49. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok (Debrecen–Balmazújváros)

2022.11.20.
A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára soron következő, 49. levéltári napi rendezvényét ismételten személyes jelenléttel tartotta meg. Előadásainak fókuszpontjában a családkutatás és az egyéni életutak kerültek. A család(fa)kutatást a mai napig az egyik legnépszerűbb levéltári kutatások között találjuk mind a tudományos, mind a magán kutatók körében. Számos úton el lehet indulni a családkutatások esetében, ezekből igyekeztünk néhány lehetséges utat bemutatni a résztvevők számára alapkutatásokon keresztül.

A konferencia első napján hat előadást hallgathattunk meg. A köszöntők: Puskás István, Debrecen város alpolgármestere és Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének alelnöke után először az Örökölt sorsok című könyv ismertetését hallhatuk Szendiné Orvos Erzsébet levéltár-igazgatótól (MNL HBML). Az előadás fő mondanivalója az volt, hogy milyen meghatározó lehet az a közeg, amibe beleszületünk, majd, ami körülvesz minket születésünk után. Rámutatott többek között arra is, hogy nem csupán a környezet határozza meg sorsunkat, hanem nagy jelentősége van az egyéni ambícióknak, személyiségjegyeknek, emberi kapcsolatoknak. Az előadás második felében a Debreceni dinasztiák című kiállítás bemutatása kapott helyet. A kiállítás apropója, hogy 90 évvel ezelőtt nyílt meg a Debreceni Köztemető, Magyarország első erdei temetője. Ennek az évfordulónak a köztemetővel és a várossal karöltve a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai állítottak emléket. A kiállításban összesen tíz nagy múltú debreceni család kapott helyet, akik korábban meghatározták a város kulturális, gazdasági és tudományos életét. Igazgató asszony előadásának végén a családkutatás fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ezt követően Kovács Eleonóra főlevéltáros (MNL OL) tartott volna előadást, azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni a rendezvényre, viszont előadását kéziratos formában rendelkezésünkre bocsátotta, amely így felolvasásra került Brigovácz László főlevéltáros (MNL HBML) által. A családkutatás forrásai című előadása során szisztematikusan végig vette a családtörténet-kutatások forráscsoportjait, amelyeket többféle módon csoportosíthatunk: őrzőhelyek típusa, a források jellege, az emberi életút állomásai szerinti helyzetük alapján. Hangsúlyozta, hogy a családtörténet-kutatásnál elengedhetetlen számba venni a modern technika biztosította lehetőségeket, az adatbázisokat is, valamint ismertetni és ismerni kell a határon túli kutatási lehetőségeket is, hiszen a családtörténet-kutatás sok esetben nem áll meg az országhatároknál.

A harmadik előadó Krankovics Ilona nyugalmazott muzeológus (Déri Múzeum) volt, aki Debreceni kereskedők és kézművesek címmel tartott előadást. Egészen pontosan a Debrecenben tevékenykedő Kis-Orbán kereskedő család 19. századi életútját tárta fel. Az előadó bevezetőjében kitért a család jelentős városi szerepére, továbbá arra is, hogy Debrecen és környékének textil- és bőrkereskedelmében is meghatározó szerepet vállaltak. Előadása során számba vette a rendelkezésre álló források lehetőségét, amelyek által betekintést nyerhettünk a vállalkozás kiépítésébe, felvirágoztatásába és csődjébe. Ezen túl a rendi korszak polgárságának életviszonyainak és törekvéseinek a vizsgálatára is lehetőség nyílt. Az előadás során képet kaphattunk a korabeli helyi kereskedelem működéséről, annak hétköznapi folyamatairól, vásári, bolti, bizományosi forgalmáról, és a nagy- és kiskereskedők, gyártók és kereskedők viszonyáról.

A második szekció első előadója Török Péter történész-muzeológus, múzemvezető (Bihari Múzeum) volt, aki Budai István hajdúvárosi főkapitány politikai életrajzáról tartott előadást. Előadásának elején röviden ismertette Budai István életrajzi adatait, ezáltal is közelebb hozva őt a hallgatósághoz. Alapkutatása során olyan levéltári dokumentumokat tárt fel, amelyek által részletes képet kaptunk Budai István és a főkapitányok tevékenységeiről, feladatairól és megpróbáltatásairól. Az előadó kiemelte, hogy a közigazgatási feladatok mellett gyakran katonai és diplomáciai teendői is voltak egy főkapitánynak. Erre egy kiváló példa, hogy Budai követként vett részt az ónodi országgyűlésen, illetve a konföderációs szövetséglevelet is ellenjegyezte. Az előadás során Budai István számos levelezése került ismertetésre és elemzésre, ezzel is utalva a családkutatás jelentőségére.

Ezt követően Szikla Gergő főlevéltáros, igazgatóhelyettes (MNL HBML) előadásában az ősbudai Rácz család titkaiba vezetett be minket. Ki volt ősbudai Rácz Béla? Egy eltűnt főhadnagy nyomában című előadását egy rövid videóval vezette be, amely ősbudai Rácz Béla főhadnagy emlékezet-történének kérdőjeleit sorakoztatta fel. Az előadó lépésről-lépésre vezette végig a hallgatóságot kutatásának állomásain, mely által részletes betekintést kaptunk a módszertanról és annak nehézségeiről, illetve arról is, hogy a digitális tér által milyen adatbázisokra támaszkodhatunk anélkül, hogy felállnánk a számítógép mellől. Az előadás során választ kaphattunk az ősbudai név történetére, illetve külön kitért a főhadnagy katonai és gyárigazgatói pályafutására is.

Az utolsó előadó Nagy Richárd tartalékos főtörzsőrmester (Debreceni III. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda Háborús Kegyeleti Részleg) volt, aki Veszteség és családkutatás egy emlékjel alapján című előadásában a Mocsáry és a Balássy család, egészen pontosan Mocsáry István és Balássy Miklós tisztek katonai életútját tárta fel kutatása során. Az előadó következetesen alkalmazott kutatási és elemzési módszerek által a két vizsgálatba bevont személyt kontextusba helyezte. Kiemelendő az előadás sokszínűsége, amelyet a gazdag fotógyűjtemény biztosított a prezentáció során. Rámutatott arra is, hogy a két repülőtiszt életútja több szálon is összekapcsolódott. Elsősorban a II. világháborús tevékenységüket és az ellenállásban betöltött szerepüket emelte ki. Az előadás végén betekintést kaptunk a Mocsárry és Balássy család háború utáni megpróbáltatásairól és az emigráció körülményeiről is.

 

 

A levéltári napi rendezvények a második napon a balmazújvárosi Semsey Kastélyban folytatódtak, ahol négy családtörténeti témájú előadást hallgathattak meg az érdeklődők Szendiné Orvos Erzsébet igazgató asszony (MNL HBML) köszöntője után. Tiba István országgyűlési képviselő (Hajdú-Bihar megye) parlamenti ülésnap okán személyesen nem tudta köszönteni a résztvevőket, azonban sikeres tanácskozást kívánt erre a napra is.

Az első előadást Pozsonyi József nyugalmazott igazgató (Semsey Andor Múzeum) tartotta az eörményesi és karánsebesi Fiáth családról, akik a 14–15. században emelkedtek fel Temes vármegyéből, majd ezt követően több jelentős tisztséget is betöltöttek a Magyar Királyságban. Külön kitért Fiáth János hajdúkapitányra, aki a budai vár 1686-os visszavétele során az első volt, aki a vár északnyugati tornyára kitűzte a magyar lobogót; valamint Fiáth Pompejusra, aki 1848. augusztus 18-án a szerb felkelők ellen, Szenttamás bevételéért vívott ütközetben súlyosan megsebesült, majd néhány nap múlva – huszonnégy évesen – meghalt. Mindkettejük hősiességét több képzőművészeti és irodalmi alkotás is megörökítette.

A második előadó Gencsi Zoltán erdőmérnök (Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.) volt, aki Híresek, örökösök velünk élők című előadásában a hortobágyi pásztorokról beszélt, a 20–21. században. Bemutatta életmódjukat, hagyományaik feltámasztását, újraélesztését, illetve legjelentősebb, legérdekesebb képviselőiket, azok utókorra hagyományozott örökségét. Ezután kitért a Hortobágy Örökös Pásztoraira, amely intézmény létrehozásában ő maga is közreműködött. Röviden ismertette a szabályzatát, ünnepeiket, rendezvényeiket, majd zárásként felsorolta jelenlegi és elhunyt tagjait.

Ezt követően Kovács Balázs családkutató Hajdúnánási családok című, felvételről elhangzott előadása során idézte fel azokat eseményeket, „személyes tárgyakat”, vagyis életének mérföldköveit, amelyek arra ösztönözték, hogy a családkutatást válassza életpályájának. Előadása második felében a hajdúnánási nagyobb családokat vette sorra abc-rendben, kiemelve országosan vagy szűkebb régiójukban ismert tagjaikat.

Husvéth András és Kovács Gergely főlevéltárosok (MNL HBML) Cselédsorstól az első titkári beosztásig – Egy pártállami vezető életútja című előadásukban a balmazújvárosi születésű Sikula György életútját vázolták fel a rendelkezésükre álló időben. Hosszabban foglalkoztak a hortobágyi természetvédelmi területet jelentősen pusztító libatenyésztéssel, amely botránynak és az arról készült filmnek (Sára Sándor rendező és Csoóri Sándor forgatókönyvíró: Tüske a köröm alatt) köszönhette Sikula az országos ismertséget. Fontos megemlíteni, hogy érintettségét sosem tudták bebizonyítani.

A napot az előadók és a közönség közt zajló kötetlen beszélgetés zárta.

 

Bán Gergely és Szikla Gergő

 

A rendezvényről még itt olvashatnak:

HAON – Ha megismerjük őseink történetét, megtudhatjuk, mit üzennek az életükkel

HAON – Mindig akad egy bosszantó hiány a családfán

Bocskai Könyvtár – Pro Archivo emléklappal tüntették ki Csákvári Sándort

 

 

Utolsó frissítés:

2022.11.21.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges