170 évvel ezelőtt, 1849. május 21-ének reggelén foglalta vissza a honvéd fősereg Budát. A vár parancsnoka, a Pestet ok nélkül ágyúztató Heinrich Hentzi ezen cselekedete kapcsán méltán vált az egyik leggyűlöltebb császári főtisztté az országban. Népszerűtlensége Tordán lakó bátyja életét is kedvezőtlenül befolyásolta, aki pedig addig lojálisan viseltetett a magyar kormány iránt.
Értesítjük Önöket, hogy a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) - projekt keretében digitalizálásra kerülnek a Magyar Kommunista Párt anyagából a vezető testületek iratai. A digitalizálás az M-KS 274. sz. fond 1-9. csoportjának teljes dokumentációját érinti.
Ami igazán fontos, annak lehetőleg mindig elérhetőnek kell lennie. Talán így, ezzel a megállapítással tudunk a legegyszerűbben, közvetlenül a használhatóság felől rátekinteni azokra a valamikor a 19. század elején keletkezett gyógyászati feljegyzésekre, melyeket gyűjteményi fond részeként őriz az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára.
A közelmúltban jelent meg a Kommunista kiskirályok című, a pártállam vezető alakjainak a közvéleményt irritáló, de hivatalosan elhallgatott cselekedeteiről szóló kötet. A munka egyik szerzőjét, dr. Cseh Géza főlevéltárost megyénk egyik leghírhedtebb alakjának, Czinege Lajos honvédelmi miniszternek a tetteiről kérdezte az Új Néplap újságírója.
A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára tisztelettel meghívja Önt a tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Trianon emléknapjára 2019. június 4-én (kedd) 16 órára, levéltárunk dísztermébe (8200 Veszprém, Török Ignác utca 1.).
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Kerámia Szövetség tisztelettel meghívja Önt 2019. június 5-én (szerdán), 10.30 órai kezdettel "Államosítás a magyar finomkerámiaiparban" című kerámiatörténeti konferenciájára.
A Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonáiból álló csapata 2019. május 27–31. között „Emlékfutás a Hősökért, Tavaszi Toborzó Hadjárat” elnevezésű programsorozat részeként „körbefutja” Hajdú-Bihar megyét.
Jász-Nagykun-Szolnok megye területének túlnyomó része nem rendelkezik földrengési gócokkal. A 19. század sajnos kivételt képezett Jászberény és környékén. 1868-ban az eddig észlelteknél lényegesen erősebb rengések jöttek a Jászságban, amelyek június 21-től november 4-ig tartottak.