Barátaimmal és kutatótársaimmal, Rózsafi Jánossal és Stencinger Norberttel 2002 óta a helyszínen is kutatjuk a Nagy Háború magyar vonatkozású emlékeit. Közös fő kutatási területünkké az olasz front és azon belül a Doberdó-fennsík vált.
Az Elegancia és hagyomány. A tihanyi bencések a füredi Anna-bál két évszázadában című tárlat méltó emléket állít a hagyomány szerint immár kétszáz éves balatonfüredi Anna-bál történetének, egyúttal bemutatja a bencés rend szerepét a balatoni üdülőkultúra kialakulásában. A kiállítás telt ház előtt megtartott megnyitóján köszöntő beszédet mondott Mihályi Jeromos perjel, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Szlavkovszky Mariann, a kiállítás kurátora. A zenét a Dugóhúzó együttes szolgáltatta.
A telt ház előtt megtartott könyvbemutatón Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese, Szeiler Erika, az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumi elnöke, Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, és Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója köszöntötte a résztvevőket.
A Parajd környékén található természeti kincseket már régtől fogva ismerték. A kezdő képen látható Sóhát nevű hegy beszélő neve elárulja, hogy a só itt valójában szabadon, talaj, illetve kőzet borítás védelme nélkül állt. Jól látható az is, hogy a környék növényzete mennyire szegényes.
A Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozat utolsó előadójaként május 27-én Jeszenszky Géza történész, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi magántanára ismertette az Antall-kormány első üléséről készült jegyzőkönyvet. Előadásából a rendezvény résztvevői megismerhették személyes érzéseit, tapasztalatait, Antall József személyiségét. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tárcavezetők teljes hatáskörrel rendelkeztek a minisztériumuk felett, azokat – ahogy a külügyet is – önállóan irányították.
– Büszke vagyok arra, hogy a levéltár vezetőjeként együttműködési keretmegállapodást írhattam alá a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karával, és a jövőben szorosabbra fűzhetjük kapcsolatainkat – mutatott rá a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Szabó Csaba kiemelte, hogy a leváltárnak számos feladata van, és ezek közül az egyik a tudományos élet erősítése, élénkítése, az ebben részt vevő szereplők támogatása határon innen és túl.
Szentévekkel kapcsolatos nemzetközi konferencia felhívás
A Cigánysors – A cigányság történeti múltja és jelene V. című könyvet az Erdős Kamill Cigánymúzeum és a Pécsi Cigány Kulturális és Közművelődéi Egyesület közös kiadásában jelent meg. A kötet főszerkesztője Márfi Attila, főszerkesztő-helyettese Kosztics István és Majtényi György.
Folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Levéltári Délutánok, ezúttal Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár nyugalmazott tudományos igazgatója, főlevéltáros ismertette a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezményt.
Fontos előzmények
