Jelenlegi hely
A Challenger katasztrófájának jászsági visszhangja
Az űrkorszak első évtizedei
A második világháború után kibontakozó hidegháborúban csakhamar az űrkutatás is a hatalmi vetélkedés terepévé vált, melyben eleinte a Szovjetunió aratott szimbolikus sikereket. Az űrverseny kezdő lépéseként, 1957. október 4-én ők lőtték fel az emberiség első műholdját, a Szputnyik-1-et a világűrbe. Ez ugyan alacsony pályája miatt alig három hónappal később visszaereszkedett a Föld atmoszférájába és elégett, de a valódi technológiai előrelépést nem is a folyamatos bip-bip adást sugárzó műhold maga, hanem az azt hordozó rakéta jelentette, melyet egy interkontinentális ballisztikus katonai rakéta újratervezésével alkottak meg. A nyugati világban óriási sokkhatást váltott ki a szovjetek teljesítménye, mely azzal a rémképpel fenyegetett, hogy a világ bármely pontját elérhetik atomtölteteikkel. A propagandalehetőséget meglátva Hruscsov egy újabb műhold fellövését is elrendelte. November 3-án startolt a Szputnyik-2, mely az első élőlényt, Lajka kutyát juttatta Föld körüli pályára. Bár az állat néhány órával később elpusztult, de a demonstráció, hogy a szovjetek képesek rövid távon több rakétát is fellőni, érzékenyen érintette az amerikai közvéleményt és választott politikusaikat. Az események hatására döntött Eisenhower elnök a NASA létrehozásáról és egy amerikai műhold mielőbbi fellövéséről is, amire 1958 elején került sor.
A kelet-német autómárka, a Trabant a Szputnyikról kapta a nevét 1957-ben, az orosz kísérő/útitárs szó tükörfordításával
(Falusi Vasárnap, 1958. november 09. 3.)
Az amerikaiak nemcsak az első műhold, az első élőlény és az első holdat elérő szonda (1959-ben a Luna-1), de az első ember világűrbe juttatásakor is hátrányba kerültek. Az első űrhajós ugyanis, aki a Föld megkerülését követően sikeresen vissza is tért onnan, Jurij Alekszejevics Gagarin volt 1961-ben. Az ő útjával kezdődött az emberes űrrepülések sora, melyre az amerikaiak egy hónapon belül a saját űrhajósuk élőben közvetített fellövésével, majd a holdprogram meghirdetésével válaszoltak. Utóbbi célt 1969-ben sikerült elérniük, átvéve a vezetést a világűr meghódításáért folyó nagyhatalmi versenyfutásban. Ugyanebben az évben határoztak egy amerikai űrsiklótípus fejlesztéséről is, melynek célja egy olyan, Földre visszatérni és újra felszállni képes űrjármű megalkotása volt, amivel költséghatékonyabbá szerették volna tenni az űrrepülést.
Az űrkutatás és a divat találkozása a hatvanas években
(MTI Képes Híradó III. évfolyam 12. szám 9. kép)
Egy nukleáris atomtöltet szállítására képes rakéta egy katonai parádén
(MTI Képes Híradó III. évfolyam 18. szám 4. kép)
Az űrsiklók fejlesztése és a Challenger katasztrófája
Az első sikeres tesztrepülést a világűrbe a Columbia űrrepülőgéppel hajtották végre 1981-ben, mely után megépítették a Challenger, az Atlantis és a Discovery névre keresztelt változatokat is. Bár az amerikaiak a tudományos és titkos katonai küldetések mellett kereskedelmi célokra is megpróbálták felhasználni ezeket a járműveket, a meglévő konstrukcióval végül nem tudták piaci alapon is kifizetődővé tenni a program fenntartását. A szovjetek eközben az 1961-től fejlesztett Szojuz űrhajókat használták emberes küldetésekre, mely azóta is a világ legtöbbet használt és legmegbízhatóbb űrhajótípusává vált. Farkas Bertalan is ilyen eszköz, a Szojuz-36 segítségével érte el a világűrt még 1980-ban.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov fotója a megyei napilap címlapján
(Szolnok Megyei Néplap, 1980. június 04. 1.)
Az évek során mind szovjet, mind amerikai oldalon több űrhajós áldozta életét a világűr felfedezéséért, de társadalmi hatását tekintve egyik tragédia sem mérhető a Challenger 1986-os felrobbanásához. A megrázkódtatás mértékét növelte, hogy az űrhajósok között kapott helyett Christa McAuliffe is, akit a „Tanárt a világűrbe” civil program részeként választottak ki a küldetésre. Az USA iskolásai még tanítási szünetet is kaptak január 28-ra, hogy élőben követhessék a kilövés pillanatait. Így végül több millió szempár előtt robbant fel füstcsíkokat lövellő tűzgolyóként a hordozórakéta, melyet a hamarosan darabjaira hulló űrsikló is követett a pusztulásba. Az amerikai gyerekek körében később hosszú éveken át vizsgálták a látottak hatására kialakult poszttraumás-stressz tüneteit.
A Challenger felrobbanása
( https://hu.wikipedia.org/wiki/Challenger-katasztrófa )
A szerencsétlenségre adott országos és jászsági reakciók
A katasztrófa hírére az államok vezetői sorra fejezték ki részvétüket, így Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is a magyar nép együttérzéséről biztosította az Egyesült Államok elnökét. Az egyes állami szervek, a kisebb-nagyobb közösségek is a maguk módján reagáltak az eseményekre. A Magyar Posta például már kevesebb mint egy hónappal a tragédia után emlékbélyeget bocsátott ki az elhunytak tiszteletére. Az országos és a helyi lapok pedig több cikkben is beszámoltak az űrhajósok haláláról, ahogy a rádió és televízió hírműsorok is tudósítottak a történtekről.
A tragédiáról szóló első cikk a megyei újságban
(Szolnok Megyei Néplap 1986. január 29. 2.)
Arra, hogy a lakosságot mennyiben érintette meg a Challenger katasztrófájának híre, az MSZMP pártalapszervezetei által havi rendszerességgel készített információs jelentésekből következtethetünk. Ezek a bizalmas pártiratok nem a nagy nyilvánosságnak szóltak, hanem belső használatra, ami növeli értéküket. A helyi pártfunkcionáriusok egy része ugyanakkor a jelentések megfogalmazása közben igyekezett felsőbb elvárásoknak megfelelni, emiatt nem árt forráskritikával is kezelni ezeket a dokumentumokat. Az azonban mégis jól körvonalazható általuk, mikor melyek voltak azok a főbb bel- és külpolitikai kérdések, melyek a helyi lakosokat leginkább foglalkoztatták, amelyek átütötték nemcsak a sajtó hírérték küszöbét, de az átlagemberekből is olyan reakciókat váltottak ki, amit aztán a havi összefoglaló hangulatjelentésben is említésre méltónak tartott kiemelni annak megírója. Vizsgálódásunk területének a Jászságot választva, e dokumentumokat olvasva szembetűnő, hogy az egyes településeken és szocialista üzemekben 1986 folyamán adott időszakokban kis eltérésekkel azonos események kerültek az érdeklődés fókuszába. Az űrsikló felrobbanásának és az űrhajósok halálának híre sem csak egy-két MSZMP alapszervezet jelentésében bukkant fel, hanem minden településen a kiemelt fontosságú, a lakosság hangulatára hatást gyakorló külpolitikai események között említették.
Jászfényszaru és Jászboldogháza, valamint a Jászberényi Hűtőgépgyár jelentésírói például egyaránt mélyen megrendítőnek nevezték a szerencsétlenséget. (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 15. 994. ő. e. és HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 18. 986. ő. e. és HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.c. 1986. febr. 14. 948. ő. e.) Ez a megfogalmazásmód némileg túlzónak tűnik, és ha kicsit utánanézünk, könnyen rájöhetünk, hogy a január 30-án megjelent, az esetről részletesebben beszámoló Néplap cikk első mondatából kölcsönözték a szófordulatot. Ebből azonban nemcsak a jelentésírók sablonos fogalmazási, másolási technikájára következtethetünk, amivel a lakosság hangulatát egy-két mondatba sűrítve jellemezni szokták, hanem az is valószínűsíthető, hogy az emberek többségét valóban megdöbbentette és együttérzésre sarkallta az űrsikló felrobbanásának szomorú híre.
Részlet a Jászfényszaruról küldött információs jelentésből
(HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 15. 994. ő. e.)
A megyei napilap január 30-i, tragédiáról szóló cikkének első bekezdései
(Szolnok Megyei Néplap, 1989. január 30. 2.)
Jászalsószentgyörgyről is azt írták, hogy községük „szinte minden lakóját megdöbbentették azok a hírek és televíziós képsorok, amelyet a Challenger űrrepülőgépről és utasairól” kaptak. (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 14. 883. ő. e.) Jászapátin is „megdöbbenéssel fogadta a lakosság” a katasztrófát. (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 14. 895. ő. e.)
A Jászsági Állami Gazdaság párttitkára szerint is „egyöntetű megdöbbenést és sajnálatot váltott ki az emberekből.” Sőt, a február 17-én kelt jelentés tanúsága szerint még akkor, tehát két és fél héttel az esemény után is figyelték „a katasztrófa okáról érkező híreket.” (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.c. 1986. febr. 17. 967. ő. e.)
A Jászkiséren keletkezett jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a nagy megdöbbenés és a személyi tragédia átérzése mellett az amerikai fegyverkezés megtorpanását is remélték az esettől. Úgy vélték ugyanis, hogy a hidegháborús fegyverkezési verseny végső soron az egyszerű emberek életszínvonalát rontja majd le.
A február 17-én kelt jászkiséri hangulatjelentés részlete
(HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 17. 1011. ő. e.)
Az április 18-án kelt jászkiséri hangulatjelentés részlete
(HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. ápr. 18. 1011. ő. e.)
Jászladány közvéleményét esetenként az is foglalkoztatta, hogy a tragédiáért ki lehetett a felelős és felelősségre vonása megtörténik-e. (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 13. 1032. ő. e.)
Jászszentandrás lakosai közül viszont többen is általánosan „a mindenek feletti üzleti szemléletben” látták a katasztrófa okát, amit a későbbi, NASA hivatalán belüli vizsgálatok is megerősítettek. Ezzel párhuzamosan többen itt is aggodalmuknak adtak hangot az USA csillagháborús tervei miatt, melyek élesen szembementek a Gorbacsov által ekkoriban hangoztatott atomfegyver leszerelési törekvésekkel. (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 17. 1035. ő. e.)
Jászárokszállás dolgozóit is foglalkoztatta az űrsikló tragédiájára adott amerikai válasz. Nem értették, „hogy még emberéletek árán is folytatják az űrprogramot.” (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. febr. 17. 964. ő. e.) A jászberényi Zagyvamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet munkásai viszont a békésebb, tudományos célokat szem előtt tartva egyetértettek azzal a kijelentéssel, „hogy folytatni kell a világűrben a kutatómunkát a katasztrófa ellenére is.” (HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.c. 1986. febr. 17. 963. ő. e.)
A tragédia utáni hónapok jellemzői
Az első napokban és hetekben tapasztalható fokozottabb érdeklődés rövidesen alábbhagyott, amit mutat, hogy a későbbi hónapokban már egyszer sem említették az információs jelentésekben a lakosság ezzel kapcsolatos reakcióit, függetlenül attól, hogy a sajtó hónapokkal az űrsikló felrobbanása után is cikkezett még az esemény utóéletéről. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy 1986 bővelkedett a magyar lakosság érdeklődését felkeltő és az érzelmekre is ható hazai és külföldi hírekben egyaránt. Májusban egyértelműen a csernobili atomreaktor katasztrófája került a figyelem középpontjába, mellyel kapcsolatban az emberek aggodalmai és félelmei is sokkal lassabban csillapodtak, hiszen annak a katasztrófának a következményei közvetlenebbül érintettek minden Magyarországon élőt.
Részlet a jászberényi Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet párttitkára által írott hangulatjelentésből
(HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.c. 1986. máj. 16. 960. ő. e.)
A Jászfényszaru nagyközség párttitkára által lejegyzett lakossági reakció
(HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. 1986. máj. 19. 994. ő. e.)
De ezen túlmenően is sok olyan esemény történt határon innen és túl, ami hosszabb-rövidebb ideig felháborított fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Sokan aggódtak az ország gazdasági helyzete, a nagy államadósság és a külföldi hitelfelvételek mértéke miatt, lényegében az életszínvonalukat, az addig elért jóléti vívmányokat féltve, áremelkedésektől tartva. A mexikói labdarúgó világbajnokságon szégyenletes teljesítményt nyújtó magyar válogatott is a negatív szenzációk sorát gazdagította, ahogy az első magyar szépségkirálynő tragikus halála is. Örömteli újdonság volt viszont az első hazai Forma-1 verseny megrendezése a Hungaroringen, melyről széles körben elismeréssel nyilatkoztak az emberek.
A jászberényi Zagyvamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet munkásainak véleménye a felelősségvállalás és tájékoztatás korabeli színvonaláról
(HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.c. 1986. júl. 18. 963. ő. e.)
Példa a Forma-1 verseny kedvező megítélésére ugyanazon pártbizottság információs jelentéséből
(HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.c. 1986. aug. 15. 963. ő. e.)
A Challenger katasztrófája tehát egyértelműen a jelentősebb, a magyar lakosság nagy részének figyelmét felkeltő és érzelmeire is ható tragédiák közé sorolható, mely azonban rövid időn belül veszített fontosságából.
Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban még sokáig a fő hírek között szerepelt az eset kivizsgálása és az űrsikló program további sorsa. A NASA ekkor még a repülések folytatása mellett döntött, melynek jegyében 1992-re megépítették az Endeavour űrsiklót. Csak a Discovery 2003. február 1-i megsemmisülése és újabb hét fős legénység elvesztése vezetett el ahhoz az elhatározáshoz, hogy a Nemzetközi Űrállomás elkészülte után mindenképpen ki fogják vonni az űrsiklókat a forgalomból. Végül az Atlantis 2011 júliusi útjával ért véget a NASA Space Shuttle programja.
Készítette: Dr. Csönge Attila főlevéltáros, levéltár-igazgató
Az MSZMP információs jelentéseit kiemelte:
Mucsi László igazgatóhelyettes és Szabóné Maslowski Madlen levéltáros
Címlapkép:
Az MSZMP Jászszentandrás Községi Bizottsága egyik információs jelentésének részlete
Források:
HU-MNL-JNSZML-XXXV.4.e. Az MSZMP Jászberény Városi Bizottsága, Községi bizottságok és a hozzátartozó pártszervek iratai
Felrobbant a Challenger, Senki nem élte túl a katasztrófát. Szolnok Megyei Néplap 1986. január 29. 2.
Challenger-tragédia, Mély részvét világszerte. Szolnok Megyei Néplap, 1989. január 30. 2.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szputnyik%E2%80%931
https://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo-program
https://hu.wikipedia.org/wiki/Space_Shuttle
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges