Levelesláda kincsei

Avagy a levéltáros munkájának érdekességei
2020.09.23.
1847. június 12-én Szép Sándor utcabiztos jelentette a Debreceni Kapitányi Hivatalnak, hogy emberi csontdarabokat talált az általa vásárolt gyapjú között.
2020.09.06.
Generációk nőttek fel Fekete István ifjúsági és állattörténeti regényeit olvasva. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az író egy rövid időt Debrecenben (Pallagon) is élt a M. Kir. Gazdasági Akadémia hallgatójaként. Somogy megye szülötteként azonban nem tudta megszeretni az alföldi tájat, az itteni emberek mentalitását. Visszavágyott a Dunántúl dimbes-dombos vidékére, ezért tanulmányait másfél év után Mosonmagyaróváron folytatta tovább.
2020.04.15.
Levéltárunk „»Emberek az embertelenségben« Hajdú-Biharból a GULÁG-ra és vissza?” című tematikus honlapján egy új felület került kialakításra, ahol a magyar honvédek és civilek Szovjetunióban elszenvedett hadifogságával kapcsolatos emlékiratait, visszaemlékezéseit tesszük közzé. Elsőként Oláh Dávid tizedes (1919. december 16 – 2014. október 27.) emlékiratát olvashatják az érdeklődők, melynek eredeti és gépelt változatát – a többi dokumentummal együtt – Oláh Dávid unokája, Halász Judit bocsájtotta digitális formában a rendelkezésünkre.
Magyar menekültek a nagylétai táborban (1940)
2020.04.01.
Több magyarországi levéltári dokumentum között intézményünk egyik irata is bekerült az Európa Digitális Kincsei elnevezésű nemzetközi projekt egyik virtuális kiállításába. A nagylétai táborban 1940-ben elhelyezett menekültek összeírását tartalmazó kötet történeti hátteréről szóló magyar és angol nyelvű összefoglalónkat itt olvashatja.
2019.05.27.
Ami igazán fontos, annak lehetőleg mindig elérhetőnek kell lennie. Talán így, ezzel a megállapítással tudunk a legegyszerűbben, közvetlenül a használhatóság felől rátekinteni azokra a valamikor a 19. század elején keletkezett gyógyászati feljegyzésekre, melyeket gyűjteményi fond részeként őriz az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára.
2019.04.19.
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Magyar nyelvű elnevezése onnan ered, hogy ekkor ér véget a 40 napos böjt, a hústól való tartózkodás időszaka. Legszínesebb ünnepeink közé tartozik, hiszen szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. A „Szoboszló és Vidéke” hetilap 1896. április 10-ei számában különböző húsvéti szokásokról, rituális motívumokról olvashatunk, amelyeknek egy része sajnos ma már feledésbe merült:
A nőnap a DEKO egyik brigádjában
2019.03.07.
Clara Zetkin javaslata alapján 1910-től a koppenhágai Nemzetközi Szocialista Konferencia nyitó napját, március 8-át tekintik a nemzetközi nőmozgalom napjának szerte a világon. Míg kezdetben a nőnapi megemlékezés munkásmozgalmi töltetű volt és a nők jogaiért folytatott agitációt szolgálta, addig napjainkban a virágos-bonbonos köszöntés a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezője.
Egy olasz festő debreceni kiállítása
2018.04.18.
Antonio Chighini olasz festőművész a Hajdú-Bihar Megyei Tanács meghívására érkezett Magyarországra, és a Művelődési Osztály hathatós közreműködésének köszönhetően rendezhette meg önálló kiállítását Debrecen városában.
Adalék a „Zsúpfedeles Debrecen és a nagybotos kollégiumi diákok – Tűzvészek Debrecenben a 15-19. században” c. cikkhez
2017.09.19.
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának honlapján 2017 áprilisában megjelent publikációhoz szolgál adalékul az alábbi statútum, melyet Bihar Vármegye Nemesi Közgyűlése hozott a pipázás és a tűzzel dolgozó mesteremberek – többek közt a kovácsok – műhelye kialakításának szabályozására. Debrecen szabad királyi városa ekkor már csak területileg tartozott a vármegyéhez, közigazgatásilag teljesen függetlenítette magát, azonban – ahogy az a rendeletből is látszik – hasonló tűzrendészeti problémákkal küzdött mindkét törvényhatóság.

Oldalak