Erzsébet királyné (Sissi) legendájának kialakulásához saját és fiának halála is hozzájárult. A magyar királyné 115 éve, 1898. szeptember 10-én vált merénylet áldozatává. Az esemény egyaránt megdöbbentette a kortársakat és a ma emberét.
Levéltárunk ismét fel kívánja hívni kutatóink és Veszprém város múltja iránt érdeklődők figyelmét a Múltbatekintő című videósorozatunkra. A vehir.hu által 2012-ben indított sorozat minden héten a veszprémi múltba kalauzolta az érdeklődőket, a Veszprém Megyei Levéltár és a Hét Domb Egyesület Veszprémi Kaleidoszkóp című fényképgyűjtésnek köszönhetően. A XXVII. összeállítást az egykori balatoni emlékvasút témájában válogattuk össze a Veszprémi Kaleidoszkóp kép- és hanggyűjteményéből.
A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai vezetésével a kétszáz éves Anna-bál történetét bemutató kötet készül a jeles évfordulóra, emellett a közös ünneplésben együttműködő partnerek – az intézmény mellett Balatonfüred városa, a Tihanyi Bencés Apátság és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. – egy négy helyszínből álló kiállítássorozatot is terveznek.
The Veszprém County Archives of the National Archives of Hungary has been a partner institution of VEB 2023 Jsc. since 2020. In the past years, the Archives have been successfully preparing for the implementation of the ECoC programmes.
A feminizmus a nők egyenjogúságáért küzdő polgári mozgalom, mely elsősorban a nők választójogáért harcolt, valamint a művelődéshez való jog és az állam vezetésében való részvételi jog biztosítását követelte. Hazánkban 1904-ben alakult meg a feministák egyesülete. Balmazújvároson a mozgalom élén egy jó szónoki képességekkel rendelkező, olvasott cselédfeleség Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára állt, aki már 1908-ban önálló programot írt a községbeli asszonytársadalom nevében, és nyolcvan asszony és leány alapító taggal létrehozta helyi feminista szervezetét. Fontos megemlíteni, hogy alulról jövő kezdeményezésként jött létre a szervezet, tehát nem az országos központból sugallták a megszervezését, hanem az ottani nők saját erejükből teremtették meg.
Dr. Balogh Istvánt muzeológusként, néprajzkutatóként, levéltárosként élete, munkássága Debrecenhez és Nyíregyházához kötötte, de jól ismert volt az országos szakmai körökben is. Rendkívüli szaktudása, széleskörű érdeklődése és ismerete tükröződik abban a hagyatékban, amely gyermekeinek köszönhetően levéltárunkba került. Ebből a gazdag anyagból mutatjuk be a levéltárunk földszintjén lévő kiállítótérben és virtuális kiállításunkon azokat a munkájának nagyrabecsülését kifejező kitüntetéseket, amelyekről közismert szerénysége miatt kevés szót ejtett.
Ritkaságnak számít, ha a levéltári iratok között tárgyi anyagot is őrzünk. A dokumentumok mellékleteként természetesen előfordulhat és elő is fordul sokféle anyagtípus, a fényképtől kezdve a textilen át egészen az audiovizuális adathordozókig, azonban a levéltári iratanyag zöme saját felhasználásra szánt, írott szöveget tartalmazó papíralapú irat.
Dr. Kántás Balázs irodalomtörténész, művelődéstörténész és hadtörténész, a Magyar Nemzeti Levéltár Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztályának főlevéltárosa, elsősorban irodalomtörténeti munkásságáért a kulturális és innovációs miniszter által adományozható József Attila-díjban részesült, amelyet március 14-én délután Vitályos Eszter kulturális és innovációs miniszterhelyettes asszonytól, illetve Závogyán Magdolna államtitkár asszonytól vehetett át ünnepélyes keretek között a Pesti Vigadó épületében.
Az 1956-os forradalom az ország népének széles rétegeit mozgatta meg, valahogyan mindenkinek viszonyulnia kellett hozzá. Miután a szovjet csapatok elfojtották a felkelők fegyveres, majd a Kádár-ellenkormány hatóságai a munkástanácsok fegyvertelen ellenállását is, hatalmi át- és visszarendeződés következett be, és nem sokkal később megkezdődött a megtorlás, amelyet jónéhány helyen nem is csak a politika, hanem a személyes bosszúállás is motivált.
A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára soron következő, 49. levéltári napi rendezvényét ismételten személyes jelenléttel tartotta meg. Előadásainak fókuszpontjában a családkutatás és az egyéni életutak kerültek. A család(fa)kutatást a mai napig az egyik legnépszerűbb levéltári kutatások között találjuk mind a tudományos, mind a magán kutatók körében. Számos úton el lehet indulni a családkutatások esetében, ezekből igyekeztünk néhány lehetséges utat bemutatni a résztvevők számára alapkutatásokon keresztül.
Folytatódott május 2-án, csütörtökön a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Községi Könyvtár közösen szervezett, A történelem házhoz jön – beszélgetések a múltról elnevezésű történelmi ismeretterjesztő sorozata. Garadnai Zoltán, az MNL főlevéltárosának moderálása mellett ez alkalommal Ablonczy Balázs történész, az ELTE egyetemi docense tartott, képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált, nagy sikerű előadást.
A Margit-vonal mentén fekvő Balatonfőkajár 1944-45 telén és tavaszán súlyos harcok, szörnyű tragédiák színtere volt. Nemcsak a védekező német és magyar, valamint a támadó szovjet katonák küzdöttek az életben maradásért, hanem a két tűz közé szorult polgári lakosság is. A második világháború befejezésének 80. évfordulóján a vármegye legnagyobb veszteségeket szenvedett településén lezajlott tragikus eseményekre emlékezünk különleges dokumentumok közreadásával.
Az 53. Kékszalag Nagydíj vitorlásversenyhez kapcsolódva a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköri napokat szervezett együttműködve a Magyar Vitorlás Szövetséggel és az Europeana gyűjteménnyel. A programot meghirdető Europeana gyűjtemény az európai archívumokkal, könyvtárakkal és múzeumokkal együttműködve már több mint 50 millió művet tett digitálisan hozzáférhetővé a világhálón. A 2020-ban indult Europeana Sport projekt olyan eseményekhez, személyes élményekhez kapcsolódó digitális gyűjtemény létrehozását tűzte ki célul, amely a sport és a kultúra közösségformáló erejét jeleníti meg.
A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára tisztelettel hívja Önt A "létező szocializmus" életvilágai - Balatoni településképek 1984-1985-ből című időszaki kiállítás megnyitójára 2022. április 20. (szerda) 15.00 órára levéltárunkba (Veszprém, Török Ignác u. 1.).