A beszélgetés egyik fontos célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltár gondozásában az önkormányzattal együttműködésben megjelenő Közszolgálati füzetek helyismereti jelentőségére. A sorozatban eddig 19 kötet jelent meg az immáron 20 alkalommal megrendezett Hajdúböszörmény Város Napja keretében megrendezett történelmi konferenciasorozatra épülve, és az ott elhangzott előadások tanulmányok formájában kaptak helyet a könyvekben. Az írások a Hajdúság és Hajdúböszörmény múltjának kutatásával foglalkoznak helyi vagy országos hírű kutatóknak köszönhetően, akik közül sokukat ismerünk vagy ismerhettünk. Így a Széchenyi-díjas Kun Miklós professzort, Kahler Frigyes jogtörténészt, néhai Gereben Ágnes professzor asszonyt, Valuch Tibor, Völgyesi Zoltán és Filep Tibor történészeket, Nyakas Miklós múzeumigazgatót, Papp Klára, Orosz István és Barta János professzorokat és a térség történetének többi kutatóját. 47 szerző 104 tanulmánya jelzi az elmúlt két évtized igen nívós és pótolhatatlan eredményeit.

Az ankét másik fontos célja az volt, hogy a helytörténet-kutatás múltja mellett beszéljünk a helytörténet-kutatás jövőjéről is. Fontosnak tartom, hogy felkeltsük a fiatal generációk igényét településünk múltjának megismerése iránt, hiszen elődeink alkotómunkájának megismerése és megbecsülése utódainkat a teremtő, építő munkára ösztönözheti, nevelheti. A beszélgetésen arra kerestük a választ, hogyan kelthetjük fel a fiatalok érdeklődését a helytörténeti (legyen az akár történelmi, sport, gasztronómia vagy kulturális témájú) jellegű kutatások iránt. Nem utolsó sorban pedig a helytörténet-kutatókat szerettünk volna segíteni, hogy hol, hogyan és miképpen informálódhatnak helyismereti információk tekintetében városunk közgyűjteményeiben.

A beszélgetésen jelen voltak a Közszolgálati füzetek egyes tanulmányainak szerzői közül többen is:
- Bácsi István, a pásztorélet és a Hortobágy avatott szakértője;
- Filep Tibor történész, újságíró;
- Husvéth András főlevéltáros, a Hajdúböszörményi Fióklevéltár munkatársa;
- Kovács Gergely főlevéltáros, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának munkatársa;
- Dr. Nagy Imre, a Civilek a Lakóhelyért Egyesület elnöke;
- Dr. Oláhné Szabó Judit magyar nyelv és irodalom–történelem szakos tanár, a helyi gimnázium oktatója;
- Szendiné dr. Orvos Erzsébet főlevéltáros, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatója;
- Szikla Gergő főlevéltáros, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese;
- Tatár Antal szociálpedagógus, történelem szakos tanár, a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója.
Az est moderátora a sorozat szerkesztője, több tanulmány szerzője Varjasi Imre levéltáros, a Hajdúböszörményi Fióklevéltár vezetője volt.

Lélekben velünk tartott és gondolatait elküldte Lomentné Szopkó Tünde, a hajdúböszörményi Bocskai téri Református Egyházközség lelkipásztora, aki szívből gratulált a történelmi konferencia két évtizedes múltjához és az előadások anyagát megőrző Közszolgálati Füzetekhez. Megítélése szerint az újításokat hajszoló világunkban nagy ajándék, ha egy programsorozat vagy egy kiadvány 20 éves múltra tekinthet vissza. Azt üzente, hogy mégiscsak fontos a folytonosság öröme és értéke. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik segítenek kutatni, őrizni, továbbadni azt, amit ránk hagytak az itt élők; előre nézve pedig a következő nemzedék eligazodását segítik. Munkájuk valóban „közszolgálati”, közösséget szolgáló és formáló munka.

Ezt követően Varjasi Imre elmesélte, hogyan vetődött fel 20 évvel ezelőtt a történelmi konferencia ötlete, hogyan történt az első kötet kiadása és hogy miben rejlik a könyvsorozat különlegessége: a tanulmányok sokrétűsége (történelem, néprajz, régészet, művelődéstörténet, sport, gasztronómia, építészet, járványok stb. mind egy-egy mozaik darabka, egy-egy apró részlet, amelyeket összerakva összeáll a múltunk – a múltat szerették volna bemutatni a helytörténet-kutatókkal. Beszélt a kötetekben feltárt emberi sorsok jelentőségéről is, kiemelte például Kiss B. Julianna történetét, aki Hajdúböszörmény első orvosnője volt, és a TBC betegséget sikerrel gyógyította, de a beszélgetés során katonasorsokról, a Kádár-korszakról és az 1956-os helyi eseményekről is hallhattunk. Megemlítette a tanulmányok szerzői közül többek mellett Hajdú Zsigmond régészt, Kelemen Benő grafikusművészt, Goda Gertrúd művészettörténészt, Szekeres Gyula és Nagy Zsolt muzeológust, Kun Miklós professzort és Nyakas Miklós történészt. Kiemelte, hogy a kötetek az elmúlt 19 évben a város anyagi támogatásával jelentek meg, és megköszönte Gargya Brigitta grafikus, illetve Ignáth Szilvia munkáját, akik nélkül a kötetek nem láthattak volna napvilágot.

„A Közszolgálati füzetek helyismereti jelentősége” c. szerzői ankét (2025. április 8.)

Filep Tibor történész hajdúböszörményi kötődéseiről beszélt, többek között Kertész László (a könyvtár névadója), Lázár Imre és Som Lajos 1956-os tevékenységéről, valamint a város kultúrájáért folytatott tevékenységüket méltatta. Megköszönte Varjasi Imrének a szervezést, amellyel két évtizeden át hozzájárult a Hajdúböszörmény Város Napja keretében megrendezésre kerülő történelmi konferenciasorozat sikerességéhez, illetve a Közszolgálati füzetek megjelenéséhez.

Szendiné dr. Orvos Erzsébet részleteket olvasott fel a kötetekből, ezzel is érzékeltetve a visszaemlékezések, az irodalmi leírások és a tanulmányok helytörténeti jelentőségét.

Dr. Nagy Imre, a Civilek a Lakóhelyért Egyesület elnöke elmondta, hogy az egyesület célja, ugyanaz, mint a történelmi konferenciák és a Közszolgálati füzetek célja: a múlt–jelen–jövő összekötése egy szimbolikus híddal, annak érdekében, hogy a múlt értékei ne vesszenek el. A gasztronómiai örökségek átmentése a következő generációknak fontos célkitűzése az idén 20 éves egyesületnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a családi receptfüzetek óriási értéket képviselnek, és kiemelte a hagyományőrzés fontosságát.

Bácsi Imre személyes történetét mesélte el, amellyel bebizonyosodott, hogy van igény a fiatalok körében is egy hagyományos birkafőzésre, pásztornapra és a népi gasztronómia felelevenítésére.

Kovács Gergely szintén személyes kötődéséről beszélt, hiszen frissen kikerülve az egyetemről első publikációját a Közszolgálati füzetekben jelentethette meg. Ez azért is fontos, mert így a fiatalok is teret kaphatnak a kibontakozásra, a megjelenésre, a publikációra.

Dr. Oláhné Szabó Judit hivatásának tekinti a tanítást, magyar és történelem szakos tanárként tanítás közben a történelmi folyamatokba minden esetben odahelyezi azokat a mondatokat, amelyekre felfigyelnek a gyerekek, és amelyek mentén odafordulhatnak nagyszüleik felé, ezzel is szűkítve a generációs szakadékot. Elmondta, hogy mély kötödést érez kisgyermek kora óta a zsidóság történelme iránt. Szakdolgozatát is ebben a témában írta, mélyinterjúk alapján, amelyeket nagyon megható volt megélni. A kutatásai során rengeteget tanult az emberségről, amelyet a személyes történetein keresztül át is tud adni a gimnázium tanulóinak.

Tatár Antal maga is helytörténet kutató, a külterületek történetével és természeti értékeivel foglalkozik; diákjaival a történelmi konferenciasorozat lelkes látogatói voltak. Emellett beszélt az immár 35 éves Zöld Kör Egyesületről, amely kiemelkedő munkát végezett és végez a helyi védett értékek felterjesztésében és gondozásában. Beszélt arról is, hogy honismereti szakkört vezet az iskolában, ahol fantasztikusan lehet motiválnia a gyerekeket a helyi értékek megbecsülésére.

Borók Imre helyismereti könyvtáros a Közszolgálati füzetek sokrétűségét méltatta, és arról beszélt, hogy mennyire inspiráló lehet sokak számára a sorozat, hiszen érdekes helyi információk vannak benne, melyek akár a további kutatás lehetőségét is felvetik.

Balla Sándor szerint a „jó pap is holtig tanul”, tehát forgassuk a köteteket és tanuljunk a múltból.

Végezetül néhány saját gondolat: Mint közgyűjtemény könyvtárunknak is fontos szerepe van a helyismereti és helytörténeti kutatások támogatásában. Nagyon fontosnak érzem, hogy beszéljünk a múltról, és a jövő nemzedékeit megismertessük térségünk múltjának fontos eseményeivel, emberi sorsokkal, azokkal az apró részletekkel, amelyekből felépül közös történelmünk. Ezúton is szeretném megköszönni a beszélgetés résztvevőinek, hogy elfogadták meghívásunkat, és sor kerülhetett erre az értékes beszélgetésre. Jó szívvel bíztatok mindenkit, hogy a hajdúböszörményi közgyűjteményeibe látogasson el, és keresse a szakembereket, forgassa a helytörténeti forrásokat, köteteket, melyekből informálódhat városunk történetéről.

Bakó Ildikó könyvtárigazgató
Fotó: Horváth Tamás