Az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára 2023. december 8-án projektzáró sajtótájékoztatón mutatta be a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program során végzett tevékenységét különös tekintettel a Veszprémi Térképvándor projektre.
Az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára 2023. december 8-án projektzáró sajtótájékoztatón mutatta be a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program során végzett tevékenységét különös tekintettel a Veszprémi Térképvándor projektre.
1973. augusztus 17-én adták át a törökzugi lakótelep első társasházát a lakótelep építésének I. ütemében. Az eseményről a Gyulai Hírlap 1973. augusztus 24-i száma tudósított. A törökzugi lakások az OTP lakásépítési akciója keretében épültek fel.
Magyar Örökség díjban részesült a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), a kitüntetést Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója vette át december 16-án, szombaton Budapesten. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
Adventben, karácsonyhoz közeledve a Magyar Nemzeti Levéltárban a munkatársak idén gyűjtést szerveztek annak érdekében, hogy másoknak, a rászorulóknak szebbé tegyék az ünnepet. A gyűjtés kettős céllal valósult meg.
On 8 December 2023, Veszprém County Archives of the National Archives of Hungary presented its activities during the European Capital of Culture 2023 (ECoC) programme, with special regard to the Veszprém Map Wanderer project, at a project closing press conference.
A gyermekkort, az emberi élet első nagyobb periódusát már a kora újkorban is a szellemi és testi fejlődés speciális szakaszaként értelmezték. A gyermekekről azonban kevés „nyom” maradt fenn, ezért értékesek azok az iratok vagy egyéb források, amelyekben a gyermekek közvetlenül vagy közvetve „megszólalnak”, esetleg „megszólíthatók”. Ezek közé tartoznak a gyermekek által és a gyermekek nevében írt levelek. Ezen a héten egy olyan gyermeklevelet mutatunk be, amelyet 1713 decemberében – karácsony közeledtével – írt a nyolcéves gróf nagykárolyi Károlyi Ferenc.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) Állományvédelmi Szekciója, „A cellux problémája” címmel egész napos interaktív képzést szervezett 2023 december 4.-én, melyen osztályunk részéről 5 fő vett részt. A szakmai nap helyszínéül a BFL főépületi konferenciaterme szolgált és a vendéglátó intézmény állományvédelmi munkatársai (P.Holl Adrienn és Orosz Kata) állították össze és szervezték meg a programot.
Elkészítette a Magyar Nemzeti Levéltár Digitális Tartalomfejlesztési Osztálya azokat a programokat, amelyeket 2023 elején a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára közzétett, a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázis kapcsán ígért. Elérhető a közösségi média imitáció, a költő kapcsolati hálójának vizualizációja és a térképes vizualizációs felületet is.
Manapság, amikor már Mindenszentek előtt az üzletekbe érkezik a csokimikulás és a szaloncukor, a csomagautomaták napról napra degeszre telítődnek, díszkivilágított villamossal suhanunk a díszkivilágított utcákon, akció akciót követ és a falusi házak udvarain is fényben fürdenek a fák, a bokrok és Mikulás mászik a kéményen – eltöprenghetünk azon, hogyan is volt ez azokban a régmúlt korokban, amikor a karácsony megünneplésére nem céges bulikon keresztül vezetett az út, hanem negyven napos böjttel készültek, és amely ünnepeknek az iratanyagát a levéltárakban őrizzük.
Ismét bővült az „Oszmán összeírások gyűjteménye” című adatbázis, amely gazdag forrásanyagot szolgáltat a hódoltság kori gazdaság-, társadalom-, had- és helytörténeti kutatások számára.
Mint nagyon sok dologról, a szilveszterről és az újév napjáról is eltérő módon gondolkodunk. Sokan vannak, akikből meglehetősen heves érzelmeket, lelkesedést és egy kicsit talán reménykedést vált ki az év vége, mások azt mondják, ez a két nap is olyan, mint a többi, és amíg egyesek mulatnak, ők alszanak egy jót. Rokonszenvezzünk bármelyik állásponttal, vagy adjunk egy kicsit mindkét félnek igazat, egy dolog azért biztos, az újév első napja mindenképpen ünnepnap, amikor érdemes megpihenni, és egy kicsit visszaemlékezni.
Rohanó világban élünk – ezt halljunk mindenhol. Úgy hiszem, ezt a megállapítást tényszerűen mindannyian elismerjük, nem is nagyon tehetünk mást. Más kérdés, hogy erre a helyzetre eltérő módon reagálunk. Sokan teljes mellszélességgel részt vesznek a rohanásban, és „haladnak az árral”, mások a parthoz közelebb, időnként kapaszkodókat keresve araszolnak előre, esetleg egy-egy szigeten meg is pihennek olykor. Néhányan pedig megpróbálnak szembe menni az árral, de ezek a kísérletek lemondásokkal járnak, és nem ígérnek könnyű sikert. A döntés mindig a mi kezünkben van.
Kötetünk Márki Sándor (1873–1925) naplóinak negyedik részét tartalmazza. Márki húszéves korában kezdett naplót írni, az előző kötetekben az 1873 és 1914 között papírra vetett feljegyzéseit adtuk közre. A most megjelenő összeállítás 1915. január 1-jén indul és 1919. december 31-én zárul.