A kölesdi vashíd építése

Kölesdről Paksra elindulva a falu végén, az Ács-malomtól nem messze keresztezi az úttestet a Sió és a Sárvíz. A török kiűzése után, amikor már ismét lakott volt a település mindkét folyón híd ívelt át segítve a közlekedést. Ezt a korabeli térképek is bizonyítják. A XIX. század végére elérkezett az idő, hogy modern vasszerkezetű hidak épüljenek Tolna vármegyében is.

A kölesdi Sió- és Sárvíz-hidak építéséről a Szekszárdi Állami Építészeti Hivatal irataiban találunk adatokat. Láthatjuk az 1889 októberében kötött építési szerződést, amit a vármegyei tiszti ügyész részéről Fördős Vilmos, a vármegyei építészeti hivatal részéről Sebők Kálmán királyi főmérnök, a vállalkozó részéről pedig Schandt Imre és Stann István írt alá. A kivitelezők vállalták, hogy a vasszerkezetű hidat 1890 május 1-ig 8367 forint 81 krajcár költséggel megépítik.

1890 októberében történt meg a híd felülvizsgálata, amit egy utófelülvizsgálat követett a következő év novemberében.

Ugyanebben az időben a Sárvíz felett is új hidat építettek. Itt az új hidat a régitől távolabb építették fel, ami azt jelentette, hogy az utat át kellett helyezni.

A hidak megépítésekor senki sem gondolta, hogy csak alig több mint fél évszázadig fognak a közlekedők rendelkezésére állni. A tervezők is hosszabb időtartamot szántak nekik, azonban a történelem közbeszólt. A II. világháború végén a megszálló német csapatok mindkét hidat felrobbantották. A háború után megtörtént az újjáépítés. Az új Sió hidat a régitől keletre építették meg és sokkal magasabban ível át a csatornán az elődjénél. A hídon állva, a falu felé lenézve még látszanak a régi híd pillérjei. Ezek azért maradtak meg, mert a téglákat nem lehet egészben kiszedni belőlük, így nem tudják azokat egyéb célra felhasználni. Az új hidat 1950-ben adták át.