen a telephelyünkön szeptember 4-től megszűnik. A digitális tartalmakat a továbbiakban délelőtti és délutáni előjegyzéssel a Bécsi kapu téren, illetve a vármegyei levéltárakban (Budapesten a Pest Vármegyei Levéltár Vágóhíd utcai kutatótermében) tudják majd megtekinteni.
A középkori ember számára a két legmeghatározóbb fehérjeforrást a hús, illetve a tej és a különböző tejtermékek jelentették. A tej nemcsak olcsóbbnak számított, de viszonylag könnyen hozzá is lehetett jutni. Különböző felhasználási módjai (aludttej, tejföl, kefir, vaj, túró és sajt egyaránt készülhetett belőle) nem csupán változatosságot jelentettek az étkezőasztalokon, de egyben lehetővé tették, hogy az egyébként romlandó tejtermék akár hosszabb időre elálljon, és fehérjét biztosítson az év szűkösebb időszakaiban.
