A dunai kikötőknek emléket állító tárlat nyílik Budapesten

Az eseményen köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Reinhard Johler, a tübingeni Dunai Sváb Történeti és Honismereti Intézet (Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, IDGL) igazgatója. A kiállítást Tamáska Máté kurátor, az MNL főlevéltárosa mutatja be, társkurátorok még Daniela Simon (Németország) és Žolt Lazar (Szerbia).

A tárlatot az meggyőződés hívta életre, hogy ugyan sok szó esik a dunai városok építészetéről, de meglepően keveset foglalkozunk a folyó és a víz klasszikus találkozási tereiről, a kikötőkről. Ez annak ellenére is így van, hogy a 19. században meginduló modernizáció során olyan városképi együttesek jöttek létre Németországtól a torkolatvidékig, amelyek máig egységbe fogják a kulturálisan oly széttagolt Duna-medencét. Az építészettörténet számára is figyelemre méltó alkotások születtek a vízpartokon, mint a regensburgi vagy a passaui tégla raktárak, a világon is úttörő romániai vasbeton gabonatárak, a budapesti nagyvásártelep vagy a belgrádi központi csarnok víz felett "lebegő" vasbeton szerkezete. Mindeközben a belvárosok olyan épületekkel gazdagodtak, mint a bécsi DDSG székház, a MAHART palota a Vigadó mellett vagy a román nemzeti stílust képviselő hajóállomások.

A nemzetközi tudományos kutatásokon alapuló kiállítás tíz téma köré rendezve, fotók, tervek, plakátok és művészeti alkotások segítségével mutatja be a dunai kikötőket Ulmtól a Fekete-tengerig, a gőzhajózás előtti piac-kikötőktől, a rakpartokon, majd a zárt medencés kereskedelmi kikötőkön át azok felszámolásáig, illetve újrahasznosításáig.

A program a tübingeni Dunai Sváb Történeti és Honismereti Intézet vezetésével, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karával együttműködésben, a Baden-Württemberg Stiftung támogatásával valósul meg.

A mostani budapesti bemutató után az anyag 2026-ban Ulmba és Újvidékre látogat, illetve más dunai városokban is látható lesz.