Dürer 400 – egy emlékév nyomai a levéltárban
Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Megyei Levéltárából
2022.08.09.
1928-ban emlékezett a világ Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára. E jeles alkalomból nemcsak a művész szülővárosa, Nürnberg készült ünnepséggel, hanem Magyarország, még szűkebb tekintetben pedig a Dürer családot földijeként tisztelő alföldi település, Gyula is.
Nürnberg városából az 1928-as év első heteiben Budapestre látogatott Hermann Luppe főpolgármester és Körmendy Frim Ervin festőművész, hogy személyesen tárgyaljanak a nürnbergi centenáriumi ünnepségekről, a magyar vonatkozások kidomborításáról.
A Magyar Dürer Bizottság napokon belül megkezdte a szervező munkát. A Hadtörténelmi Múzeumtól 1928. február 9-én érkezett a hivatalos értesítés, hogy a szervezők képviseletében dr. Bevilaqua Béla személyesen keresi fel a gyulai városvezetést a szükséges történeti adatok összegyűjtése és Ajtós település megtekintése végett. A látogatás február 11-én történt meg.
Természetesen a helyi kezdeményezés sem váratott sokat magára. Az emlékév kapcsán fennmaradt iratcsomóban találjuk Cseh István állami tanító indítványát, amelyben javasolja, hogy a tisztelet jeleként az ajtósi iskola falán emléktáblát helyezzen el a város.
A következő nagy egyeztetésre már Klebelsberg Kuno személyes elnökletével Budapesten került volna sor a miniszteri tanácsteremben 1928. március 8-án, amelyen végül a miniszter helyett Kertész K. Róbert helyettes államtitkár elnökölt. A tanácskozásra Dr. Varga Gyula polgármester hivatalosan Scherer Ferencet bízta meg a város képviseletével. Scherer így fogalmazott visszaemlékezéseiben a feladat kapcsán:
„A város története írásával kapcsolatban adódott, hogy egyéb teendőim mellett ez a munka is a nyakamba szakadt.”
Scherer jelentéséből kitűnik, hogy ekkor még csupán nagy vonalakban volt meg az ünnepségsorozat pontos ütemterve. Egy biztos volt, hogy a nürnbergi rendezvényt 1928. április 11-én tartják, amelyen Magyarország is részt vesz. Szintén Scherer memoárjából tudhatjuk, hogy több tárgyalás zajlott le, mire minden dátum véglegessé vált.
Varga Gyula polgármester Hermann Luppe főpolgármesterrel és Körmendy Frim Ervinnel folytatott április-júniusi levélváltásainak tanúsága szerint eredetileg valamennyivel másabb ütemben zajlottak volna az ünnepségek. Gyulán és Ajtóson május 22-én emlékeztek volna a művészre. Végül a helyi megemlékezést a budapesti rendezvényekhez igazították, július 1-jére helyezték át.
Május 11-én Gyula rt. város állandó választmányának előterjesztették a Dürer ünnepség tanácsi javaslatát. A választmány ezt elfogadta és felterjesztette a közgyűlésnek, amely a rá következő napon, május 12-én jóváhagyta azt.
A magyarországi központi ünnepségek végleges időpontját Budapesten Péter-Pál napján, 1928. június 29-én tartották meg, ehhez igazodtak a gyulai események, amelyekre így július 1-jén került sor. Június 8-án Kertész K. Róbert államtitkár, június 13-án pedig Bevilaqua Béla, mint a Dürer Bizottság előadója hivatalosan is értesítették Gyula város polgármesterét a pontos dátumról. Ennek fényében készülhetett el a két helyszínt magába foglaló intézkedési terv.
A budapesti ünnepségen háromtagú küldöttség képviselte Gyula városát: Dr. Varga Gyula polgármester, Dr. Zöldy János tiszti főorvos és – bár saját bevallása szerint húzódozott a feladattól – Scherer Ferenc. Ő maga így emlékezett vissza a fővárosi eseményekre:
„A Hungária Szálló (most romokban hever) különtermében adott villásreggelin átlósan szemben ült velem Bárdossy László miniszteri osztálytanácsos. Ki gondolta volna akkor, hogy néhány év múlva Magyarország miniszterelnöke lesz, majd mint háborús bűnöst felakasztják! A villásreggeliző társaságról csoportfelvétel is készült, az én példányom azonban a forradalom alatt elkallódott.”
MNL BéML XIV. 6. Scherer Ferenc (1889–1987) gyulai tanár, történész iratai
Július 1-jén zajlottak a gyulai megemlékezések, amelynek pontos programját a Békés 1928. június 27-i száma is leközölte. A hivatalos események már az előző nap estéjén elkezdődtek Nürnberg város főpolgármesterének fogadásával. A vonat este 9:45-kor érkezett a gyulai állomásra, ahol a városi tanács tagjai várták a vendégeket, akiket már 9:15-re a vasútállomásra rendeltek.
„Öltözet: fekete ruha.”
A delegáció fogadásáról Scherer a Békés 1928. július 4-i számában így emlékezett meg:
„Az állomás előtti térségen lampionos cserkészek által vont kordonon belül dr. Varga Gyula polgármester fogadta egy pár keresetlen szóval a tanács élén. A térre lépés pillanatában a ref. énekkar köszöntötte s az egybegyűltek lelkes éljenzése és „hoch” kiáltása között ült fel a város fogatára s nyomban szállására hajtatott kipihennie az ut fáradalmait.”
MNL BéML V. 172. 149/1928.
A július 1-jei programról a Békés is értesítette az érdeklődőket. Délelőtt a főpolgármester megtekintette a város nevezetességeit, majd 9 órától istentiszteletet tartottak a nagytemplomban. A szertartás után a városházán díszközgyűlés keretei között köszöntötték a nürnbergi vendégeket. A közgyűlés elfogadta Gyula város polgármesterének indítványát három utca nevének megváltoztatását illetően: a Dürer utca ezentúl Dürer Albert, az Ajtós utca pedig Ajtóssy Albert utca lett. A rendőrségi palota mellett nyitandó új utcát Nürnbergi utcának nevezték el (az utca nevét 1945-ben Bacsó Bélára, a mai Nürnbergi utca pedig 1963-ban nyílt meg a korábban megszüntetett Nürnbergi utcanév pótlására is). A díszközgyűlésen továbbá Nürnberg város első emberét Gyula város díszpolgárainak sorába iktatták, és átadták neki a Péczely Antal festőművész által készített díszoklevelet.
A közgyűlés után K. Schriffert József látta vendégül a delegációt. Ő magyar nyelven üdvözölte vendégeit, Scherer Benedek pedig németül ismertette a gyulai németek történetét. A látogatás következő állomása a józsefvárosi kántorlak volt, ahol leleplezték A Dürer-emléktáblát. Ez után a megyeházán megtartották a Közművelődési Egyesület matinéját.
A hivatalos programok részeként 100 terítékes díszebéden vettek rész az érdeklődők a Komló szállodában. Egy teríték ára 4 P 50 f volt. Végül Ajtóson zárták a programot, ahol a Zimmer-féle iskola falán elhelyezett emléktáblát is leleplezték.
Scherer Ferenc Nürnbergtől ajándékba kapta az emlékév tiszteletére készített impozáns kiadványt.
MNL BéML XIV. 6. Scherer Ferenc (1889–1987) gyulai tanár, történész iratai
Levéltári források:
MNL BéML V. B. 172. 149/1928. Gyula Város Tanácsának iratai. Dürer halálának 400 éves évfordulós ünneplése
MNL BéML XIV. 6. Scherer Ferenc (1889–1987) gyulai tanár, történész iratai
Szakirodalom:
Scherer Ferenc: Gyula város története II. Gyula, 1938.
Gyulai polgárok visszaemlékezései. Scherer Benedek és Scherer Ferenc memoárja. Gyulai füzetek 20. Szerk.: Erdész Ádám. Gyula, 2021.
A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk.: Erdész Ádám. Typografika Kft. Gyula, 2008.
A Békés vonatkozó részei: Hungaricana Közgyűjteményi Portál
Egyéb forrás:
Fotók:
Biró György/MNL BéML
Czégé Petra/MNL BéML
Összeállította: Czégé Petra Gabriella
Új hozzászólás