 |
Európában az 1347 és 1349 közötti pestisjárvány volt a legsúlyosabb, Siena lakosságának például a hatvan százaléka e járványban halt meg. Magyarországon a középkor és a koraújkor folyamán is időről-időre megjelent a pestis — számos pestisoszlop tanúsítja a járvány elleni küzdelmet és a túlélők háláját. A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól is hatalmas pestisjárvány pusztított. III. Károly már 1728-ban ellenintézkedést rendelt el a fertőzésveszély ellen, de ez végül nem valósult meg.
 |
Száz évvel ezelőtt, 1912. április 15-én süllyedt el a Titanic, a kor legnagyobb óceánjárója. A történet talán mindenki előtt ismert, a tragédia óta eltelt évtizedek alatt ugyanis tetemes számú könyv, film és internetes cikk látott napvilágot a hajókatasztrófáról.
Az 1918 őszén, a vesztett háború következményeként kitört forradalom követelései között az államforma megváltoztatása is felbukkant. Reagálva a közhangulatra, 1918. november 1-jére a függetlenségi, polgári radikális és szociáldemokrata párti képviselőkből álló testületen, a Magyar Nemzeti Tanácson belül is többségbe kerültek a köztársaság kikiáltását szorgalmazók. A Nemzeti Tanács álláspontját a Károlyi Mihály vezette kormány is – bár csak hosszabb tanácskozás után - elfogadta.
| A 16. század közepén zajló nagy várháborúk utolsó felvonása Gyula és Szigetvár elfoglalása volt. Ezt követően kezdte elnyerni a magyarországi védelmi rendszer, közismertebb nevén a végvárrendszer véglegesnek szánt képét. Ekkor alakult ki e rendszer kettős, rendi és királyi, beosztása, ami kisebb-nagyobb változásokkal a 17. század végéig funkcionált. |
A belső térre, melynek közepén volt a kút – melyet az 1784. évi térkép is ábrázol –, eperfákat ültettek. A tér közepére eredetileg négy út vezetett be, később az úthálózat megváltozott, ahogy az 1821. évi térképeken is megfigyelhető. A települést a Bánság betelepítésének második hullámában, 1771-ben alapították 131 német telepessel. Lakosait gróf Karl Ignaz Clary-Aldringen temesvári kormányzó telepítette ide.
A levéltárosi munka kellemes pillanata, amikor a régi korok mindennapjaiba lehet bekukucskálni, mert egy „rongyos” papír annyi mindenről tud mesélni. Nézzük az előttünk fekvő – valóban rongyos – erdélyi végrendeletet! |
Aragóniai Konstancia – Kézai Simon Magyar Krónikája szerint – díszes kísérettel érkezett Magyarországra, hogy feleségül menjen a későbbi Imre királyhoz: „Konstancia királyné magával hozta Simonnak és Bertramnak Tota nevű nővérét, aki oly ékes termetű és szépséges volt, hogy abban az időben a világon alig volt hozzá hasonló.” Habár az említett sorok csak a krónika függelékében olvashatók, mégis keletkezésük óta felcsigázzák a múlt iránt érdeklődők képzeletét.
Az elmúlt hetekben egy internetes árverési portálon feltűnt aukció tartotta lázban a régiségek iránt érdeklődő közönséget. Az árverés tárgya 2 typarium (pecsétnyomó) és 20 bélyegző volt, vélhetőleg az 1950-es évek első feléből. Az aukció érdekessége, hogy a licitálás során 2 millió Ft-ot is kínáltak a tárgyakért, végül mégis 1,5 millió Ft-os árnál zárták le a licitet. |
A rendeletekkel történő kormányzást II. Józsefnek, a „kalapos király”-nak a nevével szoktuk összekötni, de valójában már Mária Terézia is rendeletek útján, nem pedig országgyűléseken elfogadott törvényekkel uralkodott a Magyar Királyságban az 1764/1765. évi országgyűlést követően. A trónörökös uralkodása elé nagy várakozással tekintettek, de hamar kiderült, országainak és tartományainak jólétét a rendeleti kormányzással kívánja elérni, Magyarország törvényeit, szokásjogait is figyelmen kívül hagyta.
