Hét dokumentuma

A nagyszombati egyetem alapítólevele

magyar

A Magyar Királyság 16–17. századi egyháztörténetének alapvető eleme volt a reformáció 16. század eleji kibontakozása, majd a 16. század utolsó harmadára szinte teljes mértékűnek tekinthető térnyerése. Ekkorra részben az oszmán hódítás, részben a reformáció elterjedése során jelentős veszteség érte a katolikus egyház szerzetesrendjeit, illetve a közép- és alsópapságot.

Leiningen-Westerburg Károly búcsúlevele

magyar

A hesseni Ilbenstadtban 1819 április 11-én született Leiningen-Westerburg Károly volt az Aradon kivégzett honvédtábornokok legfiatalabbika. A családi példát követve 16 évesen lépett katonai pályára. Házassága révén 1844-ben került Magyarországra, Sissányi Elizt, egy törökbecsei birtokos lányát vette feleségül. A 31. gyalogezred számfeletti századosaként a szabadságharcot megelőzően két gyermekével és feleségével Pozsonyban élt.

Az ideiglenes Képviselőház tervrajzai

magyar

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában több törzsszámon is találhatók Ybl-tervrajzok, részben a megbízók, a Károlyi család és a Festetics család iratai közül kiemelt tervrajzgyűjteményben, illetve a Kereskedelemügyi Minisztérium iratai közül kiemelt tervgyűjteményben, hiszen a minisztérium mint 1867-től a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium jogutóda az állami építkezésekkel és a középületekkel is foglalkozott.

Buda és külvárosainak áttekintő rajza - 1784

magyar

 A magyar kormányszervek a török hódítás miatt 1541 óta Bécsben, illetőleg Pozsonyban működtek. A széttagoltság és a török veszély megszűnte után 1784-ben rendelte el II. József, hogy az országos hatáskörű hivatalok (a Helytartótanács, a Magyar Kamara, a magyar főhadparancsnokság, a Királyi Curia) költözzenek át Budára.

Él, mint Marci Hevesen

magyar
Rózsa Sándor előtt az egyik legjelentősebb betyár Zöld Marci volt, aki 1814 és 1816 között szerzett magának hírnevet. Dömötör Sándor írásaiból már ismert volt a fegyverneki pusztán történt felakasztása előtt tett tanúvallomása, amelyben röviden így vallott magáról: „Zöld Márton a nevem, 25 esztendős, tekintetes Bihar vármegyében fekvő Berettyó Újfalubul való születés, református, nőtelen, a Herceg Hessen Hamburg Nemes Regementbéli szökött katona, nemes személy vagyok... Hat esztendőket töltöttem el mind összesen temlecben.

Hunyadi László kivégzése

magyar

Koporsóját öccse, az ifjú Mátyás király 1458-ban átvitette a gyulafehérvári székesegyházba, ahol apja mellett találta meg végső sírhelyét. Ezt követően sorsa nem volt hangsúlyos eleme az országos politikai emlékezetnek több évszázadon keresztül. Hunyadi László történetét a 19. század „fedezte fel”. Személye alkalmas volt arra, hogy a nemzet sorsára emlékeztessen, így Hunyadi László alakja a korszak egyik sokszor megformált tragikus hőstípusává vált, többek között Erkel Ferenc 1844. évi operájában, vagy Madarász Viktor 1859.

Buda vára a miénk!

magyar

 1849 áprilisának végére a főhadszíntéren a cs. kir. csapatok az ország nyugati határára szorultak vissza. A hatvani, tápióbicskei, isaszegi, váci, nagysallói győzelmeket követően az ország középső része, leszámítva a budai várat, a honvédsereg kezére került. A magyar hadvezetés előtt két lehetőség kínálkozott: folytatják az előrenyomulást tovább a Lajta felé vagy  Komárom alól visszafordulnak Buda irányába.

A Magyar Általános Hitelbank új épületbe költözik

magyar

A Magyar Általános Hitelbank - az osztrák Rothschild-csoport tagjaként - 1867-ben kezdte meg működését Magyarországon. A politikai konszolidációval egyidőben megkezdődött az addig tartózkodó - elsősorban osztrák érdekeltségű - tőke beáramlása az Osztrák-Magyar Monarchia keleti felébe. A jelentős tőkeerővel rendelkező anyaintézet politikai és gazdasági kapcsolatait is kihasználva az alapítástól kezdve jelentős részt vállalt a vasútépítésben és minden olyan vállalkozásban, amelyben állami vagy más hatósági részvétel is volt.

Az egri csillagok

magyar
Az Oszmán Birodalom 1551–1552. évi hadjáratainak előzményei a „két király közt” őrlődő Magyar Királyság történelmének korábbi évtizedéhez kötődnek. Buda török kézre kerülését (1541) követően Martinuzzi Fráter György politikája arra a valós tényre alapozódott, hogy az ország sorsát „két nagy császár birodalmi közt” külső tényezők, a Habsburgok és a szultánok határozzák meg.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Hét dokumentuma csatornájára