Mozgalmas és rendkívül tartalmas évet tudhat maga mögött a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), ez már csak azért is így van, mert az intézmény több fontos jubileumot is ünnepelt tavaly. Milyennek értékeli ebből a szempontból a 2023-as esztendőt?
Mint az mindenki előtt ismert, a második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre küldték harcolni a Szovjetunióba, az egységeket 1942. április 17. és június 27. között szállították ki a keleti frontra. A kiérkező csapatok eleinte a nyári, súlyos emberveszteségeket okozó hídfőcsatákban vettek részt, majd egyre inkább védekezésre rendezkedtek be a Donnál. Az idő múlásával mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a 2. magyar hadseregnek előbb-utóbb meg kell ütköznie a szovjet erőkkel, csak az összecsapás időpontja volt kérdéses.
A Magyar Nemzeti Levéltár eseménydús évet zárt, már csak azért is, mert az intézményben több fontos jubileumot is ünnepeltünk. Legfőképpen azt, hogy III. Károly háromszáz évvel ezelőtt, 1723-ban cikkelyezte be a 45. törvénycikket, amely az Archivum Regni (az ország levéltára) felállításáról rendelkezett. Ezzel a Levéltár Magyarország legrégebbi közgyűjteménye.
A Magyar Nemzeti Levéltárban olyan kiváló szakemberek végzik munkájukat, akik, bár keményen dolgoznak, átadják a fősodorban való száguldás lehetőségét másoknak. Leginkább azért, mert a több tíz- és százéves dokumentumok gondozása, feldolgozása eleve kizárja a rohanást. A kapkodás a munka minőségének rovására menne, másrészt a sietség könnyen kárt tehetne az értékes iratokban, márpedig a Levéltárban dolgozók éppen az értékek védelmére tették fel az életüket.
Kíváncsi Ön arra, hogy lakhelyének volt-e török birtokosa a 16. században? Vagy inkább az érdekelné, hogy mely településekből állt a mohácsi szandzsákot tíz éven át vezető Dervis bég 441 190 akcsét érő javadalombirtoka? Esetleg szeretné megtudni, hogy kik vettek részt a hódoltság területére vezetett oszmán portyákban? Mindezeket megtudhatja az utóbbi két évben feldolgozott 52 kötetnyi birtokadományozási napló (timar ruznamçe defteri) adataiból.
Tisztelt Olvasók!
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) 2023. január 20-án, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára tette közzé a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázist és a személyéhez köthető magyarországi és külföldi emlékhelyek térképes listáját. Az adatbázisok első verzióját bemutató sajtótájékoztatóján Szabó Csaba főigazgató nyitó beszédében kifejtette: a publikált adatbázisok célja, hogy közelebb hozzák a reformkort, az 1848–49-es szabadságharcot a 21.
A délelőtt folyamán két előadás hangzott el. Elsőként Dr. habil. Koltai László, az Óbudai Egyetem docense és intézetigazgatója beszélt a műanyag ragasztók kémiájáról és azok ragasztóképességéről, ezáltal keretezve a tematika fókuszát jelentő/meghatározó ún. nyomásérzékeny ragasztók (pl. Cellux) megismerését, azok eredetét, hatásmechanizmusait, fizikai és kémiai tulajdonságaik leírására szolgáló alapfogalmakat valamint a különféle ragasztók tesztelésére szolgáló vizsgálati módszereket.
Gyermekek, de főként kisgyermekek leveleivel ritkán találkozhatunk a kora újkor kutatása során. Mivel ezek a gyermeklevelek általában nem a korszak „nagy” gazdasági, politikai vagy társadalmi ügyeiről szóltak, ezért csupán a levél címzettje számára voltak fontosak és tartalmaztak információt. Ez az oka, hogy gyakran kerültek a „haszontalan levelek” közé, amelyeket a korszakban maga a levelek címzettje, vagy később a családi levéltár levéltárnoka (archivarius) selejtezett ki.
