Szerémi György, 16. századi történetíró az utókorra hagyott egy elbeszélést, mely a gyulai vár kapujához kapcsolódik, és Hunyadi János az egyik hőse. Mielőtt a hitelességét ellenőriznénk, idézzük föl magát a történetet.
1912-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Kner Izidor által alapított, máig működő Kner Nyomda. Mi mással is ünnepelték volna fennállásukat, ha nem egy impozáns kötettel, amely, bár kissé megkésve, de nemzetközi tendenciákhoz is illeszkedett.
1928-ban emlékezett a világ Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára. E jeles alkalomból nemcsak a művész szülővárosa, Nürnberg készült ünnepséggel, hanem Magyarország, még szűkebb tekintetben pedig a Dürer családot földijeként tisztelő alföldi település, Gyula is.
A Ladics-család Békés Megyei Levéltárba került dokumentumai között található egy megsárgult 1874-es plakát, amely a Békésvármegyei Múzeum megnyitására invitálja a nagyérdemű közönséget. Mit tudhatunk erről az eseményről?
1763. május 20-án Bécsben kelt oklevelében Mária Terézia Hadik Andrásnak és általa gyermekeinek is magyar grófi címet adományozott. A grófi rang elnyerésével a család a főnemesek közé emelkedett.
Az 1687. évi országgyűlésen a Buda visszavételéért hálás rendek elfogadták a Habsburg-ház örökös királyságát, melytől két évtizeddel később azonban megfosztották ettől, és kimondták annak első trónfosztását.
A tengerek ura címmel sem az Osztrák-Magyar Monarchia, így a birodalom magyar fele sem büszkélkedhetett, mégis a magyar hajógyárban született egyetlen csatahajó az elsüllyedésekor készített filmnek köszönhetően messze földön ismert lett.
Szeretettel hívunk és várunk minden Szatmár vármegye és Erdély történetírója, a régi szatmári levéltár és Kolozsvár múltja iránt érdeklődőt 2022. november 3-ára levéltár-történeti napunkra.
Altenburger Gusztáv (1841–1895) Budapest város hivatalnokaként dolgozott, ám a heraldika iránt érdeklődő közönség az egyik legjelentősebb XIX. századi heraldikusként tartja számon. Számos műve közül az 1885-ben megjelent Magyarország címertára a legjelentősebb. A Magyar Országos Levéltárban található hagyatékának legkutatottabb része a magyarországi települések pecsét- és bélyegzőlenyomatait, valamint címerkivágatait tartalmazó tétel.
A Magyar Tudmányos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Klasszika-Filológia Tudományos Bizottsága Közép- és Neolatin Munkabizottsága, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Medievisztikai Tanszéke, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára tisztelettel meghívja Önt ez évi soron következő Középkori Esték rendezvényére.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2022. szeptember 30-án 13.30-tól a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Központi Kutatójában (Debrecen, Vármegyeháza u. 1/B.) megrendezésre kerülő Kutatók Délutánjára, melynek programjáról az alábbiakban tájékozódhatnak.