Hét dokumentuma

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Vasúti tisztviselőként dolgozó édesapja munkája miatt 1885-ben Galántára költöztek. Itt járt elemi iskolába és itt ismerkedett meg a falusi élettel, a népi kultúrával, a népdalokkal, amelyek hatással voltak későbbi munkásságára is. A gimnáziumot édesapja újabb áthelyezése miatt már Nagyszombatban végezte, és a zeneszerető családban felcseperedő fiúban egyre inkább megerősödött a zene iránti elköteleződés. Ezekre az évekre tehetőek első zeneszerzői, komponálási kísérletei.

A hét dokumentumában a vármegye közgyűlési jegyzőkönyvéről készült másolatot mutatjuk be, amely eredetileg Bécsbe került. Az 1834-ben felállított ún. Zentralinformationkomission feladata az volt, hogy a Habsburg Monarchia egyes tartományaiból elküldött bizalmas, állambiztonsági vonatkozású jelentések tartalmából rövid kivonatokat készítsen. A jelentésekből kőnyomatos (litografált) változatok készültek (összesen négy sorozat), külön-külön az egyes tartományokból érkezett hírek számára.

2017-ben több jelentős esemény évfordulóját ünnepeljük: Luther Márton 500 éve hirdette ki tételeit Wittenbergben, a vallási türelméről el nem híresült Mária Terézia királynő pedig 300 éve született. Ezek mind alkalmat adnak az ünneplésre, de csak ritkán esik meg, hogy valamelyik jeles nap ünnepnappá vagy munkaszüneti nappá váljon.

Ez a történet több mint nyolcszáz évvel ezelőtt, 1175-ben kezdődött, amikor II. Henrik angol király a windsori egyezményben kimondta az ír területek egyesítését az angol koronával. A folyamatos harcok mellett megindult egy asszimilációs folyamat a betelepült normann és szász törzsek, és az írek között, az utóbbiak javára.

A világháború első évében úgy tűnt, hogy a fronton a karácsony éppen olyan lesz, mint a háború bármely másik napja, ugyanis XV. Benedek pápa fegyverszüneti felhívását a szemben álló katonai tömbök egyhangúan utasították el. Azonban a több hónapja tartó vérengzésbe belefáradó katonák karácsonykor a megmerevedett nyugati frontvonal több szakaszán nem hivatalos fegyverszünetet kötöttek egymással, amely a legtöbb esetben csak egy-két napig tartott, néhány ponton azonban hetekre békét teremtett.

Múlt év nyarán, Róth Miksa üvegfestőművész halálának (június 14.) évfordulója alkalmából e rovatban már megemlékeztünk Róth Miksa címeres üvegablakairól, felhívva egyúttal a

Ahogy azt Vízkereszt napja alkalmával már bemutattuk, a szabad királyi városokban a 16–19. században igen sokféle napot jelölt ki a hagyomány a városi tisztújítások, azaz az általában évente, vagy kétévente sorra kerülő választások időpontjára. A Vízkereszt mellett a leggyakoribb időpont a Szent György nap (április 24.) volt. E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon.