A római katolikus parókia (Gyula, Harruckern tér 1.)

A mi otthonunk – a mi történeteink
2022.02.11.
A jelenlegi római katolikus plébánia épülete immár a harmadik parókiája a gyulai római katolikus közösségnek. Barokk jellegű, copf stílusú, téglány alaprajzú építmény, amely hosszabb oldalával a tér felé néz.
 
A parókiák rendszerint a templom közelében állnak, elsődlegesen a plébános és a káplánok lakhelyéül is szolgálnak, emellett helyet adnak különféle eseményeknek – például egyházi személyek hosszabb látogatása idején szállásul szolgálnak, tanácskozások és vendéglátások színterei – is. Volt idő, amikor a hitoktatás szintén itt folyt. A parókia történetéről a plébánia iratai, a Historia Domus és canonica visitatio jegyzőkönyvei, valamint a Békés Megyei Levéltár őrizetében lévő iratok mesélnek: térképek (1859, 1884), tervrajzok (1927, 1983), tulajdoni lapok (1857), népesség-összeírás (1880).
 
A parókiákon vezetik a mai napig a háztörténetet, latinosan a Historia Domust, amelyben az egymást követő plébánosok krónikaszerűen örökítik meg az eseményeket. A másik fontos forrás a többségében latin nyelven íródott egyházlátogatási jegyzőkönyvek sorozata.
 
Meg kell említeni Gyula szülöttét, Karácsonyi János nagyváradi nagyprépost nevét, a Békésvármegye története című háromkötetes helytörténeti munka szerzőjét. Bár egyházi szolgálatát nem Gyulán töltötte, mindig figyelemmel kísérte, és támogatta szülővárosa egyházi intézményeit.
 
A XV–XVI. században több templom, valamint kápolna állt a városban. Így a vár, a hozzá tartozó kápolnával, a Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplom a Törökzugban, a Szent Elek kápolna a mellette álló ispotállyal a belvárosban, az Epreskert utcában látható középkori ferences templom szentélye – az épület korábban szintén szerepelt sorozatunkban – és egy, a Szent Móric tiszteletére épített kápolna.
 
1695-ben a török uralom alóli felszabadulást követően, 1711 után kezdtek visszatelepülni az elmenekült őslakosok, s találtak otthonra az új betelepülők. 1715 tavaszán 20–30 katolikus család érkezett, akik Pelsőczy Bálint kamarai ispántól megkapták a belvárosban lévő török mecsetet, amely a középkorban Szent Elek tiszteletére emelt kápolna volt. A kápolna alapjai egy 2004–2007-ben történt régészeti feltárás során kerültek felszínre. E szerint a kápolna a jelenlegi plébánia és templom közötti részen állott, s körülötte temető feküdt.
 
1715-ben megalapították Gyula városát, elkészíttették a város pecsétjét, melyre a Boldogságos Szűz képét vésették. Ebben az évben gróf Csáky Imre püspök visszaállította a gyulai plébániát, amelynek a joghatósága alá tartozott nemcsak Békés, hanem Bihar és Zaránd megye nagy része is. Kovács Pál személyében az 1716. évben állandó lelkipásztort kapott a gyulai katolikus közösség. Ebben az évben kapta meg Harruckern János György Békés, Csongrád és Zaránd megyéket örökös birtokul az uralkodótól, az egyházi kegyúri jogokkal együtt. Első dolga volt tágas birtokait benépesíteni és az ország lakottabb részeiről az ideköltözést előmozdítani.
 
A XVIII. században 11, a XIX. században tíz plébánialátogatás történt, azonban nem mindegyikről maradt fenn jegyzőkönyv.
 
1725-ben Návay János váradi kanonok tartotta az első hivatalos látogatást (canonica visitatiót), melyről történeti feljegyzések is megemlékeztek. 1728-ben Gyulán tartott kánoni látogatást báró Luzsénszky Isván kanonok és választott püspök, aki elrendelte az anyakönyvek részletes vezetését is.
 
A Historia Domus szerint Harruckern birtokba jutása után 1729-ben az egykori Prag-féle ház helyén – sorozatunkban már korábban volt róla szó – építette fel a plébánia első épületét, mely „…vert falú, náddal fedett volt és a káplán számára két szoba volt benne”. A régi mecset köveiből újjáépítették a katolikus templomot, de ez a hívek számának növekedésével szűknek bizonyult. A Historia Domus szerint 1744-ben Harruckern Ferenc új templomot építetett, ekkor rombolták le a minaretet és a halottas (Szent Elek) kápolnát is.
 
1750-ben Urbanovics András plébános idején a kegyuraság a paplakot is újjáépítette, melyben négy szoba volt a szükséges mellékhelyiségekkel. Ez volt a második épülete a gyulai plébániának, amely nem sokkal állt messzebb a maitól, falai vályogból készültek, tetejét náddal fedték.
 
A krónika szerint 1766-ban úgy a paplak, mint a templom már igen elhanyagolt állapotban volt. A parókia épületébe becsorgott az eső és falairól hullott a vakolat. Harruckern Ferenc 1775-ben kezdte meg a ma is álló barokk plébániatemplom építését, melyet Bécsben történt halála után felesége, Dirling Antónia fejezett be. 1777-ben áldották meg a templomépületet.
 
A jegyzőkönyvek rendszeresen említik a bérmáltak számát is, amely jelzi a hitélet buzgó gyakorlását. Meg kell említenünk az 1782-ben Kolonitz László püspök által tartott plébánia vizsgálatot, amikor is 1080 főt bérmált meg a püspök két nap leforgása alatt. 1788. év szeptemberében Kalaty Xavér Ferenc püspök, gróf Csáky Pál kanonokkal és Sebestyén Péter titoknokkal látogatást tartott a gyulai parókián, ugyanekkor pénztárvizsgálat és vizsga is történt, s az egyházfő szeptember 14-én 1043 fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.
 
1801 volt Gyulának a gyászéve, mikor július 9-én a németvárosi Híd utcában Gedron Ferenc csizmadia házában tűz keletkezett, és ennek következtében 600 ház, a reformátusok, a nem egyesült vallásúak temploma, a római katolikus plébánia templom tetőzete és parókia is földig égett. Spiegel Ignác plébános az anyakönyveket és az okmányokat még meg tudta menteni.
 
1802-ben a plébános jelentette, hogy Wenckheim gróf a templom és a torony helyreállítását vállalta, de a parókia épületét a lakosoknál elhelyezett egyházi pénzből kell felépíteni. Ezt a pénzt azonban, a nagy szükség miatt, akkor nem lehetett beszedni, ezért engedélyt kértek 5000 Ft kölcsön felvételére.
 
A felépített paplakot, a harmadik épületet 1804 októberében foglalta el a plébános a káplánokkal. Ez már a jelenlegi helyén állt, közelebb volt a templomhoz, mint az elődje.
 
Az 1824. és a 1829. évi canonica visitátiók jegyzőkönyvei a paplakra vonatkozóan megemlítik, hogy a kegyúr, Wenckheim Ferenc megjavítatta, zsindellyel fedette be a tetőt. Az épületben a plébánosnak egy, a káplánoknak két szoba, a háziasszony családjának egy szoba volt kialakítva. A telken állt még egy istálló, valamint kert is tartozott az épülethez. Az 1829. évi jegyzőkönyv már csak a parókia tetőzetének javításáról tett említést.
 
A gyulai római katolikus közösség számos kiváló plébánosa közül csak néhány nevet említünk meg, akik tevékenysége jelentős nyomot hagyott az egyházközség és Gyula város életében.
 
Göndöcs Benedek gyulai plébános, kinek hivatalba történő beiktatására 1873-ban került sor. 1875-ben megalakította a Békés Megyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulatot, és ez évben ünnepelte a templom 100 éves jubileumát. Ez alkalomból a régi orgona helyébe Mooser Lajos orgonaépítővel 26 változatú új orgonát építetett.
 
1882 szeptemberében József főherceg látogatást tett Gyulán és ez alkalommal a plébánián szállt meg. A nagy eseményről az épület folyosóján emléktábla, valamint a Békés című lap is részletesen megemlékezett.
 
Göndöcs Benedek plébános 1894. jan. 4-én hunyt el, és a Szent Kereszt temetőben temették el.
 
Dr. báró Apor Vilmos gyulai plébános és győri püspök szerepe szintén kiemelkedő volt a gyulai római katolikus egyházközség történetében. Feljebbvalója 1915. augusztus 24-én káplánnak helyezte Gyulára. 1918 őszén, alighogy átvette a plébánia vezetését, október 31-én kitört a forradalom, majd 1919. április 25-én a román csapatok ellenállás nélkül bevonultak Gyulára. Decemberben Apor plébános a románok által még május elején igazságtalanul internált katonai személyek kiszabadítására Bukarestbe utazott, és a román királynál nyert audiencián kiszabadításukat el tudta érni.
 
A nagyváradi egyházmegye a trianoni békediktátum következtében két részre szakadt.
 
1921. augusztus 28-án a megyéspüspök Brém Lőrinc apátkanonokot a váradi egyházmegye magyar fennhatóság alatti részére gyulai székhellyel püspöki helynöknek nevezte ki. Elhelyezésére megvásárolta a Kossuth u. 16. alatti házat, az úgynevezett Szívházat. Gyulán a püspöki helynökség 1924. február 16-ig állt fent.
 
1927-ben Apor Vilmos plébános a parókiaépületét két új káplánszobával bővítette ki. Apor püspökké szentelése Gyulán 1941. február 22-én történt az anyatemplomban. Halála 1945. április 2-án nagypénteken következett be Győrben, miután egy részeg orosz katona halálosan megsebesítette.
 
1945 után a kommunista hatalom minden lehetséges módon korlátozta az egyházak működését. 1947-től megszűnt a kötelező hitoktatás. 1948 nyarán megtörtént az egyházi iskolák államosítása, november 3-án a szerzeteseknek ki kellett vonulniuk az iskolákból, megvonták a tanítási jogukat. 1948. május 19-én létrehozta a hatalom az Állami Egyházügyi Hivatalt, ami valójában az egyházak ellenőrzésére és korátok közé szorítására szolgált.
 
1949. március végén a megyei kórházból eltávolították az irgalmas nővéreket, akik Gyulán 70 éven keresztül ápolták a betegeket. 1952-ben megszűnt a nagyváradi egyházmegye Magyarországra eső részének önállósága és irányítását a csanádi püspök kapta meg.
 
1952 októberében Hamvas Endre püspök bérmálást tartott, ekkor már csak 70 fiú és 95 leány bérmálkozott. Az 1955-ben tartott bérmáláskor 162 fiút és 143 leányt bérmált meg.
 
Rózsa Jenő 1957-ben a plébániát igen leromlott állapotban vette át. 1977-ben így írt a Historia Domusban az 1957. évi plébániai állapotokról: nem volt az egész épületben egy sparhelt sem, csak egy kályha, amin melegíteni lehetett. A vizet úgy hordták főzni és mosatni. Azután lett bevezetve minden szobába a víz, a kertbe vízvezeték a locsoláshoz, a szobákba olajkályhát állíttatott be. 1979-ben gáz- és villanyfűtést, később központi fűtést alakítottak ki az épületben.
 
A feljegyzések szerint, a plébánián 1963 augusztusában 60 fős vacsorát rendeztek a józsefvárosi templom felújításában részt vevők számára. Ekkor már csak templomi hitoktatás volt, télen pedig az említett Szívház fűtött kápolnájában tartották a hittanórákat. 1980-ban Bielek Gábor foglalta el a plébánosi hivatalt.
 
A Historia Domus bejegyzése szerint a parókia történetében az utolsó, átfogó felújítás dr. Kovács József püspöki helynök gyulai plébánossága idején, 1994–2000 között zajlott. Ez az épület teljes külső és belső rekonstrukcióját foglalta magában. A cél a jelenlegi funkcióhoz igazítani a belső teret, a korabeli megjelenési forma megtartásával. 1994. augusztus 15-én iktatta be Gyulai Endre püspök hivatalába az új plébánost, és már szeptemberben megkezdődtek a belső felújítási munkálatok. A teljes villanyhálózatot kicserélték, korszerűsítették a fűtési rendszert, bevezették a gázt, az épület plébános felőli részén központi fűtést alakítottak ki, a káplánok szobájába és hittanszobába pedig gázkonvektor került. A plébános felőli épületrészben a teljes padlózatot kicserélték. Ez évben a konyha felújítása és spájz kialakítása is megtörtént. Káplánok szobája, a vendégszoba mellé új fürdőszoba került és zarándokok részére külön mellékhelységet alakítottak ki. A felújítás során a hittanszobában, a kisebédlőben feltárt befalazott ablakokat és az irodát a tárgyalóval összekötő ajtót kibontották és az eredeti állapotnak megfelelően helyre állították. 1995 tavaszára elkészült a plébánia belső felújítása. 1997-ben került sor a tetőzet teljes cseréjére és épület homlokzatának festésére. Az udvart és kertet parkosították, a régi melléképületeket lebontották. Garázsokat alakítottak ki a kapu bejárójával szemben. 1999-ben a teljes épület belülről újra festették.
 
A plébánia épületében 1990 után az egyházközség képviselő-testülete már rendszeresen tartott tanácskozásokat, búcsúk alkalmával a vendéglátást itt szervezték meg, valamint a hitoktatás is gyakran az épületben történt. A katolikus közösségi ház (a régi posta épülete) átadása előtt a bérmálás utáni agapét ugyancsak itt tartották a gyermekek számára. Nyaranként a plébánia kertjében rendezték meg az egyházközség tagjai számára a családi napot. Napjainkban a plébánia épülete ad helyet a fentieken kívül az egyházközség irodájának, levéltárának, kialakítás alatt áll egy könyvtár is. Az plébánia ebédlője a püspök látogatása és az esperesi kerület papjainak találkozója alkalmával vendégek fogadására is szolgál.
 
Ezúton mondok köszönetet Kovács Péter plébánosnak, a Nádi Boldogasszony Plébánia vezetőjének a cikk megírásához nyújtott segítségéért, a történeti források biztosításáért.
 
Mellékletek:
 

A Gyula belvárosában álló római katolikus templom és parókia alaprajza az 1859. évi Halácsy-féle térképen 55. házszámon, valamint az 1884. évi kataszteri térképen 3. helyrajzi szám alatt szerepel. A telekkönyvi birtokíven a plébánia alapterületének nagysága 359 négyszögöl.

A gyulai római katolikus lelkész földjeinek kimutatása a Gyula város úrbéres 1857. évi telekkönyvében, amelyek a Szlányi réten, a Kukla hídnál, Györkehelyen, a Vesze foknál, a Törökzugban, valamint Bicerén terültek el.

Gyula várának ábrája 1556 évből. Ezen a rézmetszeten a Gyula középkori templomai és kápolnái láthatók. A gyulai vár a város déli részén helyezkedett el, az egri püspökséghez tartozott. Itt épült fel a vár, benne a kápolnával, melyet 1445-ben Miklós egri érsek szentelt fel. Ezen a területen helyezkedett el a Szent Elek kápolna is a mellette álló ispotállyal, azaz a kórházzal együtt, amely a betegeken kívül az öregek és elszegényedettek számára menedékházként is szolgált. A gyulai Szűz Mária tiszteletére szentelt templom a középkorban a váradi püspökség kiemelt plébániája volt, a békési főesperesség a köleséri esperesség területén feküdt. 1971-ben a Törökzugban a lakótelep építése kapcsán került elő a plébániatemplom alapja. Többször átépítették. Losonczi Jánosnak a kérésére 1398-ban IX. Bonifác pápa búcsúengedélyt adott ki a gyulai plébániatemplom látogatói számára. Nem messze a középkori plébánia templomtól az Epreskert utcában látható a középkori ferences templom szentélye. A templomot és a kolostort Implom József tárta fel 1933-ban. Ez a templom is Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. 1535-ben 23-an tartózkodtak a kolostorban. 1528-ban említenek Gyulán egy a Szent Móric tiszteletére épített kápolnát is a plébániától északra.

Karácsonyi János (1858–1929) Gyula szülötte, Békés megye monográfusa, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Békésvármegye története c. háromkötetes munkája 1896-ban jelent meg. A megye településeinek, valamint a megye jeles családjainak történetét gazdag források alapján írta meg. Gyulán, szülőházán emléktábla és róla elnevezett utca, valamint a római katolikus gimnázium őrzi emlékét.

Harruckern János György (1664–1742) osztrák hadiszállító, aki érdemei elismeréseként III. Károly császártól 1723-ban örökös birtokul kapta Békés, Csongrád és Zaránd megyéket az egyházi kegyúri jogok élvezetével együtt. Birtokba jutása után a Historia Domus szerint 1729-ben épült fel a paplak első épülete. A Historia Domusban a plébánosok krónika-szerűen örökítik meg az eseményeket. Az évenkénti bontásban felsorolt tények mögött a templomépítések mellett, egy kisebb-nagyobb közösség, egyházközség története is feltárul az olvasó előtt.

Harruckern Ferenc (1696–1775) Harruckern János György fia, a gyulai uradalom birtokosa és kegyura, a Historia Domus szerint 1750-ben építette fel az új paplakot, immár a második épületét a parókiának. 1775-ben pedig a gyulai római katolikus templomot a jelenleg is látható formájában emeltette.

A Historia Domus feljegyzése az 1801. évi tűzvész pusztításáról, melynek áldozatul esett a parókia épülete is. Az újjáépítés költségeiből a kegyúr, Wenckheim Ferenc csak a templom tetőzetének helyreállítását vállalta, a parókia újjáépítését nem, ezért püspöki engedéllyel az egyházközség 4500 forint kölcsönt vett fel. A Historia Domus szerint 1803-ban a Salamon-intézettől 2000, az elaggott papok pénztárából 1300, „ex Cassa Eleemosynaria” 1000, összesen 4500 forintot vett kölcsön. A gyulai római katolikus egyház a nemes vármegyétől is kért segélyt tűzvészben elpusztult egyházi épületek, köztük a plébánia helyreállítására. 1804-ben épült fel az új paplak az egyházközség pénzén és a hívek munkájával, amelyet csak a felszentelése után foglalhatott el a plébános a káplánokkal.

Jegyzőkönyvek 1816., 1824., 1829. évből. A visitatio canonica a püspök számára az egyházmegye kormányzásának legősibb módja. A plébánialátogatás, ellenőrzés gyakran összekapcsolódott a bérmálás szentségének kiszolgáltatásával. Az utazási körülmények miatt korábban a püspök több napot is eltöltött a plébánián, ahol a plébános mellett a káplánokat is vizsgáztatta, ellenőrizte, találkozott a hívekkel is. A vizsgálat meghatározott kérdéssor alapján történt. Így ezek a jegyzőkönyvek egyedülálló módon rögzítik egy adott település keresztmetszetét, nem csak vallási téren, hanem az élet szinte minden területén. A püspöki látogatásról készült latin nyelvű jegyzőkönyveket dr. Kováts József püspöki helynök dolgozta fel a Visitatio cannonica a gyulai plébánián (1715–1993) című munkájában.

Vurum József, a Nagyváradi egyházmegye püspöke 1824. május 17-tartotta plébánialátogatását a gyulai egyházközségben. A látogatási jegyzőkönyvben részletes bejegyzés található a parókia épületről, a telken álló istállóról, a kertről és a 706 négyszögöles majorságról. 1829. július 11–13. között Laicsák Ferenc, a nagyváradi egyházmegye püspöke tett plébánialátogatást Békés megyében, a gyulai parókián. A jegyzőkönyv 1829-ben már csak a parókia tetőzetének zsindellyel történő megerősítéséről tett említést.

Göndöcs Benedek (1824–1894) 1873 óta gyulai apátplébános. A 1878-ban szentelte fel a német temető új kápolnáját. Az oltárképet, a Kálváriát, a keresztúti képeket is felújíttatta, ezen kívül az összes katolikus temetőt helyrehozatta. Erkel Ferenc halála után Göndöcs javaslatára a város elhatározta, hogy szobrot emel a nagy zeneszerző emlékére. 1884-ben szintén ő indítványozta, hogy a Sugárút nyugati oldalán népkert létesüljön a gyulaiak pihenésére és szórakozására. 1891-ben a Lorettó-i kápolnában felállította a Lourdes-i Szűz Mária szobrot. Plébánossága idején, 1893-ban befejeződött a katolikus bérház építése is. Nagy érdeme, hogy a megyei árvaház 1875-ben Gyulán épülhetett fel. Létrehozta a megyei, majd az Országos Méhészeti Egyesületet, melynek tíz éven át elnöke is volt.

 

A római katolikus anyatemplom 100 éves fennállásának ünnepére készült emlékkép a plébániaépület legkorábbi ábrázolásával 1875-ből.

József főherceg 1882. évi magyarországi látogatása idején, szeptember 27–28-án a gyulai római katolikus plébánia épületében szállt meg. A gyulai látogatásról a Békés c. lap is részletesen beszámolt.

Gyula város 1880. évi népszámlálási jegyzőkönyve. Az 55. házszám alatti plébániaépületben Göndöcs Benedek plébánoson kívül még összeírták Csaponyi Ignác, Ács János és Vörös József Bonaventúra segédlelkészeket, Téglási János inast, Lengyel József kocsist, Pongrácz Rókus és Krasznai Lajos szolgákat, Turóczi Krisztina főzőnét, Elekes Veronika szolgálót, Dávid Mária szobaleányt is.

Báró Apor Vilmos (1892–1945) Gyulán 1915–1918-ig káplánként, 1918–1941 között plébánosként szolgált. Szentszéki bíró és zsinati vizsgáztató, cimzetes csolti apát, a Máltai Lovagrend konventuális káplánja címeket is viselte. 1941. február 24-én Gyulán szentelték püspökké. Vértanúsága Győrben, 1945. április 2-án történt. II. János Pál pápa 1997. november 9-én Rómában avatta boldoggá. 1935. február 24-én Katolikus napot szervezett Gyulán. Ekkor, a plébános pappá szentelésének 20. évfordulóján született meg az elhatározás, hogy gyűjtés útján a plébános nevét viselő napközi otthont létesítenek a máriafalvi hívek részére. Abban az évben az épület átadása és a felszentelése is megtörtént.

Báró Apor Vilmos plébános káplánok részére 1927-ben két szobával és fürdőszobával bővítette a parókia épületét.

A parókia helyét bemutató térképrészlet, valamint a római katolikus plébániaépület homlokzati terve és alaprajza a Gyula belvárosának 1983-ban készült építészeti felmérése alapján.

 

A gyulai plébánosok névsora 1715–2021. Összeállította dr. Kovács József püspöki helynök

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia épületének homlokzati képe és kertje. Jól látható az udvar felé eredetileg végigfutó kosárívnyílásos tornác.

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia épületének belső tere a folyosókkal és az ebédlővel, amely a hivatalos vendégek fogadására is szolgál.

 

 

A Gyula Televízió felvétele

 

Felhasznált források:

Gyula belvárosának térképe a római katolikus templom és parókia alaprajzával a Halácsy–féle térképen (1859). MNL BéML XXV. 1. a. 38.

Gyula belvárosának térképe a római katolikus templom és parókia alaprajzával. Kataszteri térkép (1884.) MNL BéML XXV. 1. c.

A gyulai plébánia telekkönyvi birtokíve. MNL BéMLXXV. 11. d. 2501. telekkönyvi betét.

A Gyulai római katolikus lelkész földjeinek kimutatása a Gyula város úrbéres telekkönyvéből
(1857). MNL BéML V.B. 152. e. 8.

A római katolikus egyház Törökzugban és Bicerében lévő földjeinek kimutatása a Gyula város úrbéres telekkönyvéből (1857). MNL BéML V.B. 152. e. 12.

Gyulavár ábrája (1556). Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most statisztikai vázlatokban 1858.

Karácsonyi János (1858-1929) Gyula szülötte, Békés megye monográfusa. MNL BéML XV. 9. 1768.

Harruckern János György (1664-1742). Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most statisztikai  vázlatokban 1858.

1729-ben épült Gyulán az első paplak. Gyula római katolikus plébánia Historia Domus II. kötet.

Harruckern Ferenc (1696-1775). Mogyoróssy János : Gyula hajdan és most statisztikai vázlatokban 1858.

Harruckern Ferenc 1750-ben új paplakot építtetett. Gyulai római katolikus plébánia Historia Domus II. kötet.

Az 1775-ben épült gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom belső tere. MNL BéML XV. 9. 1430.

A gyulai római katolikus egyház segélyt kér a nemes vármegyétől az 1801-évi tűzvészben elpusztult egyházi épületek, köztük a plébánia helyreállítására. MNL BéML IV. A. 1. a.1038/1804.

Göndöcs Benedek (1824-1894) plébános fényképe. MNL BéML XV. 9.

1875-ben a római katolikus anyatemplom építésének 100. évfordulóján készült emlékkép. Gyulai római katolikus plébánia Historia Domus II. kötet.

Emléktábla József főherceg 1892. évi magyarországi látogatásáról a gyulai római katolikus
plébánián. A képet készítette: Bíró György.

József főherceg látogatása Gyulán. In. Békés, 1882. okt. 1.

Gyula város népszámlálási jegyzőkönyve (1880). MNL BéML V. B. 172. 272.

A Gyulai Városi Tanács Határozata 1927-ből. Báró Apor Vilmos plébános 1927-ben két szobával és fürdőszobával bővítette a parókia épületét. MNL BéML V. B. 181. 13086/1927.

A gyulai római katolikus plébánia kibővítésének tervrajza 1927-ből. MNL BéMLV. B. 181. 13086./1927.

A gyulai római katolikus plébánia épülete (XX. század első fele).MNL BéML XV. 9.1278.

Gyula belvárosának építészeti felmérése. A Szabadság tér és Petőfi tér nézete. MNL BéML XXIII. 404.92/1983.

Gyula Szabadság tér 1. ma Harruckern tér 1. szám alatti római katolikus plébánia épület homlokzati terve. MNL BéML XXIII. 404.92/1983.

Gyula Szabadság tér 1. ma: Harruckern tér 1. szám alatti római katolikus plébánia épület alaprajza (1983). MNL BéML XXIII 404.92/1983.

A gyulai plébánosok névsora (1715-2021). Dr. Kovács József: Visitatio Canonica a gyulai plébánián (1715–1993). 194–195.

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia épületének homlokzata (2021). A fotót készítette: Bíró György.

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia épületének kertje (2021). A fotót készítette: Bíró György.

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia előtere. (2021). A fotót készítette: Bíró György.

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia épületének zárt folyosója (2021). A fotót készítette: Bíró György.

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia épületének ebédlője (2021). A fotót készítette: Bíró György.

A gyulai római katolikus Nádi Boldogasszony Plébánia épületének ebédlője (2021). A fotót készítette: Bíró György.

Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula, 2001.

Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula, 1936.

 

Készítette: Daróczyné Leiszt Emma

 

                        

 

Utolsó frissítés:

2022.10.25.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges