Fájó szívvel tudatjuk, hogy kedves kollégánk és barátunk, Gilicze János életének 74. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Gilicze János levéltári főtanácsos 1982 és 2011 között majd’ harminc éven keresztül óvta, őrizte és gyarapította mindannyiunk közös kincsét, Makó város írott örökségét. Kollégái javaslatára Oltvay-díjjal jutalmazták. Levéltári teendői mellett rendszeresen publikált. Elsősorban Csanád és Torontál vármegye nemes családjainak genealógiáját és történetét kutatta. Nagyon sokat tett a földeáki Návay, valamint kiszombori Rónay család örökségének megőrzéséért és megismertetéséért, 1988-ban sajtó alá rendezte a vármegye kiemelkedő politikusa, Návay Lajos naplóját. Emellett könyvei és tanulmányai jelentek meg Földeákról, Bodófalváról, valamint a város környéki betyárvilágról is.

Gilicze János a rendszerváltás óta a közélet egyik meghatározó alakja. 1988-ban a helyi MDF alapítója, később elnöke, 1990-től húsz éven át helyi önkormányzati képviselő, 2002–2005 között Makó alpolgármestere volt. Közéleti szerepvállalása elsősorban a testvérvárosi kapcsolatok kiépítésében és a határon túli magyarság ügyének felkarolásában nyilvánult meg.

Igazi lokálpatriótaként aktívan részt vett a város kulturális és tudományos életében. Tóth Ferenc mellett a Szirbik Miklós Társaság alapítója, később elnöke, 2019-től a Szirbik Miklós Egyesület tiszteletbeli elnöke. Emellett a Makó Város Fejlődéséért Közalapítvány tagja és a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány elnöke volt. Humanitárius tevékenysége révén a Szent György Lovagrend is a tagjai sorába fogadta.

Nyugdíjba vonulásakor közéleti szolgálatát is befejezte. Idejét nagyobbrészt családja körében töltötte, de továbbra is rendszeresen bejárt a levéltárba, ahol a legaktívabb kutató maradt. Tudományos és ismeretterjesztő munkájával továbbra is a várost gyarapította.

Rendkívüli szaktudása, derűs, közvetlen személyisége és igaz embersége valamennyiünknek hiányozni fog.

A makói levéltár munkatársai