A tanévkezdés köztudomásúan komoly feladatot, szervezést, megterhelést jelent a pedagógusok, a szülők, valamint a tanulók számára egyaránt. Nem volt ez másképp a régebbi időkben sem, különösen az 1945/46-os tanév kezdetén. A magyar oktatási intézmények jelentős mértékben megsínylették a II. világháború harci cselekményeit, az iskolaépületek túlnyomó része romos állapotban volt, a taneszközök és berendezések többnyire hiányoztak, a pedagógusok jelentős része elmenekült, vagy hadifogságba esett. Az 1944/45-ös csonka tanév után tehát erőteljesen hiányos személyi állománnyal és tárgyi infrastruktúrával kellett az új tanévet megnyitni.

A II. világháború végéig a magyar oktatási rendszer alappillére az 1868. évi 38. törvénycikk, vagy más néven a népoktatási törvény volt. Ez a jogszabály hívta életre a magyar iskolarendszer egy sajátos intézménytípusát – a polgári iskolákat, valamint a modern értelemben vett népiskolákat. Az 1945-ös esztendő az élet minden területén, így a tanügy történetében is fontos mérföldkövet jelentett. Kettő héttel a tanévkezdés előtt, 1945. augusztus 16-án napvilágot látott az Ideiglenes Nemzeti Kormány 6650/1945. M. E. számú rendelete, ami gyökeresen megváltoztatta az addigi oktatási rendszert. A lakonikus megfogalmazású rendelet előírta ugyanis, hogy a népiskolák nyolc, illetve a gimnáziumok és polgári iskolák első négy évfolyamának helyébe általános iskolákat kell szervezni. Az átalakítás részletesebb szabályait az ugyancsak 1945. augusztus 16-án megjelent 37.000/1945. számú VKM rendelet taglalta. Ennek értelmében az újonnan létesített nyolcosztályos általános iskola I. és V. osztályát mindazon helyeken meg kellett nyitni, ahol ennek személyi és tárgyi feltételei megvoltak. Ennek megoldása sok helyen csak pedagógusok áthelyezésével, új tantermek berendezésével volt lehetséges. A VKM rendelet előírta továbbá, hogy a gimnáziumokban, illetve a polgári iskolákban a tervezett I. évfolyam helyett az általános iskola V. osztályát kell megszervezni. A népiskolák esetében a jogszabály engedményt tett, ugyanis esetükben az általános iskolát csak akkor kellett felállítani, ha az V. évfolyam látogatására kötelezett tanulók létszáma a 40 főt meghaladta. A 6650/1945. M. E. sz. és a 37.000/1945. sz. VKM rendelettel összhangban a Katolikus Iskolai Főhatóság elnöke, Grősz József kalocsai érsek is kiadta a római katolikus iskolákra vonatkozó 1020/1945. számú rendeletét.

A 37.000/1945. sz. rendeletben foglalt utasítások végrehajtása Heves vármegyében is számos helyen akadályokba ütközött, ugyanis az iskoláknál nem voltak meg a szükséges feltételek. Ezt mutatja az is, hogy Egerben 1945 szeptemberében csupán elenyésző számú általános iskolát tudtak megszervezni. A jogszabály hatására a Ciszterci Rend egri Szent Bernát Gimnáziuma az I. évfolyam helyett 2 db általános iskolai V. osztályt indított, összesen 98 tanulóval. Az így létrejövő intézmény a Ciszterci Rend egri Általános Iskolája nevet kapta. Ezzel párhuzamosan az Egri Magyar Királyi Állami Dobó István Gimnáziumon, az Angolkisasszonyok Egri Érseki R. K. Leánygimnáziumán, az Egri Állami Polgári Fiú- és Leányiskolán, illetve az Angolkisasszonyok Polgári Leányiskoláján belül is felállították az általános iskola V. osztályát. Ezek ekkor még nem voltak önálló intézmények, csupán a gimnáziumok és polgári iskolák keretein belül működtek általános iskola elnevezéssel.

Eger város többi iskolájában váratott magára az átszervezés végrehajtása. Ennek indokát az egri Károlyvárosi Állami Népiskola igazgatójának jelentésében olvashatjuk, mely szerint: „Az általános iskola V. osztályának megnyitásához megkívánt 40-en felüli létszám a legtöbb egri iskolánál hiányzik”. Annak érdekében, hogy az átszervezést végre tudják hajtani, több egri iskolaigazgatóval a legkézenfekvőbbnek tartották, hogy a népiskolák V. és VI. osztályait összevonják, ezáltal elérve a rendeletben megszabott 40 fős létszámot. Az összevont osztályokban így megnyithatónak tartották az általános iskola V. osztályát, melyben az 1945/46-os tanévben az V. osztályos tananyagot, az 1946/47-es tanévben pedig a VI. osztályos tananyagot tanítanák.

A javaslat ellenére az egri általános iskolák zömének megszervezése a 70.000/1946. sz. VKM rendeletnek köszönhetően az 1946/47-es tanév kezdetére valósulhatott meg. A jogszabály amellett, hogy előírta a gimnáziumok és polgári iskolák II. évfolyama helyett az általános iskola VI. osztályának felállítását, előírta azt is, hogy az 1946/47-es tanévben meg kell nyitni az általános iskola II, III, IV. és VI. osztályát. Ezzel tehát megszűnt a népiskolák alsó tagozata. Ez az intézkedés magával vonta azt is – amit a rendelet is előírt –, hogy a polgári iskolák és gimnáziumok keretében működő általános iskolákat külön igazgatás alá kell helyezni, vagyis önállósítani. Az 1946/47-es tanév kezdetén 2 állami általános iskola nyitotta meg kapuit a városban; az Egri Belvárosi I. sz. Állami Általános Fiú- és Leányiskola, illetve az Egri II. sz. Állami Általános Fiú- és Leányiskola. Az I. számú iskola a korábbi belvárosi, a cifratéri, illetve a Kertész úti népiskolákból, valamint a gimnázium 2 alsó osztályából alakult meg úgy, hogy a cifratéri, illetve a Kertész úti épületekben kizárólag alsó tagozat működött. A II. számú iskola az állami polgári fiú- és leányiskola első két évfolyamából, valamint a korábbi Szvorényi úti és a károlyvárosi állami népiskolából jött létre. Az I. számú iskolához hasonlóan itt is kizárólag alsó tagozat működött a károlyvárosi és a Szvorényi úti épületekben, míg a felső tagozatot a polgári iskola épületében helyezték el.

Az állami népiskolák mellett nem maradt el az egyházi fenntartású iskolák átszervezése sem. Az 1946/47-es tanévben általános iskolává alakult az Egri Érseki R. K. Tanítóképző Intézet Gyakorló Népiskolája is. A 37.000/1945. sz. VKM rendelet által biztosított lehetőséggel élve a Gyakorlóiskolával együttműködve alakult meg a Deák Ferenc úti Szent Imre R. K. Általános Iskola, illetve a Maklári úti Szent István R. K. Általános Iskola. Ezekben az iskolákban csak alsó tagozat működött. Ehhez hasonlóan, de a Ciszterci Rend egri Általános Iskolájával kooperálva szervezte meg általános iskoláját a Szent Orsolya-rendi Széchenyi-utcai elemi iskola is, mely az Egri Szent Orsolya-Rendi R. K Általános Leányiskola nevet vette fel. Más népiskolák önállóan állították fel az általános iskolát, így az Angolkisasszonyok R. K. Elemi Népiskolája a népiskolából és az Angolkisasszonyok Egri Érseki R. K. Leánygimnáziumának alsó két évfolyamából hozta létre az általános iskolát Angolkisasszonyok Egri Érseki R. K. Általános Iskolája néven. Ehhez hasonlóan szervezték meg az Angolkisasszonyok Érseki R. K. Tanítónőképző-Intézetének Gyakorló Általános Iskoláját is, mely a Gyakorló Elemi Leánynépiskolából és az Angolkisasszonyok Egri Érseki R. K. Polgári Leányiskolájának I. és II. évfolyamából alakult meg. Ugyancsak önállóan alakult át általános iskolává a Lajosvárosi R. K. Elemi Népiskola, melyben alsó és felső tagozat egyaránt működött.

A megyeszékhelyen kívül is hasonlóan történt az általános iskolák szervezése. 1945 szeptemberében a gyöngyösi, a hatvani, a hevesi, a káli, a pásztói, a tiszafüredi polgári iskolákban, valamint a gyöngyösi és a hatvani gimnáziumokban is megszervezték az I. évfolyam helyett az általános iskola V. osztályát. Az egriekhez hasonlóan ezek is közös igazgatású intézmények voltak.

Az 1946/47-es tanév kezdetén vármegye más városaiban, nagyközségeiben is felgyorsult a szervezés folyamata. Gyöngyösön 3 állami általános iskola létesítését tervezték 1946 őszén; az Alsóvárosi, a Felsővárosi, valamint a Központi Fiú- és Leány Általános Iskolát. Az Alsóvárosi Általános Iskolát a korábbi népiskolából hozták létre. Ennél összetettebb volt a másik két általános iskola megszervezése. Ezeket az iskolákat a Felsővárosi, illetve a Központi Állami Népiskolákból, valamint a Koháry István Gimnázium és az Állami Polgári Leányiskola I. és II. évfolyamának tanulóiból hozták létre, azzal, hogy a tanulók lakhelyét is figyelembe vették. Tehát megkezdődött a körzeti jellegű iskolaszervezés is. Mivel az általános iskolák felső tagozataiban vegyes osztályok nem lehettek, ezért a Központi Fiú- és Leány Általános Iskolát két részre osztották. A felállított állami általános iskolákat számozással látták el, így a Központi Állami Általános Fiúiskola kapta az I-es, a Központi Állami Általános Leányiskola a II-es, az Alsóvárosi Állami Általános Iskola a III-as, a felsővárosi pedig a IV-es számot. A római katolikus egyház Gyöngyösön is fontos szerepet játszott az általános iskolák szervezésében, ugyanis a római katolikus polgári fiúiskolából felmenő rendszerben hozták létre a római katolikus általános fiúiskolát, ami előbb az V-ös, majd a II-es sz. Dózsa György Általános Iskola elődje volt.

Hatvanban négy általános iskolát szerveztek meg az 1946/47-es tanévben. A Belvárosi Állami Népiskolából, a polgári leányiskola I. és II. osztályából, valamint a gimnázium I. és II. osztályainak a belvárosi körzetbe tartozó tanulóiból hozták létre a Belvárosi Állami Általános Iskolát. Ennek az iskolának kihelyezett alsó tagozata működött a Nagygombosi Községi Népiskola épületében. A Vasúttelepi Állami Általános Iskolát a Vasúttelepi Népiskolából, a polgári fiúiskola I. és II. évfolyamából, valamint a gimnázium I. és II. osztályainak a vasúttelepi körzetbe tartozó tanulóiból szervezték meg. Ennek az iskolának is működött kihelyezett alsó tagozata, melyet a Nagyteleki Állami Népiskola épületében helyeztek el. Gyöngyöshöz hasonlóan a vegyes osztályok elkülönítése miatt a két új általános iskolát további két-két részre osztották. Így született meg az I. sz. Belvárosi Állami Általános Fiúiskola, a Hatvani II. sz. Belvárosi Állami Általános Leányiskola, a III. sz. Általános Fiúiskola, illetve a IV. sz. Hatvani Vasúttelepi Állami Általános Leányiskola.

Kálban 1945 nyaráig egy római katolikus elemi népiskola, illetve egy nyilvános jogú magán polgári fiú- és leányiskola működött. Szeptemberben a miniszteri rendeleteknek megfelelően megszervezték a Nyilvános Jogú Magán Polgári Fiú- és Leányiskola általános iskolai V. osztályát. Emellett működött a polgári iskola II, III. és IV. osztálya. Ezzel párhuzamosan az elemi népiskolában is felállították az általános iskola I. és V. osztályát. 1946-ban az iskolák átszervezésekor a polgári iskola igazgatója javaslatot tett arra, hogy a felekezeti népiskolát alsó tagozatúvá alakítsák át, a felső tagozatot viszont a polgári iskola helyébe lépő állami általános iskolában helyezzék el. Javaslatát a Miskolci Tankerületi Főigazgatóság nem fogadta el, mivel az felekezeti jogot sértett volna, így a hatóság utasította az egyházközséget a felekezeti általános iskola V. és VI. osztályának megnyitására. Ennek eredményeképpen a polgári iskola nem olvadt be a felekezeti általános iskolába, hanem helyét fokozatosan a polgári iskolával kapcsolatos magán általános iskola vette át.

Heves község a háború befejezésekor 3 elemi népiskolával, illetve egy polgári leányiskolával rendelkezett. A népiskolák közül egyet a római katolikus, egyet a református felekezet, egyet pedig a Szent Orsolya-rend tartott fenn. A polgári leányiskola szintén a Szent Orsolya-rend fenntartásában működött. 1945-ben a településen is megszervezték a Szent Orsolya-rendi Polgári Leányiskola I. évfolyamából az általános iskola V. osztályát. Egy évvel később, 1946 szeptemberében pedig a polgári iskola alsó két évfolyamából, illetve a Szent Orsolya-rend által fenntartott leánynépiskolából létrejött a Szent Orsolya-rend R. K. Általános Leányiskolája. Ezzel párhuzamosan a korábbi római katolikus népiskolából – az újtelepi, a krakói, valamint a református népiskolák együttműködésével – megalakult a Hevesi Központi R. K. Általános Fiú Iskola is úgy, hogy az újtelepi, a krakói, valamint a református iskolák épületeiben csupán az alsó tagozat I-IV. osztálya működött.

Pásztó és Tiszafüred napjainkban már nem képezi Heves vármegye részét, ám itt is jelentős változások történtek az iskolaügy terén. Pásztón 1946-ban az állami elemi népiskolából, valamint a polgári fiú- és leányiskola I. és II. évfolyamából alakult meg a Pásztói Általános Fiú- és Leányiskola. Mivel itt is számozással kellett az általános iskolákat ellátni, így a polgári iskolából kialakuló általános iskola kapta az I. sz. Állami Általános Fiúiskola, az elemi népiskolából szervezett általános iskola pedig a II. számú Állami Általános Leányiskola elnevezést. Tiszafüreden már összetettebb volt az általános iskolák megszervezése. A háború befejezésekor a településen egy római katolikus, egy református felekezeti, valamint több külteleki állami népiskola működött. Emellett a község rendelkezett egy állami polgári fiú- és leányiskolával is. 1946 őszén a két felekezeti általános iskola mellett az úgynevezett alvégi állami népiskolából és a polgári iskola első két évfolyamából megszerveztek egy állami általános iskolát is, mely a Tiszafüredi Magyar Állami Buday Sándor Általános Fiú- és Leányiskola nevet kapta. Az újonnan szervezett iskolát 2 épületben helyezték el, az alsó tagozatot a volt alvégi állami népiskola épületében, az V. és VI. osztályt pedig a polgári iskola épületében.

A nagyobb települések mellett az 1946/47-es tanév kezdetével a kisebb falvak többségében is megszervezték az általános iskolákat. Személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt néhány községben – Aldebrő, Detk, Egerbakta, Erk, Gyöngyöshalmaj, Gyöngyösoroszi, Hevesugra, Ivád, Kisfüzes, Ludas, Nagytálya, Tarnabod, Tiszaigar, Újlőrincfalva – el kellett halasztani az általános iskolák felállítását, így ezeken a helyeken továbbra is népiskolai keretek között folyt az oktatás.

Közzétette: Dr. Mészáros Ádám
                            főlevéltáros

Felhasznált irodalom és források

Fizel Natasa: Az általános iskolai tanárképzés első évei (1947–1952). Professzionalizáció után deprofesszionalizáció?, In: Pedagógiatörténeti Szemle, 7. évfolyam, 1. szám, 2025. Forrás: pedagogiatorteneti-szemle-2025-07evf-01sz-087-110.pdf
Gortva János: Az állami polgári fiúiskola alapítása és működésének kezdeti időszaka Pásztón. In: Lakóhelyünk Honismereti Folyóirat, 2. évfolyam, 1. szám, 2015. 29–39.
Gortva János: A Pásztói Állami Polgári Fiúiskola szerepe a régió és a település életében 1895 és 1920 között. In: Értékek a neveléstudományban: Válogatás a Pedagógiai Szakbizottság tagjainak a munkáiból, 2019. 159–188.
Gortva János: A pásztói polgári fiúiskola regionális szerepének vizsgálata 1895 és 1920 között. Doktori disszertáció, 2020. Forrás: https://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/77/
Katona András: Az általános iskola hazai bevezetésének előzményeiről – a történelemtanítás felől szemlélve. In: Történelemtanítás, VII. évfolyam, 3-4. szám, 2016. Forrás: https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/12/katona-andras-az-altalanos-iskola-hazai-bevezetesenek-elozmenyeirol-a-tortenelemtanitas-felol-szemlelve-07-03-03/
Kelemen Elemér: Fordulópont a magyar oktatás történetében – 70 éves az általános iskola. In: Educatio, 24. évfolyam, 4. szám, 2015. Forrás: https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/fordulopont-a-magyar-oktatas-torteneteben
Köznevelés, 1. évfolyam, 4. szám. 1945.08.15. 17–18.
Köznevelés, 2. évfolyam, 14–15. szám. 1946.08.01. 10.
HU-MNL-HVL-VI.501. 2445/1945, 2803/1946, 3151/1946.
HU-MNL-HVL-VIII.51.a. 95/1945-46.
Egri Főegyházmegyei Levéltár XI) Scholaria. 3672/1946.