Megnyílt a Mezőgazdasági Múzeum és a Levéltár közös kiállítása

Csütörtök délután tartották Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban a Szövetkezésben az erő – A polgári kori szövetkezetek története című kiállítást, amihez a Magyar Nemzeti Levéltár is számos anyaggal hozzájárult, és amely a két intézmény közös tárlata.

A kiállítást Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg. A politikus köszöntőjében kifejtette: „nagy öröm egy múzeumot felügyelni államtitkárként, hiszen meg tudjuk jeleníteni a múltunkat, amire büszkék vagyunk”. – Ezen a kiállításon is azt a tudást mutatjuk be önöknek, amit az őseink meghagytak, és amit sajnos a kommunista diktatúra keresztbe vágott, azaz a szövetkezi rendszert. Talán ma is érdemes elgondolkodni azon, hogy őseink kialakították azt a rendszert, hogy nem kell mindenkinek családonként egy-egy traktor, hanem igenis lehet közösen együtt dolgozni. A mai gép árakat látva, a támogatások ellenére is azt mondom, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, miként lehet ezeket a szövetkezeteket újra feléleszteni és életben tartani, hiszen ezzel gazdaságosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni a magyar mezőgazdaságot – emelte ki Nobilis Márton Pál, aki azt kérte a jelenlevőktől, hogy tekintsék meg a múzeumot és a kiállítást, vigyék hírét a tárlatnak és az által megszerzett tudásnak, tapasztalatoknak, amivel a magyar agráriumot, mezőgazdaságot segíthetik. – Van mire büszkének lennünk, van múltunk, van jelenünk, és van jövőnk – fűzte hozzá az államtitkár.
 

Napirenden kell tartani a témát

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett arra: több mint egy évvel ezelőtt kezdték el a közös gondolkodást, amelyet alapvetően a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kezdeményezett. Szavai szerint Szabó Csaba a kollégáival együtt azt indítványozta, hogy emlékezzenek meg közösen, méltó módon a polgári kori szövetkezetekről, mivel e gondolatnak nemcsak múltja, hanem jelene is van. – A szövetkezet egy összetett világ, és bő egy évvel ezelőtt arra jutottunk, hogy erről muszáj beszélni a mai Magyarországon. Ma már nincsenek kolhozok és szophozok, de alig vannak polgári jellegű szövetkezetek is – fogalmazott Estók János. Kitért arra is, hogy ha manapság valaki Hollandiából érkezik Magyarországra, akkor azonnal az összefogást keresi más gazdákkal az eredményesebb gazdálkodás érdekében, ez nálunk nincs így. – Itt mindenki sajátot akar, noha ez nem vezet igazán eredményre – fűzte hozzá. Felhívta továbbá a figyelmet arra: az, ami itt, a kiállításon egyfajta esszenciában megjelenik, az egy olyan gondolkodási folyam része, amelynek aligha ez lesz a végső állomása, a szövetkezeti gondolatról a jövőben is beszélni kell. Mint kifejtette, ez a polgári gondolat az összefogásról, az egymás iránti felelősségről, a hatékonyságról szól, a piacgazdaságnak azoknak az elemeiről, amelyek szociális tartalmakkal is töltődtek. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója úgy véli, a mai generáció számára a szövetkezet jórészt feltáratlan, szűz terület, amivel foglalkozni kell, hiszen felvillantott, de kifejtetlen témáról van szó.
 

Szövetségben jött létre a tárlat

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója felidézte, hogy a két intézmény együttműködése hosszú időre nyúlik vissza, egyebek mellett korábban is szerveztek már közös kiállítást. Szabó Csaba a mostani tárlat kapcsán felhívta a figyelmet a magyar nyelv szépségeire, mint mondta, a 19. századi szövetkezet szó például a szövetség szóból eredeztethető. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy a ma emberének a témáról az 1989 előtti időszak, a balul sikerült szövetkezeti mozgalom jut az eszébe, ami némileg rányomja a bélyegét a mai közgondolkodásra. Pedig – mint kiemelte – valóban szövetkezetben az erő, mert a mostani kiállítás is szövetségben jött létre.

Szabó Csaba úgy véli, ez a kiállítás is jó példa arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár valóban igazi kincseket őriz. Ilyenek például Toroczkai Wigand Ede és Kós Károly szövetkezeti bolt tervei, a csodálatos akvarellek, amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár a kiállításhoz rendelkezésre bocsátott. – Ilyen fantasztikus építészek adták a szövetkezeti mozgalomhoz a nevüket. Ők típusterveket alkottak, amelyek alapján olyan épületek készültek, amelyek a mai napig meghatározzák egy-egy község vagy város településképét – hangsúlyozta Szabó Csaba, aki szerint a kiállítás szerves helye a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban van.

Az MNL főigazgatója a jelenlevők figyelmébe ajánlotta a Boldogulás útja című propagandafilmet is, amely eddig a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltárának gyűjteményében lappangott, és a mozgófilmek feldolgozásakor és digitalizálásakor került elő. Az alkotást a mostani kiállításon meg lehet tekinteni.
 

Megkoszorúzták Károlyi Sándor szobrát

Szintén köszöntette az ünnepélyes megnyitó vendégeit a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár nyugalmazott főigazgatója. Fehér György többek között arról beszélt, hogy méltatlanul keveset tudunk a hazai polgári szövetkezeti mozgalom vezetőjéről és irányítójáról, Károlyi Sándorról, aki saját vagyonából is áldozott az ügyre. Ennek is köszönhetően jelentős szövetkezeti hálót alakított ki. Ő hozta létre 1896-ban a Magyar Gazdaszövetséget, két évvel később pedig megalapította a Hangya szövetkezeti hálózatot. Beszédében a nyugalmazott főigazgató is a különböző korok szövetkezeti rendszerinek kutatását sürgette, és szavai szerint ezek kapcsán újabb köteteket lehet kiadni, és kiállításokat lehet szervezni.

A köszöntők elhangzása után a tárlatot és annak hátterét – Grósz Dorottya, a kiállítás kurátora távollétében – röviden a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteményi főosztályvezetője mutatta be. Orosz Diána, aki a kiállítás menedzsere is, kifejtette, hogy a kurátor később maga is tart majd tárlatvezetést. Mint a főosztályvezető elmondta, a kiállítás célja, hogy napjainkban is életképes alternatívaként mutassa be a polgári szövetkezeteket a látogatók számára, és eloszlassa azt a történeti sztereotípiát, amely korábban, a szocialista időszakban kialakult. E szerint a szövetkezést, a szövetkezeti mozgalmakat a termelőszövetkezetekhez kapcsolták elfeledve a polgári kor időszakát, amelyet a mostani tárlat bemutat. Itt az élményt korhű, a kiállításban bemutatott tárgyakról vett grafikai elemekkel és a kiállítótér előtt elhelyezett hirdetőoszloppal tették teljesebbé. A bemutatott film híradó részletek, fényképek és tárgyi anyag pedig a sokszínűség megragadására törekszik.

Az ünnepélyes megnyitó előtt koszorúzást tartottak Károlyi Sándor a múzeum épülete előtti szobránál. Az emlékműnél koszorút helyezett el Nobilis Márton Pál, Estók János és Fehér György, valamint Szabó Csaba.

Megnyílt a Mezőgazdasági Múzeum és a Levéltár közös kiállítása