Ügyfeleink kérelmeiket az alábbi módokon nyújthatják be levéltárunkhoz:
Az eseményen a szerző szakmai életútját Károly Nóra, a könyvtár helytörténeti gyűjteményének kezelője ismertette, majd Csönge Attila, a levéltár jelenlegi igazgatója méltatta a szerző tudományos kutatómunkáját és a most megjelent kötet jelentőségét. A meghívott vendégek között foglalt helyet Dr. Kállai Mária, a térség országgyűlési képviselője is, aki hozzászólásában ugyancsak elismerően nyilatkozott Dr. Fülöp Tamás elhivatottságáról és példaértékű munkásságáról.
A Szolnokról és a megye számos településéről származó diákok többsége először fordult meg levéltárban, így az alapoktól kezdtük: mi a levéltár feladata, gyűjtőköre és kik is a felhasználói. A megyei levéltárunk történetének rövid ismertetése után áttekintettük a levéltárba kerülő iratok körét és arról is szó esett, mely történelmi események során károsodtak vagy semmisültek meg maradandó értékű iratok.
A több mint három évtizedes múlttal rendelkező tudományos kiadványban a megye és a megyeszékhely történetével kapcsolatos tanulmányokat, forrásközleményeket találhatnak az olvasók közel 400 oldal terjedelemben. Az évkönyv a megyei tudományos élet meghatározó szereplője, amelynek lapjain a levéltár dolgozói mellett országosan elismert neves szerzők és helytörténeti kutatók is lehetőséget kapnak legújabb kutatási eredményeik közzétételére.
Textilminták a levéltári iratok között
A raktári sétán együtt fedeztük fel a cibaki anyakönyvek másodpéldányait, a település nevét (Tzibak) Bedekovich Lőrinc Jászkunságot ábrázoló 1782-es kéziratos térképén, illetve a cibaki népiskola osztálytermeiről készült, 1945-ből származó fotókat időszaki kiállításunk egyik vitrinében, melyek a háborút követő évek oktatást is érintő nehézségeiről tanúskodnak.
A francia Valentin Haüy 1784-ben nyitotta meg Párizsban az első „Vaknevelő Intézetet”, majd nagy energiát fordított arra, hogy vakok számára is olvasható műveket állítson elő. Haüy könyvein a betűk dombornyomással készültek. Rendszere olyan népszerű volt, hogy Magyarországon 1893-ig használtak dombornyomású latin betűket.
A gyerekek egy része már ismerősként tért vissza hozzánk, de az újonnan érkezettek sem szeppentek meg és érdeklődésüket az a számtalan feltett kérdés mutatta, melyeket alig győztünk megválaszolni. Az intézmény raktárában olyan levéltári szakkifejezésekkel ismerkedtek meg, mint: iratfolyóméter, iratcsomó és savmentes doboz.
A hosszú, látogatóktól mentes hetek alatt munkatársaink olyan 18–19. századi levéltári dokumentumokat „poroltak le”, tanulmányoztak át és dolgoztak fel, amelyek hitelesen, izgalmas adalékokkal fűszerezve tárják fel a megyénkben élők mindennapjait. Mindemellett a témák szorosan kapcsolódnak a jelenkorhoz, könnyedén állíthatók fel párhuzamok, illetve ellentétek az akkor és a most között.
