Találatok
Típus: Hír
2015.11.04.
Az alább közreadott távirat kapcsán a korabeli esztergomi távírdáról, valamint a távirat által előrevetített eseményről: az 1876. évi esztergomi árvízről emlékezünk meg.
Típus: Hír
2025.01.30.
Különösen azért, mert tavaly az európai uniós soros elnökséghez kapcsolódóan számos nagy nemzetközi konferenciát, workshopot és tanácskozást is szervezett a Magyar Nemzeti Levéltár a megszokott rendezvények mellett, az intézmény kifejezett munkás esztendőt tudhat maga mögött – erről beszélt Szabó Csaba főigazgató. A munka azonban 2025-ben is folytatódik, a levéltár kiemelten készül 1945 nyolcvanadik évfordulója, a Klebelsberg Kuno-emlékévre, és igyekszik méltóképpen hozzájárulni a magyar tudomány éve eseményeihez is.
Típus: Hír
2017.07.21.
Negyven éve született a Lokomotív GT dala és több mint 120 éve a Telefonhírmondó, valamint a héten tartják a nyár legszebb táncos estéjét, az Anna-bált. Mindez egy néprajzi témájú, 1941-ben elhangzott rádió előadás kézirata kapcsán került egymás mellé.
Típus: Hír
2024.09.02.
Ezen a héten a bányásznapok vizuális (és részben audiovizuális) forrásain, bányásznapokat dokumentáló fényképalbumokon, valamint brigádnaplókon keresztül mutatjuk be az iparág egykor pezsgő, élettel teli oldalát. Az írással egyben emléket állítunk a bányaszerencsétlenségekben elhunyt bányászoknak, és reményeink szerint ráirányítjuk a figyelmet egy hajdan virágzó gazdasági szférára.
Típus: Hír
2020.05.03.
Május első vasárnapja alkalmából készítettünk egy rövid áttekintőt az anyák tiszteletéről. Ezzel köszöntünk minden Édesanyát!
Típus: Hír
Típus: Hír
2025.04.11.
Ha Békés vármegye mai címerét tanulmányozzuk, láthatjuk, hogy a magyar Szent Korona is feltűnik rajta. A mai Magyarországon megyénken kívül ez csupán Fejér, Tolna és Győr-Moson-Sopron esetében figyelhető meg. Címerünk több változáson is átment az évszázadok során. Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben tértünk vissza az „eredeti” leíráshoz. De mikor is jelent meg megyénk címerében a Szent Korona? Erre keresi a választ az alábbi cikk.
Típus: Hír
2022.09.01.
1922. szeptember 1-jén elhunyt Pecz Samu műépítész, a magyar építészeti historizmus, azon belül is a neogótika egyik kiemelkedő alakja, számos protestáns templom és nevezetes burkolatlan téglaépület – így például a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok, az Üllői úti tisztviselőház – megálmodója. Egyik legnagyobb – de időben mindenképpen a leghosszabb – vállalkozása volt a Magyar Országos Levéltár új épülete, amely 1923-ban nyitotta meg kapuit.
Típus: Hír
2016.01.22.
Komárom-Esztergom megye Esztergomi járásában, a Duna-kanyarban található nagy múltú Dömös község már a 20. század első felében is igen jelentős idegenforgalmi célpont volt: a kirándulók mellett a településen működő panziókban budapesti polgárok pihentek. Így csöppet sem volt mindegy, miként néz ki a falu, főként a központja. Ezért határozta el a községi elöljáróság, hogy kőfal építésével rendezi a település közepén lévő pincesort.
Típus: Hír
2016.05.30.
Az MNL Országos Levéltára Festetics család című fondban őrzött fényképek nagy részét azok az albumok teszik ki, amelyek az 1850-es évek és 1880 közé datálhatók. Ezek között tizenkilenc ábrázol város- és tájképeket, tizenhárom pedig portréalbum.
Típus: Hír
Típus: Hír
Típus: Hír
2014.05.30.
Az alábbiakban ismertetett mappa a „valószínűleg a legkorábbi teljesen magyar nyelvű” térkép, melyet Kovács János, az első magyar nyelvű földrajzi, leíró statisztikai munka szerzője készített.
Típus: Hír
... ölben megadott hossza szerepel. Kisgeszt és Ábrahám (Abrahám, SK) között, ahol a határ vitatott ...
Típus: Hír
2019.04.01.
Ahogy arról korábban egy rövid írás és egy tanulmány formájában már beszámoltunk, a Nagykun Kerület települései az 1790-es évek elején Jászberényben egy házat vásároltak, melyet nádori engedéllyel 1800-ban lebontottak és egy új épületet emeltek, majd azt öt évtizeden keresztül szálláshelyként használtak. Egy nemrégiben előkerült forrás tanúsága szerint 1800 tavaszán a Jászkun Kerület tisztikarában is felmerült az igény, hogy saját házat vásároljon, ám nem Jászberényben, hanem Pesten.
Típus: Hír
2017.03.20.
Az örmény származású Abdullah fivérek 1863 és 1879 között a szultáni szeráj hivatalos fotósai voltak. A kiterjedt európai kapcsolatrendszerrel rendelkező Festetics család a világhírű testvérek „Constantinople” című albumát karrierjük csúcsán vásárolta meg. Az albumot ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi. A kor kimagasló művészi és technikai színvonalán készült fényképek páratlan lehetőséget kínálnak kutatóinknak Isztambul 19. századi arculatának tanulmányozásához, olyannyira, hogy a Török Nemzeti Levéltár megkérte azok digitális felvételeit.
Típus: Hír
2011.04.15.
1330. április 17-én Záh nemzetségbeli Felicián sikertelen merényletet követett el a király és családja ellen Visegrádon, valószínűleg a váraljai, Duna-parti királyi palotában. A merénylő kardjával a királyt csak megsebesíteni tudta, ám Erzsébet királynénak négy ujját levágta, míg Lajos és András hercegeket nem érte komolyabb sérülés. A király kíséretének tagjai a helyszínen végeztek a merénylővel, akinek rokonsága is súlyos büntetést kapott.
Típus: Hír
Típus: Hír
2021.05.27.
450 éve, 1571. május 25-én választották Erdély fejedelmévé, és 445 éve, 1576. május 1-én, a Wawel székesegyházban koronázták Lengyelország királyává Somlyói Báthory Istvánt (Szilágysomlyó, 1533. szeptember 27. – Grodnó, 1586. december 12.).
Típus: Hír
2022. február 14. - 09:16
Típus: Szöveges tartalom
