A hét dokumentumában a vármegye közgyűlési jegyzőkönyvéről készült másolatot mutatjuk be, amely eredetileg Bécsbe került. Az 1834-ben felállított ún. Zentralinformationkomission feladata az volt, hogy a Habsburg Monarchia egyes tartományaiból elküldött bizalmas, állambiztonsági vonatkozású jelentések tartalmából rövid kivonatokat készítsen. A jelentésekből kőnyomatos (litografált) változatok készültek (összesen négy sorozat), külön-külön az egyes tartományokból érkezett hírek számára.

Dr. Szabó Csaba főigazgató úr lelkes hagyományőrzőként, mint a zalai 47. honvédzászlóalj katonája vett részt az eseményeken, majd a Bécsi kapu téri épület lépcsőjén, mint Főigazgató szólt az egybegyűltekhez.

A Habsburgoknak többször kellett szembesülniük uralkodásuk kora újkori históriája során azzal a ténnyel, hogy a dinasztia több ágra szakadt. Ebben jelentős szerepet játszott az, hogy az ausztriai ágban az örökösödésben nem az elsőszülöttség, és így ezzel együtt az állam oszthatatlanságának elve érvényesült, hanem az, hogy a családban minden fiúgyermek örökösnek számított.

Az Országos Levéltár egykori vezetője, Pauler Gyula 1841. május 11-én született Zágrábban. Iskoláit a piaristáknál végezte Pesten, jogot hallgatott, egyetemi évei alatt kezdett el történeti kérdésekkel foglalkozni. 1870-tól lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd Horváth Mihály – a korszak egyik legnagyobb hatású történésze – ajánlására nevezték ki 1874. október 14-én országos levéltárnoknak.

1909. január 1-jétől önálló törvényhatósági jogra emelkedett és végleg elszakadt a vármegyétől Miskolc. A történelmi esemény apropóján, közeledvén a városnaphoz, időszaki kiállítást nyitottak meg a polgármesteri hivatal földszinti aulájában.

A Herman Ottó Múzeum (HOM) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár közös időszaki kiállításán pontos képet kaphatunk arról, hogyan sikerült ezt elérnie a városnak, mit jelent pontosan az elnyert jog.

Esemény dátum: 

2017-05-08 16:00 - 2017-05-15 17:00

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára egyhetes nyári tábort szervez „Az én családom, az én levéltáram” címmel általános iskolások számára, két korcsoportban.

A tábor során a gyerekeket rengeteg interaktív feladat várja: családfa- és térképkészítés, levéltári kutatás, címer- és adománylevél-tervezés, történelmi kirándulás és különböző játékok.

A rebellis fejedelem hamvainak hazai földben történő eltemetése közel másfél évszázadig még csak fel sem merülhetett. Rákóczi felemlegetése, dicsőítése a bécsi udvarral szembeni nyílt lázadással volt egyenértékű. Az 1867-es kiegyezés teremtett új politikai helyzetet a nemzeti múlt egyes eseményeinek felvállalása, s a nemzeti értékek érvényre juttatása tekintetében. 1873-ban Zemplén vármegye közgyűlése vetette fel először a fejedelem újratemetését, amely egy hosszú belpolitikai játszma kezdetét jelentette.

2017-ben több jelentős esemény évfordulóját ünnepeljük: Luther Márton 500 éve hirdette ki tételeit Wittenbergben, a vallási türelméről el nem híresült Mária Terézia királynő pedig 300 éve született. Ezek mind alkalmat adnak az ünneplésre, de csak ritkán esik meg, hogy valamelyik jeles nap ünnepnappá vagy munkaszüneti nappá váljon.