Százötven éve született Bozóky Géza, az Erzsébet Tudományegyetem rektora,

a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszék vezetője

Bozóky Géza 1875. július 23-án született Nagyváradon (Bihar megye) katolikus családban. Édesapja, pilismaróti Bozóky Alajos a Helytartótanácsnál dolgozott, később pedig a Közoktatásügyi Minisztériumban helyezkedett el. Emellett egyetemi magántanárként és jogakadémiai igazgatóként is működött. Édesanyja köröstarjáni Hoványi Mária volt. Bozóky 1898-ig szülővárosában élt, a középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, ahol 1893-ban érettségizett. Jogi tanulmányait részben a nagyváradi katolikus jogakadémián, részben a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1899-ben államtudományi, majd 1901-ben jogtudományi doktori diplomát szerzett.

Benke József 2000-ben készült festménye Bozóky Gézáról

Felsőfokú tanulmányai alatt, 1897-ben kinevezték a Bihar megyei főispán közigazgatási gyakornokává. Először a megyei alispáni hivatalba osztották be szolgálatra, majd 1899-től közjegyzőként tevékenykedett. Eközben (1898 és1899 között) hadnagyként teljesített katonai szolgálatot a 37. József fh. gyalogezrednél. 1900-ban Samassa József egri érsek az egri joglíceum nyilvános rendkívüli tanárává emelte. 1904-ben megkapta ügyvédi oklevelét, majd 1907-ben elnyerte egyetemi magántanári képesítését magánjogból. Zichy Gyula pécsi püspök 1910-ben kinevezte a pécsi joglíceum nyilvános rendes tanárává. Két évvel később, 1912-ben a Pozsonyi kir. katolikus jogakadémiai ny. r. tanára lett. Az Erzsébet Tudományegyetem (ETE) professzorává 1914-ben vált, ekkor 39 éves volt. Pozsonyban 1921-ig (a város elcsatolásáig) lakott, utána követve a felsőoktatási intézményt Budapestre ment. Az universitas rövid fővárosi működését követően az egyetem ideiglenes székhelyének Pécset jelölték ki, így 1923-ban Bozóky is Pécsre költözött.

Az ETE jogi karának Kereskedelmi és Váltójogi Tanszékét 1914 és 1945 között vezette, egy rövid időre (1921–1922) a Magyar Magánjogi Tanszéket is irányította. 1925 és 1928 között megbízták a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék felügyeletével is, illetve ő igazgatta az Egyházjogi Tanszéket is 1938 és 1945 között. Az 1920/21-es és az 1934/35-ös tanévben a jogi fakultás dékáni posztját töltötte be, míg az 1930/31-es akadémiai évben a rektori címet is viselte. 1930 júniusában a következőképpen fogalmazta meg rektori programját: „legfontosabb feladatomnak tartom az egyetem fejlesztése régóta húzódó ügyének megvalósítását. Katasztrofális szinte, hogy az egyes karokon a hallgatóság hogyan van elhelyezve. Különös súlyt fektetek emellett az egyetem tisztviselő kara, nemkülönben az adjunktusok és tanársegédek anyagi helyzetének megjavítására” – sorolta fel a jogászprofesszor célkitűzéseit a Pécsi Napló.

Bozóky Géza dísztalárban a soproni Márványpalota avató ünnepségén, 1930. október

Rektori évét két emlékműavatás foglalta keretbe: 1930. szeptember 17-én, a tanévnyitó közgyűlésen leplezték le az ETE hősi halottjainak emléktábláját az egyetem központi épületének lépcsőházában, míg a tanévzárón (1931. június 1.) az universitas két elhunyt orvosprofesszorának, Heim Pálnak és Beck Somának a  szobrát avatták fel. Előbbit a Gyermekklinika Ráth utcai frontjának előkertjében, utóbbit a Bőrklinika nagytermében helyezték el. Rektori működése idején adták át a soproni hittudományi kar új épületét 1930 októberében, valamint ekkor tették le az új jogi kari szárnyépület alapkövét is 1931. június 10-én az Irányi Dániel tér (a mai Búza tér) keleti oldalán. Utóbbi az ETE fejlődésének egyik fontos állomása volt, hiszen ez tekinthető az első – és egyben utolsó – pécsi építkezésnek, amely a karok jobb elhelyezését és a zsúfoltság megszüntetését szolgálta.

A soproni Márványpalota és a pécsi jogi kar új szárnyépülete

Bozóky az oktatói teendők mellett – heti öt órában előadásokat, két órában szemináriumokat tartott – jelentős tudományos munkásságot végzett. A két világháború között több tanulmányúton is részt vett: állami ösztöndíjasként járt Franciaországban, emellett ellátogatott Angliába, Romániába, Ausztriába, Hollandiába, Norvégiába, Dániába, Svájcba, Olaszországba, Németországba és Svédországba is. Kutatási területe közé tartozott a magyar és a nemzetközi kereskedelmi jog, valamint váltójog, továbbá a gazdasági jog, az egyházjog, a Mária-kultusz története, valamint a katolikus autonómia kérdésköre. Első nagyobb munkája Egerben jelent meg 1902-ben, címe Az új polgári perrendtartás tervezete és a kereskedők volt. Második publikációja Nagyváradhoz kötődik, az 1905-ben kiadott munka A bizományi ügylet címet viseli. A következő két kiadványát Budapesten publikálta: az első 1906-ban látott napvilágot, A bizományi váltó címmel, majd 1907-ben az Újabb törekvések a váltójog nemzetközi egyenlősítésére című kötetét adta közzé.

Horthy Miklós kormányzó és Bozóky Géza a hittudományi kar új épületének avató ünnepségén, 1930. október

Már a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem professzora volt, mikor 1914-ben kiadta A korlátolt felelősségi társaság című munkáját. Legjelentősebb műve azonban már Pécshez kapcsolódik. A Nemzetközi váltójog 1926-ban jelent meg, a közel nyolcszáz oldalas munka két kötetből áll. A mű az akkor hatályos váltójog hazai alkalmazásának kérdéseit tárgyalta, miközben Bozóky különös figyelmet fordított a formai kritériumok részletes ismertetésére is. A monográfia méltán hozott számára elismerést, hiszen a magyar értékpapírjogi szakirodalom egyik legátfogóbb munkájának számított. Ugyancsak Pécsett adta közzé a Magyar kereskedelmi jog című művét 1928 és 1929 között. A két kötetből álló tankönyv a kereskedelmi jogi ismeretek rendszeres összefoglalása volt.

Mivel már korábban is élt Pécsett – a joglíceum oktatójaként – hamar felvette a város ritmusát. Beilleszkedési folyamatáról 1924 decemberében számolt be a Pécsi Lapok hasábjain: „Pécsett az itt letelepedő idegen csak addig érzi magát szokatlanul, míg bele nem éli magát az őslakosság gondolatvilágába. Ha azonban megismeri e város múltját, küzdelmeit és érzéseit, akkor szívvel-lélekkel eggyé válik az autochton lakossággal és vele együtt küzd nagy érdekeinek megvalósításáért, mert meggyőződésből azonosítja magát minden törekvésével” – hangsúlyozta a tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés fontosságát Bozóky. Lakhatási ügye is gyorsan rendeződött, eleinte a Békepalotában lakott, majd a Felsőmalom utca 19. szám alatt lévő lakást bérelte ki.

Bozóky Gézánéval (leánykori nevén Harmanthy Erzsébettel, Harmanthy Károly királyi táblabíró lányával) Nagyváradon ismerkedtek meg, az esküvőjüket 1904-ben tartották. Bozóky Gézának egy örökbefogadott fia volt, Bozóky–Szeszich Károly, aki 1921. szeptember 4-én született Nagyváradon. Vér szerinti szülei Szeszich Elek műszaki tanácsos és Harmanthy Gizella voltak. Bozóky 1937 augusztusában a fiú szüleinek halála után lett hivatalosan is gyámja a még kiskorú Károlynak, aki az eljárás lezárulásával Pécsre költözött. 1938-ban a Pius gimnázium VI. osztályos tanulója volt, 1942-től a budapesti Műegyetem hallgatója lett.

Bozóky-Szeszich Károly illetőségi ügye, 1938. június

Közéleti szerepvállalása több területen megnyilvánult, egyik fontos színtere egyesületi tagsága volt. A Horthy-korszakban összesen húsz társaságban töltött be pozíciót, ebből nyolc volt országos/nemzetközi érdekeltségű és tizenkettő helyi. Szakmai közéleti jelenlétét több szervezetben is kifejtette: a legjelentősebbek közé tartozott a Szent István Akadémia, a Szent István Társulat, a Magyar Jogászegylet és az International Law Association. A lokális egyesületek közül 1925-ben csatlakozott az Egyetemi Tudományos Szövetség Jogi Szakosztályához, ekkor osztálytanácsossá nevezték ki. 1927-től a Corvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület pécsi alosztályának választmányi tagja volt. 1931-ben a Magyar Jogászegylet pécsi gazdaságjogi intézetének elnökévé választották, majd 1933-ban a Volt Pécsi és Pozsonyi Jogászok Szövetségének választmányi tagságát is betöltötte. Emellett a Dunántúl Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt-nek igazgatósági és alapító tagja volt.

Portréja 1928-ból a Pécsi Fejek című kiadványból

Konzervatív felfogású professzorként mély vallásosságáról is ismert volt: hamar a pécsi katolikus mozgalom egyik vezető személyiségévé vált, aktívan részt vett a katolikus hitbuzgalmi ügyekben. 1928. április 1-jén például a budai városi római katolikus egyházközség alakuló közgyűlésén tartott előadást a plébániai szervezet kialakulásáról és feladatairól. Két évvel később, 1930. március 26-án a pécsi Credo Egyesület kérte fel, hogy az Actio Catolica jelentőségéről beszéljen. Előadásai során közéleti témákat is érintett, a Pécsi Katolikus Kör keretében például 1933 márciusában a gazdasági világválság következményeit, 1942 decemberében a háború és a béke kérdését tárgyalta. Útibeszámolókat is tartott: a Nemzeti Szabadtanítás szabadlíceumi előadássorozatán 1935 novemberében afrikai útjának tapasztalatait ismertette, 1936 januárjában pedig németországi útjáról számolt be.

A hitbuzgalmi és társadalmi témák mellett előadásait főként a kereskedelmi és váltójog köréből merítette, foglalkozott továbbá a polgári perjog és csődjog történetével, a magyar magánjoggal, valamint az egyházjog tudományával is. Ezek zöme tudományos jellegű volt, elsősorban a felsőfokú ismeretekkel rendelkezőknek szóltak és nem a széles közönségnek. Ilyen jellegű előadást tartott a Szabadegyetem keretében 1927. március 14-én, amikor a kereskedelmi társaságokról és szervezetekről beszélt. Az ETE által indított „Ad Astra” előadássorozaton is többször részt vett, 1940 márciusában és 1942 februárjában a magyar gazdasági jog fejlődéséről értekezett.

Bozóky Géza politikailag is aktív volt, elsősorban a keresztényszocialista pártban fejtett ki tevékenységet, ahol 1932 szeptemberében elnöknek is választották. Kinevezését a Dunántúl indokoltnak tartotta: „közéleti múltja, hozzáférhetetlen jelleme, gazdag élettapasztalata, széles látóköre, nagy tudása és a keresztény eszmékért való lánglelkű apostolkodása valósággal predesztinálják erre a vezéri szerepre” – jellemezte a napilap. Ezen felül a helyi törvényhatósági választásokon is indult: 1934 decemberében, valamint 1935 januárjában a Független Polgári és Munkás Ellenzék jelöltjeként szavazhattak rá. Az utóbbi választáson a III. és a VIII. választókerületben indult, azonban sem rendes, sem póttagnak nem választották meg, mindössze 226 szavazatot szerzett.

A VIII. választókerületben leadott szavazatok a pécsi időszaki választásokon, 1935. január

A professzort lelkiismeretes oktatói munkája és a közösségi életben való aktív részvétele révén nagy tisztelet övezte. Amikor 1930 novemberében meghívták a budapesti közgazdasági egyetemre, lehetséges távozásának híre hatalmas csalódottságot váltott ki. A Pécsi Naplóban megjelent hír jól szemlélteti ezt: „annak ellenére, hogy a budapesti egyetem megtisztelő választása (…) mindenképp [a] legmegfelelőbbre esett, a hír nagy sajnálkozást váltott ki az egyetemen és a városban egyaránt. Bozóky Géza rendkívül népszerű az egész városban, mindenki tiszteli és becsüli. Az egyetem (…) egyik legnagyobb tudású tanárát veszíti el távozásával” – tudósított a sajtó. Bár a távozásra végül nem került sor, a sajtónyilatkozat egyértelműen tükrözte a személye iránti tiszteletet.

Bozóky Géza portréja

Bozóky Géza harmincegy éven át élt és dolgozott Pécsett: 1914 és 1945 között tanított az Erzsébet Tudományegyetemen, ahonnan hetvenéves korában, nyugdíjazása miatt távozott. Ezek után Budapestre költözött, felesége 1953-ban, a jogászprofesszor 1960. február 24-én halt meg a fővárosban. Nyolcvanöt éves volt.

Bozóky Géza aláírása, 1931 június

Raposa Vivien Kitti segédlevéltáros

Szakirodalom

Benke József: Egyetemünk története. Pécs, 1999.

Kecskés András: A kereskedelmi jog régi professzorai Pécsen: Bozóky Géza és Rudolf Lóránt. In: Kajtár István (szerk.): Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923–2008) antológia. Pécs, 2008. 247–260.

Lengvári István: Az Erzsébet Tudományegyetem rövid története. Per Aspera ad Astra, 10. (2023) 1–2. sz. 18–25.

Méreg Martin: Az Erzsébet Tudományegyetem épített öröksége. Per Aspera ad Astra, 10. (2023) 1–2. sz. 102–116.

Pécsi Egyetemi Almanach I. kötet. 1367–1950. Szerk. Lengvári István. Pécs, 2015.

Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között. Századok, 157. (2023) 1. sz. 81–113.

Pókecz Kovács Attila: Bozóky Géza, a pécsi kereskedelmi jog első egyetemi tanára. In: Béli Gábor – Kajtár István – Szekeres Róbert (szerk.): Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005. 431–441.

Schmelczer-Pohánka Éva – Lengvári István: A Pozsonyi, majd Pécs M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem. In: Fedeles Tamás – Lengvári István – Schmelczer-Pohánka Éva – Polyák Petra (szerk.): A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2017. 49–83.

Vitéz Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.

Zsadányi Oszkár – Klamár Gyula: Pécsi Fejek. Pécs, 1928.

Levéltári források

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (MNL BaML)

HU-MNL-BaML-IV. 1403.a. Pécs Város Központi Választmányának iratai. Iratok (1865–1943)

HU-MNL-BaML-IV. 1403.c. Pécs Város Központi Választmányának iratai. Választói névjegyzékek (1865–1949)

HU-MNL-BaML-IV. 1404.a. Pécs Város Igazoló Választmányának iratai. Választási iratok (1867–1935)

HU-MNL-BaML-IV. 1407.c. Pécs város polgármesterének iratai. „A” Jogügyi ügyosztály iratai (1930–1950)

Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár

PTE EL VIII.101.a. Az Egyetemi Tanács 1923/1924-es tanévi III. rendes ülése. 1923. dec. 19.

Familysearch

Budapest (Pest), Anyakönyvi Hivatal XII. kerület, Halottak, 1953. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTM7-W6P?view=index&personArk=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWPZL-1BT2&action=view&cc=1452460&lang=hu&groupId=M9S7-BSK [Letöltés dátuma: 2025. 07. 16.]

Sajtó

Budapesti Hirlap, 1904. febr. 17.

Dunántúl, 1927. márc. 17. 3. [A kereskedelmi társaságok kialakulása és jövendő fejlődése]

Dunántúl, 1928. ápr. 3. 2. [Megalakult a pécsbudai külvárosi római katolikus egyházközség]

Dunántúl, 1930. szept. 7. 2. [Heim Pál emlékszobrot állítanék fel a pécsi Gyermekklinikán]

Dunántúl, 1930. márc. 27. 4. [Bozóky Géza egyetemi tanár a katolikus akcióról]

Dunántúl, 1931. jún. 2. 1–3. [A pécsi Erzsébet egyetem vasárnap tartotta évzáró közgyűlését]

Dunántúl, 1931. jún. 11. 3–6. [A kultuszminiszter jelenlétében Virág Ferenc megyéspüspök szentelte fel a pécsi egyetem új épületének alapkövét]

Dunántúl, 1934. dec. 13. 3. [Megkezdődött a választási küzdelem Pécsett]

Dunántúl, 1935. okt. 2. 5. [Megkezdődnek a szabadlíceumi előadások]

Dunántúl, 1940. febr. 6. 3. [Bozóky […] előadása a magyar gazdasági jogfejlődéstörténetről]

Pécsi Lapok, 1924. dec. 25. 2. [Az ETE Pécsre jött tanárai nyilatkoznak a városról]

Pécsi Napló, 1930. jún. 14. 2. [Bozóky Gézát választották meg az ETE 1930/31. évi rektorává]

Pécsi Napló, 1930. nov. 15. 2–3. [Bozóky Géza előadása az ókori civilizáció […] emlékeiről]

Pécsi Napló, 1930. nov. 19. 4. [Csak a tanév végén távozik Pécsről Bozóky Géza]

Pécsi Napló, 1931. máj. 30. 1–2. [Megállapítást nyert Klebelsberg Kunó […] pécsi tartózkodásának programja]

Pécsi Napló, 1931. júl. 15. 5. [Budapestre kinevezett, de Pécsett maradó egyetemi tanár]

Pécsi Napló, 1933. márc. 23. 6. [A Pécsi Katolikus Kör negyedik nagyböjti estje]

Pécsi Napló, 1933. márc. 28. 5. [g. t.: A Pécsi Katolikus Kör negyedik nagyböjti műsoros estje]

Pécsi Napló, 1935. jan. 1. 2–3. [A városi párt […] győzelmét eredményezték az időközi törvényhatósági választások]

Pécsi Napló, 1942. febr. 7. 2. [Élettér és gazdasági jog Bozóky Géza előadása]

Pécsi Napló, 1942. dec. 15. 2. [A Pécsi Katolikus Kör III. adventi estje]

Képek

1. Forrása: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

2. Forrása: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

3. Forrása: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

4. Forrása: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

5. Forrása: HU-MNL-BaML-IV. 1404.a. 60/1935. VIII. választókerület. n. a.

6. Forrása: Zsadányi Oszkár – Klamár Gyula: Pécsi Fejek. Pécs, 1928. o. n.

7. Forrása: HU-MNL-BaML-IV. 1407.c. A-13-1260/1942. Bozóky Szeszich Károly illetősége. 1938. jún. 2.

8. Forrása: Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény

9. Forrása: HU-MNL-BaML-IV. 1403.a. 38/1935. Bozóky Géza kérelme, 1931. jún. 6.