A hét dokumentuma

Az aradi vértanúk börtönhelye – az aradi vár a 18. században

A középkori Arad mezőváros kedvező helyen alakult ki: a Maros partján feküdt, így fontos stratégiai helynek számított. A városkát az oszmán hódoltság időszakában megerősítették. A 16. század végén egy kisebb erődöt is építettek, amely köré cölöpsáncot emeltek. A zentai csatát (1697) követően a Habsburg hadvezetés ebből a négyszögletű palánkvárból alakította ki az újabb aradi várat, amelyet új sáncokkal vettek körül és új bástyákkal erősítettek meg, és falait egy vizesárok-rendszer fogta körbe.

Hála és köszönet – himlőoltás a 18. sz. végén a Magyar Királyságban

A himlő, vagyis a fekete (öreg vagy hólyagos) himlő (latinul variola, variola vera) már több ezer éve megjelent az emberek között. Európába Ázsiából hurcolták be, és évszázadokon keresztül újra és újra pusztított. Akik megfertőződtek, azok magas lázban szenvedtek, majd a testükön hólyagos kiütések jelentek meg, amelyek helye a leszáradás után is megmaradt, így csúfítva el a beteg testét és az arcát.

„Ez a bátyja annak a gazembernek, aki Pestet összelőtette”

Hentzi 1849-ben életének 64. évében járt, vezérőrnagyi rangot viselt, és mérnökkari képzettségének köszönhetően néhány hónap alatt képes volt az elavult védművekkel rendelkező budai várat egy hosszabb ostromnak ellenállni képes erősséggé változtatni.

 

A levéltár mint gyászház

Az – egyes időszakokban M. Kir., majd Magyar – Országos Levéltárnak az ilyen elnevezésű fennállása (1874–2011) alatt a megbízottakat is beleszámítva 16 vezetője volt, közülük 12 már elhunyt. Az intézmény első embere előbb mint országos levéltárnok, 1893-tól országos főlevéltárnok, majd 1919-től mint főigazgató tevékenykedett, és – legalábbis 1942-ig – jellemzően hosszabb országos levéltári szolgálati idő után, rangidősként nyerte el a vezetői kinevezést.

Hol vannak a gyökereink? Kataszteri iratok és térképek a családtörténet-kutatásban

A 19. század második felében Magyarországon kétféle földnyilvántartási rendszert hoztak létre. Az egyik az ingatlan-nyilvántartás, a telekkönyvezés, a másik az 1849-ben bevezetett földadó-kataszteri nyilvántartás volt. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott.

150 éves a magyar postaigazgatás és egy „elfeledett üzletág”, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár

A Magyar Posta Zrt. jogelődje 1867. május 1-jén jött létre Magyar Királyi Posta néven. A megalakulásra nyilvánvaló módon az osztrák–magyar kiegyezés adott lehetőséget, mindazonáltal a közös ügyek fenntartása mellett egy teljesen önálló nemzeti közintézményként kezdte meg működését. Jóllehet a Magyar Királyi Posta 1867-ben alakult, a postaszolgálat dinamikus fejlődésével számos egyéb szolgáltatásra is igény volt, nem pusztán a levelek, képeslapok vagy levelezőlapok továbbítására.

„Béna hadfiak” a Nagy Háborúban – emlékezés a „Rokkantak Napjára”

A rokkant

Egy 1915-ben keletkezett levéltári dokumentumból kiemelt megfogalmazás szerint: „Rokkant az, aki személyes hadiszolgálat teljesítése közben elszenvedett vagy előállott sérülés, sebesülés vagy állandó jellegű belső szervi elváltozások következtében katonai szolgálatra teljesen alkalmatlanná vált, s egyúttal polgári keresetképességét egészben vagy részben elvesztette legalább is oly mértékig, hogy vagyontalansága esetén köztámogatásra

Oldalak

Feliratkozás RSS - A hét dokumentuma csatornájára