A szeptember 10-én, kedden a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében bemutatják az Adatbázisok Online felületén elérhető, Reformáció kora című adatbázist is, amely a mohácsi csatát követő évtizedek levéltári forrásainak alapvető tárhelye. A workshop 10 órától kezdődik a levéltári palota kiállító-és konferenciatermében.

A jelen cikkhez felhasznált gazdasági levéltári források egy lassan sajnos feledésbemenő, egykor több tízezer munkásnak kenyeret adó ágazat mindennapjaiba engednek betekintést. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a Gazdasági Levéltári Osztály a hazai bányászat múltjából közel ötezer iratfolyóméter terjedelmű iratanyagot őriz a 19. század elejétől egészen az ágazat rendszerváltást követő felszámolásáig, az ún. „szerkezetátalakításig”.

Levéltárosi szakterületen végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Pauler Gyula-díjat vehetett át Szatucsek Zoltán főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője. A kitüntetést Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adta át Szatucsek Zoltánnak augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Pesti Vigadóban.

Augusztus 8. és 13. között Bahija Simou, a Marokkói Királyi Levéltár igazgatója munkalátogatást tett Magyarországon – ennek kapcsán közleményt adott ki a Maghreb Arabe Presse. E szerint ez a kezdeményezés összhangban van Őfelsége, VI. Mohammed marokkói király irányelveivel, aki a kultúrát a tudás megosztása, a népek és nemzetek közeledése, illetve a fejlődés alapvető hordozójaként támogatja.

A Szent István-rend megalapítása idején a Habsburg Monarchia legjelentősebb kitüntetésének számított, amelyet polgári és egyházi érdemekért adományoztak „érdemdús és hűséges alattvalók számára”. Alapítója Mária Terézia volt, aki a magyar udvari kancellár, gróf Eszterházy Ferenc javaslatát támogatva döntött a rend létrehozása mellett.

Programok
 

A szolgáltatás közös platformot biztosít a szakemberek és kutatók számára az adatokhoz, innovatív tudományos és képzési forrásokhoz, valamint a közösség igényei szerint közösen fejlesztett fejlett digitális eszközökhöz. Összehozza a kulturális örökség területének széttagolt közösségeit, túlmutat a tárgyak és iratok puszta digitalizálásán és olyan digitális környezetet teremt, amely lehetővé teszi a múzeumok, könyvtárak, levéltárak, audiovizuális gyűjtemények által őrzött tények és jelenségek közös elemzését.

A Magyarul Európában címet viselő tárlat húsz installációból áll, egy törzsanyagból, amelyet mindig három elemmel egészít ki a kiállításnak éppen otthont adó vármegye. A kiállítás korabeli dokumentumok digitális másolatait tárja a nézők elé.