Számos kérdés tisztázódott 1956 kapcsán a Leváltári Délutánokon

Az 1956-os magyar forradalom nemzetközi vonatkozásairól, a nagyhatalmaknak a felkeléssel kapcsolatos politikájáról már sokan és sokat írtak, ám Magyarországon a forradalom hivatalos megítélésétől eltérő vélemény a rendszerváltozás időszakáig nem jelenhetett meg. Az előadó ismertette az 1956-os forradalomhoz vezető utat, az eddigi értelmezéseket. Hangsúlyozta, hogy a levéltári források felszabadulásának köszönhetően az 1956-hoz vezető folyamatok, az események és azok utótörténete is ismertté vált. A nyolcvanas évek második felétől ugyanis már lehetett kutatni az amerikai, angol, francia és más nyugati levéltárakban, a kilencvenes évek folyamán pedig a magyar iratok mellett a szovjet dokumentumok is megismerhetővé váltak a kutatók számára. Ezek egy részét még Jelcin elnök idejében adták át a magyar levéltárosoknak.

Tisztázott kérdések

Az előadó az először 1996-ban, majd 2006-ban megjelent könyvére alapozva tartotta meg az előadását, és a korábban hozzáférhetetlen, a döntéshozatal legfelső szintjét képviselő források alapján vizsgálta, elemezte és értékelte az 1956-os magyarországi felkelés nemzetközi vonatkozásait, a nagyhatalmak reakcióit, valamint a forradalom hatását a világpolitikára. Békés Csaba hangsúlyozta a levéltári források fontosságát, az eddig megjelent szakirodalom jelentőségét és a levéltári forrásokra alapozódó értékelés szükségességét, az illúziók, publicisztikai színvonalú történelmietlen értékelések megfelelő kezelését. A reális történelemszemlétet elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Magyarország helyét és szerepét, az 1956-os forradalom jelentőségét megfelelően fel tudjuk mérni, és el tudjuk helyezni a magyar és a nemzetközi kapcsolatok történetében. Külön példaként említette a Szuezi válság és a magyar forradalom megítélését. Sokáig az volt az általános vélekedés, hogy a két esemény egymáshoz kapcsolódott. A történeti források (angol, francia) ismeretében azonban már tudjuk, hogy valójában semmilyen összefüggés nem volt a két esemény között. Az előadás nagy érdeme volt, hogy az előadó az 1956-os magyarországi eseményeket a szovjet blokk válságainak szélesebb összefüggésébe helyezte, ráirányítva a figyelmet azokra a hibákra, amelyeket a szovjet vezetés 1956-ban elkövetett, és a magyarországi események eszkalációjához vezetett. A legújabb történeti kutatások mind meggyőzőbben bizonyítják, hogy Kelet-Közép-Európa sorsát egészen a kommunista rendszerek összeomlásáig, vagyis 1989-1990-ig, az 1945 után létrejött európai erőegyensúly határozta meg, amit az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt elfogadott és a hidegháború végéig tiszteletben tartott.
 

Folytatódik a programsorozat

A Levéltári Délutánok sorozat folytatódik, november 25-én Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára segédlevéltárosa tart előadást Horthy Miklós kormányzó kiugrási kisérletéről.