2016. március 15-én nyílik az MNL Országos Levéltárában a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című kiállítás, amely a magyar történelmet és nagy alakjait saját kezűleg aláírt dokumentumok segítségével mutatja be. Ilyen asszony volt Báthory Erzsébet, akinek tetteiről és az ellene felhozott vádakról a ma napig vitatkoznak a történészek.
Az Országos Levéltár ismét kalandos időutazásra hívta a kicsiket és a nagyokat a Bécsi kapu téri épületébe. Kézműves foglalkozással, fejtörőkkel, játékos feladatokkal és eredeti '48-as iratok bemutatásával vártuk a látogatókat. Ezen a napon nyílt meg a nagyközönség számára a "Nyomot Hagytak" című kiállításunk, amely március 15-én ingyenesen volt látogatható.
Mindszenty József esztergomi érsek a 20. századi magyar történelem egyik legjelentősebb alakja volt. A saját kezű aláírással ellátott dokumentumot ezúttal a virtuális kiállításon mutatjuk be, amely kapcsolódik a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című, március 15-én nyíló kiállításhoz.
Vetró Ferencné, a Főigazgató-helyettesi Titkárság munkatársa kapta a 2016-os Pro Archivo Regni díjat. Az elismerést Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese adta át.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára szeretettel várja az óvodás korú kicsiket és az 1-2. osztályos kisiskolásokat március hónapban egy közösen egyeztetett időpontban, hogy új formában, együtt emlékezzünk az 1848-as pesti forradalomra és a szabadságharcra.
Második alkalommal került megrendezésre Párizsban a Grand Salon de la Généalogie rendezvény, melynek szervezője az Archives et Culture könyvkiadó vezetője, Mme Marie-Odile Mergnac. Az Eiffel-torony közelében található helyszínt ezúttal is Párizs város XV. kerületének Polgármesteri Hivatala biztosította a résztvevők számára, 2016. március 11. és 12. között. A szalonban két napon keresztül ismerkedhettek a genealógia rejtelmeivel a kezdő és a már nagyobb tudás birtokában lévő érdeklődők. A hétvégén az előző évi látogatói létszámot jelentősen felülmúlva, mintegy hatezer látogató kereste fel a színvonalas rendezvényt, melyre nem csak Párizsból, hanem a vidéki Franciaországból, többek között a távoli Marseille-ből is érkeztek látogatók.
Az MNL 2016 és 2020 közötti középtávú tudományos tervében célul tűzte ki a levéltáraiban őrzött társadalomtörténeti források lelőhelyeinek feltárását és ebből korszerű forráskataszter felépítését. Ezzel szorosan kapcsolódik azokhoz az 1950-es évek közepén megkezdett munkálatokhoz, amelyet akkoriban a Levéltárak Országos Központja dolgozott ki és irányított.
A Magyar Nemzeti Levéltár, az Andrássy Egyetem Budapest és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tisztelettel meghívja 2016. április 21-én 17:30-kor az Andrássy Egyetemen tartandó könyvbemutatóra.
Eredményes a diaszpóra hagyatékának összegyűjtését célzó Mikes Kelemen-program, eddig közel 186 köbméternyi dokumentum gyűlt össze - mondta Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár 2016. április 19-én a budapesti sajtótájékoztatón. A Magyar Nemzeti Levéltár a programhoz 2015-ben csatlakozott.
2016. április 25-én Luther Márton vagyonára, családjára vonatkozó "magánvégrendeletét" és Julius Ludwig Grimm felfújható földgömbjét mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró negyedik tanulmánykötet a XX. század első és második felének legfőbb bírósági vezetőinek életútjai közül válogat. Az 1949 előtti időszakból két kiváló kúriai elnök, Tőry Gusztáv és Osvald István személyes és szakmai életpályája kerül bemutatásra. Az 1949 utáni korszakból pedig, az ötvenes-hatvanas évek koncepciós pereiben aktív szerepet vállaló Jahner-Bakos Mihály és Szalay József, valamint a nyolcvanas évek legfelsőbb bírósági elnökének, Szilbereky Jenőnek a pályaképe tárul az olvasó elé. A magyar felsőbíráskodás legújabb kori történetéről Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság 1990 és 2002 között hivatalban volt elnökének visszaemlékezése ad átfogó képet.