A levéltáros, aki képzőművész is egyben: Dr. Kruzslicz István Gábor kamara-kiállítása a hódmezővásárhelyi levéltárban

Részlet Kruzslicz István Gábor festményeiből (Pataki Béla felvétele)

A Hódmezővásárhelyi Levéltárban rendhagyó rendezvényre került sor április 24-én. A főszereplő levéltárunk 1986 és 2006 közötti igazgatója, dr. Kruzslicz István Gábor volt, de ezúttal nem a helytörténészi, levéltárosi életműve, hanem képzőművészeti munkássága került a középpontba. Istvánról kevesen tudják, hogy szabadidejében szívesen készít festményeket, rajzokat, szobrokat, valamint plaketteket, ugyanis rajztanári képesítést is szerzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán: 1979 és 1981 között elsajátította a festészethez és a szobrászathoz szükséges tanulmányokat. Művészeti stúdiumát megelőzően – 1970 és 1977 között – Fodor József festőművész és Kligl Sándor szobrászművész szakköreit látogatta a Petőfi Művelődési Központban. Fodortól a modell utáni rajzolást, Kligltől pedig a mintázás, a kőfaragás, ill. a gipszöntés rejtelmeit tanulta meg. 1972-ben készült első olyan alkotása – Kislányfej című homokkő szobra –, amivel a soron következő Dél-Alföldi Tárlaton részt vett. 1978-ban Szenténé Kálvai Mária és Sujtó Sándor mellett részt vett a „Pedagógus alkotók” kiállításán, ahol Kruzslicz István kapta a legkedvezőbb sajtókritikát.

            A főiskolán Hézső Ferenc, Lelkes István, Novák András és Dér István tanítványa. 1980 és 2006 között levéltárosi pályája miatt kevesebb ideje volt a képzőművészi feladataira. Erre csak nyugdíjba vonulása után, 2007-től tudott időt szakítani. 2010-ig részt vett a Pannonhalmi Zsuzsanna vezette Kerámia Stúdió munkájában, 2010-ben és 2011-ben három önálló kiállítását (Szolnok, Hild Galéria; Hódmezővásárhely, Németh László Városi Könyvtár; Szeged, Somogyi-könyvtár) is meg lehetett tekinteni. 2016-ban és 2017-ben a szegedi Alkotó Honismerők kiállításán Kruzslicz István alkotásai is szerepeltek. Jelen kamarakiállításunk előtt legutóbb 2023-ban, a Balatonföldvári Nyári Tárlaton mutatkozott be alkotásaival. Valamennyi kiállításán kedvező kritikákat kaptak művei.

            Rendezvényünkön először Presztóczki Zoltán jelenlegi levéltárvezető köszöntötte röviden a megjelenteket. Utána dr. Domokos Tamás, Kruzslicz István gimnáziumi osztálytársa bemutatta a korábbi levéltárvezető életútját a közönség számára, utána a művész alkotói időszakairól beszélt élvezetes módon. Előadása közben számos anekdota is elhangzott.

Domokos Tamás előadás közben (Pataki Béla felvétele)

Kruzslicz István Gáborral beszélget Cserjés Katalin (Pataki Béla felvétele)

            A művészi hitvallásról, az alkotói időszakokról, valamint az egyes művekről dr. Cserjés Katalin irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem ny. docense beszélgetett Kruzslicz Istvánnal. Az alkotó elmondta, hogy munkái során soha nem tartozott egyetlen „izmushoz” sem: legfeljebb a realizmushoz, amennyiben munkáinak többségét igyekezett úgy elkészíteni, ahogyan látta. Festőként a tájképeket részesítette előnyben: Zebegényről, a Duna-kanyarról, Mártélyról és a Balatonról több festményt is készített.

A rendezvény hallgatósága (felső kép: Pataki Béla, alsó kép: Komlósi Anna felvétele)

            Szobrai a legtöbb esetben élő modellekről készültek, akikkel a művésztelepeken (Zebegény, Mártély) találkozott. A zebegényi táborban 1976 és 1978 között alkotott: Koffán Károly és Mizsér Pál festőművészektől, valamint Csíkszentmihályi Róbert szobrászművésztől tanulta meg a rajzolás, mintázás, linómetszés, mészkőfaragás, zománctechnika rejtelmeit. Itt a festmények mellett szénrajzokat és krokikat is készített. Női fej II. című mészkőszobrával díjat is nyert.

Kruzslicz István Gábor szobrainak és plakettjeinek egy része (Pataki Béla felvétele)

            Kruzslicz István Gábor elárulta a közönségnek, hogy sohasem megrendelők kedvéért festett vagy készítette szobrait, plakettjeit vagy szénrajzait, grafikáit. Nem is adott el egy művét sem. Ajándékozás egy-egy számára kedves személynek azonban előfordult. Legtöbbször azt a pillanatot örökítette meg, amit és ahogyan látott. A benyomásai is több esetben főszerepet játszottak egy-egy műve megszületésénél. Néhány festmény fénykép alapján készült. Hódmezővásárhelyi témájú képei (Hódmezővásárhely, díszkút; Naplemente lovakkal; Ló a karámnál) az alkotó gyermek-, ill. fiatalkori emlékeit idézik.

            A kamarakiállítás megnyitóján Kruzslicz István Gábor tájékoztatta a jelenlévőket, hogy leányával, Nórával és Domokos Tamással közösen összeállítottak egy albumot, amelyben 100 alkotása – festmények, grafikák, szobrok, plakettek és kerámiák – láthatók. Az albumot a szerző kérés szerint dedikálta. A rendezvény a beszélgetést követően kötetlen formában folytatódott.

Képek: Komlósi Anna, Pataki Béla

Szöveg: Presztóczki Zoltán