Hét dokumentuma

"Minden házból mozi lesz…"

magyar

„Akié a televízió - azé a világhatalom!” E feltűnő címen közölt írást a Pesti napló 1934. január 28-ai számában. A Londonból tudósító írás nemcsak a Jules Verne egy 1889-ben írt novellájában még „Phototelegraph” néven szereplő találmány gyakorlati megvalósulásáról szólt, hanem a XX. század legnagyobb technikai felfedezésének kikiáltott találmány várható mindennapi hatásaira, így a házi televíziózásra, vagy a gramofon ”halálára” is kitért.

Rovásírás az anyakönyvekben

magyar

E sorok írója saját családfájának elkészítésekor, anyai ágon, a Furtán lakó Bói családra vonatkozó adatok keresése közben, a születések feljegyzései között bukkant két rovásírásos bejegyzésre. 1779. május 15-én a dátumot még a megszokott betűkkel írta be a református lelkész, a születés és keresztelés adatait azonban már rovásírással, olvasata:
TÖRÖK ISTVÁN LEÁNYA MÁRIA
LEÁNYOK TANÍTÓJA NAGY FERENC

Festetics-hajók a Balatonon a 18-19. század fordulóján

magyar

A Balaton első nagy teherszállító vitorlását, a Kristóf nevű hajót 1753-ban bocsátották vízre. A „sóhajó”, vagyis a sószállító gálya szélcsend idején evezővel is haladhatott, Balatonkeneséről szállította a sót Keszthelyre, visszafelé pedig fát, bort és egyéb termékeket vitt. Az 1790-es években Festetics György (1755-1819) kezdett nagyszabású hajóépítésbe.

Szent-Györgyi Albert levelei veszélyben

magyar
Az óbudai épület raktárai a föld alatt, négy szinten helyezkednek el, közvetlen természetes szellőzéssel nem rendelkeznek, valamint a két alsó szintet körbeveszi a talajvíz. A raktárak eredetileg klimatizáltak, de 2011 szeptembere óta csak időszakos, rendszeren keresztüli szellőztetésre van lehetőség.

Szent-Györgyi Albert levelei

magyar
Dr. Szent-Györgyi Albert 1945 és 1947 között a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára és a Biokémiai Intézet igazgatója. Tudományos munkája mellett a professzor a Servita Rt. igazgatóságában az elnöki feladatot is ellátta. A vállalat vezetésében eltöltött két év a világhírű tudós hosszú életpályájának az életrajzi írásokból kevésbé ismert epizódja.

„Csip, csip csóka..."

magyar

A Bezerédy család névadója a már a XIII. századi okleveleinkben is felbukkanó Zala vármegyei Bezeréd helység. A településről vette előnevét is a család, amely 1431-ben kapott nemességet Zsigmond királytól a husziták elleni hadjáratokban szerzett érdemeiért. Az évszázadok során kiterebélyesedett família a XVII. században szerdahelyi és vámoscsaládi ágra szakadt. A szerdahelyi ág, amely nevét a Sopron megyei Szerdahelyről kapta, Győr, Sopron, Tolna és Zala megyében rendelkezett birtokokkal.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Hét dokumentuma csatornájára