Pilisszentiván 300
Egy levéltár látogatás alkalmával arra kértek pilisszentiváni ismerőseim, hogy az iratbemutatón megnézhessék községük telepítési dokumentumát. Hatalmas örömöt szerzett nekik, hogy az eredeti iratot közelről láthatták. Rögtön elindult a tervezés, hogyan lehet másolatot kérni, nemesmásolatot készíttetni erről, és végül több napos rendezvény kerekedett az egyszerű kinézetű, de nekik oly kedves szerződés köré.
Pilisszentiván telepítési szerződése az öt betelepülő családfő nevével a Magyar Kamara Archívumából
Jelzet: MNL OL, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamar Archivuma, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (E 151), Fasc. 4. No.1.
A visszafoglaló háborúk után a 18. század elején öt földművelő-kézműves család érkezett a Pilis Szentiván-puszta nevű helyére. Az erdős terület olyan elhagyott volt, hogy az Országos Levéltár térképei között nem található ábrázolás a helyről. A terület birtokosai 1719-ben a budai ágostonosok lettek. Az első telepítés 1724-ben történt, majd az 1750-es évekig folyamatosan, több család követte az „úttörőket”. A lakosság létszáma 1780-ra érte el a 400 főt.
A telepesek szekereken hozták a legszükségesebb szerszámokat, háztartási felszereléseket – hátrahagyva otthonaikat, kapcsolataikat, szülőföldjüket. A semmiből indulva, több generáció kitartó munkájával virágzó település született. A föld- és szőlőművelésen, kézművességen túl bányászattal is foglalkoztak. Gyermekeik nevelésére iskolát szerveztek, később építettek. Kezdetben a mélyen hívő és vallásos svábok az ágostonosok kápolnájába jártak misére és annak közelébe temetkeztek.
Első templomukat 1755 és 1764 között építették fel. Ez a szűkös anyagiak miatt szegényes és statikailag gyenge volt. 1780-ban Nepauer Máté, óbudai építőmester vezetésével kezdték el a javítási és bővítési munkákat. 1796-ban elkészült a templom neobarokk stílusban. A szentiváni származású Knecht József vörösvári plébános szentelte föl az Isteni Gondviselés Anyja tiszteletére.
Hagyományaikat, nyelvüket, viseletüket máig hűségesen őrzik.
Megható volt látni az évfordulóra írt színdarabot rengeteg fiatal részvételével, akik a bemutató kedvéért a helyi nyelvjárás sajátosságait, német-sváb kiejtését is megtanulták.
A pilisszentiváni Tájház előtt felállított emlékmű a települési szerződéssel
Fotó: Dr. Mirk Mária (Pilisszentiván)
Pilisszentiván települési szerződésének magyar olvasata (Dr. Mirk Mária)
Minekutána mi, a Budai Országúti Ágostonos atyák elhatároztuk, hogy a saját tulajdonunkban levő puszta Szent Iványba néhány lakost befogadunk, akik közül néhányan már az elmúlt évben bejelentkeztek és azon célból, hogy letelepedjenek, megérkeztek, így közülük öt felet befogadtunk, úgy mint Heinrich Hessinget, Peter Paxiant, Heinrich Metzgert, Hans Metzgert és Lorentz Eisenkramert. Mivel azonban az ilyen berendezkedéshez külön szabályozás szükségeltetik, készítettük számukra és utódaik számára a következő rendet, hogy emlékeztessük kötelezettségeikre és adtuk nekik beleegyezésükkel a következő alapító okiratot:
Először: Földet jelölünk ki nekik házaik, szántójuk és szőlőjük számára; lakóháznak mindenkinek az út mellett és hátrafelé 15 öl széleset, mindkét oldalon 25 öl hosszút mérünk ki; szántónak pedig mindenkinek annyi legyen a házához sajátja, amennyit körbe kerül, szőlőnek annyi, amennyit be fog ültetni. Ehhez kapnak 3 szabad [adómentes] évet, úgymint az 1724., 1725. és 1726. évet, a szőlőre pedig 5 szabad évet, úgymint az 1724, 1725, 1726, 1727 und 1728. évet; a szabad évek elmúltával kimérjük nekik a magukévá tett földterületet és az illeték megfizetése után kiállítjuk nekik a ház- és földlevelet. Azokat a földterületeket, melyeket a kiállított házlevélen a benne feltüntetett engedélyezett telken felül szeretnének körbe keríteni és használni, pluszföldként az általános telekkönyvi rend szerint egyformán meg kell szolgálniuk.
Másodszor megengedtetik nekik, hogy házi szükségletre száraz fát gyűjtsenek, de eladniuk sem a száraz sem a zöld fát nem szabad. Ugyanígy a házaik felépítéséhez szükséges fa kitermelését engedélyezzük, és azokat megjelöljük: ha azonban az erdőből valamit ellopnak vagy elfeketéznek, minden egyes ágacskáért, legyen az bármily kicsi is, az uradalomnak 1 forint 30 krajcár büntetést fizessenek. Ugyanis erdőből és erdőjogból az uradalom semmit nem akar átadni, hanem büntetés terhe mellett mindenkorra magának tartja fenn.
Harmadszor megengedtetik nekik, hogy házhelyüket földjeikkel együtt eladják vagy elcseréljék, de csakis az uradalom tudomásával és engedélyével, ellenkező esetben az adás és vétel semmis. Ilyen változás esetén azonban a tizedrészt és a levél költségeit a szokásos telekkönyvi tarifákkal egyetemben ellenkezés nélkül ki kell fizetniük.
Negyedszer 1727 [Szent] György napjától kezdve a szántókból kilencedet, 1730-tól pedig tizedet, a szőlőkből viszont 1729-től fogva kötelesek fizetni a tizedet. Hasonlóképpen az igásrobot, mindegyik fél, akinek van, egésszel, vagyis 4 állattal, évente 12 napot és 12 nap kézi robotot, akinek viszont nincsen, az évente 24 nap kézi robotot köteles ellentmondás nélkül teljesíteni; mindeme mellett [Szent] György napján 1 frt. 30 kr., [Szent] Mihály napján szintén 1 frt. 30 kr. földhasználatot fizetni kötelesek. Ha ketten együtt adnak egy fogatot, akkor mindegyiknek egy fél nap számíttatik.
Végezetül a háztulajdonos felek közül senki nem engedheti meg magának, hogy bérlők legyenek nála vagy bérlőket vegyen be az uradalomnál történő előzetes bejelentés nélkül, ezen bérlők azonban fizessenek a feleknek évente 1 frt. 30 kr., valamint [Szent] György-napkor 45 kr. és [Szent] Mihály-napkor is 45 kr. védelmi pénzt. 24 napot robotolni és emellett az uradalomnak és a községnek általában szükség szerint és kívánságra küldöncnek menni, és ez értendő a házhelytulajdonosokra és -birtokosokra, akik házacskát szeretnének birtokolni minden föld nélkül. Mindezt az uradalom akaratára. Felvétetett Budán az Ágostonos atyák rezidenciájában a Szt. István országútnál április 24-én Szt. György ünnepén 1724-ben.
L. S. P. Patritius Scharinger Aug. Vicarius
nomine suo ac Patrum Residentiae.
Ratificatur 17 octobris 1725 in visita(ti)one nostra.
Mgr. fr. Georgius Rueß
per Austria et Hungaria P(ro)v(in)cialis.
Ratificatur demo in Visitatione no(str)a
die 17 Aug, 1729.
Fr: Maximilianus Hessel
Comissarius Provincialis.
Német nyelvű átírás
Ansiedlungsordnung von Pilisszentiván
Demnach wir P. P. Augustiner auf der Landstrasß zu Ofen Resolviert haben in unßer aigenthumbliches Praedium Szent Ivány einige Innsasßen einzunehmen, deren sich schon voriges Jahr etwelche angemeldet, und nun zu dießen Ziel und End sich alda niderzusetzen angekohmen, so seind davon 5 partheÿen, alß Heinrich Hessing, Peter Paxian, Heinrich Metzger, Hans Metzger, und Lorentz Eisenkramer angenohmen worden, zu mahlen aber zu derleÿ einrichtung ein sonderes Regulament vonnöhten ist, alß ist ihnen und ihren Nach Kömlingen umb erinderung ihrer Schuldigkeit folgende Ordnung gemacht, und Beständige Satzung mit ihrer eigenen Einwilligung gegeben worden. Alß:
Erstens: Werden ihnen Grundfleck zu ansetzung ihrer Häußer, Äcker und Weingarten ausgezeichnet; zu Häußer jeden an der Strasß, und Ruckwerts 15 Clafter Breit, an Beeden seiten 25 Clafter lang ausgemesßen; zu äcker aber jedem ihnen, so vil alß er umbreisßen wird, wie auch Weingärten, so vil alsß er aus setzen wird, zu seinen Hauß aigens haben solle. Darzu ihnen 3 Freÿ Jahr als diß 1724. 725 und 726 te Jahr; zu denen Weingarten aber 5 Freÿiahr alß 1724. 725. 726. 727. und 728 ertheilet worden. Nach verflosßenen Freÿjahren werden ihnen die an sich gebrachte grundstuck ausgemesßen, und hierüber gegen raichung der gebühr Hauß und Grund Brief aus getheilet werden. Diejenige Grundstuck aber, welche sie nach ertheilten Hauß Briefs mit darinnen Benanten zugelasßenen Hauß Gründen, weiters anzunehmen aufzureisßen, und zu geniesßen verlangen, sollen sie alß überländ nach Leßung der gewähr der algemeinen Grund Buchs Ordnung nach gleichformig verdienen.
Andertens wird ihnen erlaubt dürres Holtz zu ihrer Hauß Notturft zusammen zu klauben, nicht aber zu verkaufen, solchermaßen ihnen sowohl das dürre als das grüne Holtz verbotten ist. Gleich wie auch zu erbauung ihrer Hausstöhlen das Bedürftige Holtz ihnen erlaubet, und ausgezeichnet werden wird: sollen sie aber aus den wald etwaß verkaufen oder verschwärtzen seÿn sie vor jedes stämmel so klein es seÿn möge der Herrschaft 1 f. 30 xr straf verfahlen. Inmasßen von Wald, und Waldrecht die Herrschaft nichts vergeben, sondern ihr jeder Zeit pöhnfählig wil vorbehalten haben.
Drittens wird ihnen zugelassen ihre Haußstöhlen sambt grundtstücken zu verkaufen, und zu vertauschen iedoch alles mit Herrschafts vorwißen, und verwilligung, widrigen fahls der Kauff und verkauff null und nichtig sein solle. Bei solcher änderung aber solle der 10 te pt der Herrschaft sambt Briefs- und gewöhnlichen Grund Buchstäx ohne wiedered entrichtet werden.
Viertens seÿnd sie von Georgy 727. an von denen Äckern das Neüntl, und von 730. auch das zehendl: von denen weingarten, aber von 729 an. Den Klein Zehend aber von 727 an zu entrichten. Ingleichen die Robbath mit Vieh, wer es hat, und mit gantzen, das ist 4 häpp Vieh, Jahrlich 12 Tag und 12 Tag handrobbat, wer aber keines hat, davor Handrobboth jährlich 24 Tag, jede partheÿ unweigerlich zu praestieren; nebst deme zu Georgÿ 1 fl. 30 xr: zu Michaelj abermahlen 1 f. 30 xr. Grund Dienst zu erlegen schuldig. Wen zweÿ zusamen spannen, wird jeder nur ½ Tag abgeraitet.
Letztlich solle Keiner von denen Haussesßigen parteÿen jemanden denen Innleuth aufzuhalten, oder einzunehmen ohne vormeldung Beÿ der Herrschaft sich unterstehen: Dieselbe Innleüth aber sollen jede partheÿ jährlich: 1 f. 30 xr. Alß zu Georgÿ 45 x. zu Michaelj 45 x. schutz geld Bezahlen. 24 Tag Robbathen, und nebst diesen der Herrschaft und gemain nach Notturft und verlangen Bottenweiß gehen, und dieses ist eben von Hoffstädler und Holden, die Häußl ohne allen Grundstuck zubesetzen verlangen zu verstehen. Dieses um alles zu verner Wüllkhür der Herschaft. Actum Ofen in der Residentz der P. P. Augustinern auf der Landstraß zu S. Stephan den 24 Aprilis alß am fest S. Georgÿ 1724.
L. S. P: Patritius Scharinger Aug. Vicarius
nomine suo ac Patrum Residentiae.
Ratificatur 17 octobris 1725 in visita-
(ti)one nostra. Mgr Fr. Georgius Rueß
per Austria et Hungaria P(ro)v(in)cialis.
Ratificatur demo in Visitatione no(str)a
die 17 Aug, 729.
Fr: Maximilianus Hessel
Comissarius Provincialis.
Új hozzászólás