A 19. század végéig a pestis gyógyíthatatlan betegségnek számított, amellyel szemben a leghelyesebbnek és a legeredményesebbnek a megelőzés bizonyult, szigorú vesztegzárral és más egészségügyi intézkedésekkel, például utazási korlátozásokkal. Ezen a héten egy különleges forráscsoportot, a járványok kapcsán keletkezett térképeket mutatjuk be, amelyek leggyakrabban az utazási korlátozások vonalát és a vesztegzár alá helyezett területek határát ábrázolják.
Tisztelt Kutatóink! Értesítjük Önöket, hogy a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 2020. július 1-jétől hatályos 24. és 24/A. paragrafusai szerint a védelmi idők megállapításánál a természetes személy(ek) személyes adatait tartalmazó iratok kutatása esetén – ha a kutató nem rendelkezik támogatói nyilatkozattal – a halálozás évének megállapításához a levéltár az érintett személy(ek) halálozási évét a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől megkéri.
A kivándorlók szállítása óriási hasznot hozó üzlet volt a múlt század elején. Magyarországról is tömegesen érkeztek a boldogságot, jobb sorsot keresők az Amerikai Egyesült Államokba.
„Doberdó!... Fogalommá vált név s mégis azt hiszem, legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá” – írta József főherceg, hadtestparancsnok visszaemlékezései előszavában. Doberdó, akárcsak Isonzó, a magyarság számára különös jelentéssel bír: a száz éve zajlott véres csaták emlékét idézi, s egyben a magyar katonák hősies helytállását.
2015 július 28-án együttműködési megállapodást írt alá Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Tetyana Baranova Ukrajna Állami Levéltári Szolgálatának vezetője.
1945. január 25-én reggel 6 óra tájban Szabó Károly, az Országos Levéltár gépésze és Juhász Sándor hadnagy, az épület védelmére kirendelt rendőrosztag parancsnoka vöröses fényre lett figyelmes.
A magyar irodalom egyik legismertebb műve Arany János elbeszélő költeménye, a Toldi, illetve a Toldi-trilógia (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje). A következő cikkben Toldi Miklós történeti alakját igyekszünk bemutatni.
A vezérkar főnökének bírósága előtt 1943 végén kezdődött meg az újvidéki vérengzésért felelős honvéd- és csendőrtisztek tárgyalása. Az ítélet kihirdetése előtt a főbűnösök Németországba szöktek. Alig két hónappal később ismét úton voltak hazafelé, a megszálló német hadsereg egyenruháiban.
Nemzetközi konferenciával zárják az európai levéltárak digitalizált anyagaihoz egykapus hozzáférést biztosító Európai Levéltári Portál létrehozását – mondta el Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója. Az oldal segítségével összesen több mint 243 millió irat kutatható egyszerűen.
Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén született Budán. 1844-ben szerez orvosdoktori diplomát Bécsben, és még ebben az évben szülészeti szakvizsgát is tesz.
Balla Antal (1739. december 18.–1815. szeptember 6.) mérnök halálának 200. évfordulója alkalmából bemutatjuk egyik, árvízvédelemmel kapcsolatos, az MNL OL térképtárában őrzött térképét és annak keletkezési körülményeit. A térkép a dömsödi töltéseket és az általuk védelmezett területet ábrázolja.
Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárával közösen országos családtörténeti konferenciát szervez.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai programban. A rendezvényt szeptember 19-20. 10-18 óra között az I. kerület Bécsi kapu tér 2-4. szám alatti épületében tekinthetik meg.
1765. szeptember 21-én kelt az az uralkodói parancslevél, amelyben Mária Terézia magyar és cseh királynő társuralkodójává nevezi ki fiát, II. József német-római császárt.
A Magyar Nemzeti Levéltár 2015. október 5. és 2015. december 1. között – szolgáltatásainak fejlesztése érdekében – egy nagyszabású felmérést indít el, amely révén a kutatói/felhasználói szokások változását, a levéltár-használati igények jellegzetességeit kívánjuk felmérni és értékelni.