Mozgalmárból tanácselnök – Dokumentumok Karaszek Mihályról

A két háború között nem kerülte el a letartóztatást és az internálást sem. Számos pozíció betöltését követően, 1950. augusztus 15-től egészen 1951. december 4-ig birtokolta az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöki tisztségét, távozásához az elnöksége alatt elkövetett „hibák” vezettek.

Karaszek Mihály 1894. szeptember 23-án született az Esztergomhoz közeli Sárisáp községben. Apja a bányászatban dolgozott, anyja – háztartásbeliként – napszámból egészítette ki a hatgyermekes család bevételeit. Karaszek az elemi iskola hatodik osztálya után cselédnek szegődött, majd tizenöt évesen bányásznak állt, ekkor egy baleset következtében jobb lába összeroncsolódott. Ezt követően szabóként próbált boldogulni, és ekkor került kapcsolatba a munkásmozgalommal is. 1915-ben belépett a Szabómunkások Szakszervezetébe, majd 1921-ben a Szociáldemokrata Pártba. 1925-ben költözött Egerbe, 1929-ben részt vett a párt helyi szervezetének megalakításában. 1944. április 4-én letartóztatták és Nagykanizsára internálták, szabadulása után, 1944. október 16-án, újra őrizetbe vették és ezúttal Kistarcsára telepítették. Az internálótábor november 6-i feloszlatásakor csak rokkantsága okán nem deportálták, hazatérhetett Egerbe. 1944 végétől tevékenyen dolgozott a Magyar Kommunista Párt megszervezésén, 1945-től megyei vezetőségi tagként aktív párttevékenységet fejtett ki.

1945-ben – valójában kettős párttagsággal rendelkező – szociáldemokrataként került be az egri Nemzeti Bizottságba, ahol áprilisban elnöki pozíciót szerzett. 1946-tól tagja volt az Egri Népbíróságnak is. 1949. augusztus 30-án Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter – nyilvánvaló pártutasításra – a Heves Vármegyei Tankerületi Főigazgatói Hivatal főigazgató-helyettesi teendőinek ellátásával bízta meg. Az egypártrendszer kiépítésének utolsó mozzanataként kialakuló tanácsrendszerrel 1950. augusztus 15-én jött létre Eger Város Tanácsa, amelynek első elnöke a hosszú munkásmozgalmi életpályával rendelkező Karaszek Mihály lett.

Karaszeknek egy, a közvéleményt a hidegháborús hisztériába hajszoló, a mezőgazdaság rovására az ipar elsőbbségét hirdető, ellátási zavarokkal küzdő, az állampolgárainak mindennapjait élénken regisztráló diktatúra egyik első helyi működtetőjeként kellett helytállnia. Végre kellett hajtani a városban az első ötéves terv grandiózus vállalásait, a beszolgáltatási rendszer elvárásait, a mezőgazdaság kollektivizálását és az ellenségnek kikiáltott csoportok – követelményeknek megfelelő – adminisztratív korlátozását. Az 1951-es év nyarán és őszén a városi tanács munkáját számos kritika érte mind a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Egri Városi Bizottsága, mind a megyei tanács részéről. Az MDP 1951. február 25–március 2. között lezajlott II. kongresszusán Rákosi Mátyás beszédében határozottan szót emelt a kuláknak bélyegzett módosabb parasztok névsorát tartalmazó listák felülvizsgálata mellett. A kuláklisták felülvizsgálata a helyi tanácsok feladatkörét bővítette és Eger esetében az ellenőrzésre kijelölt kádercsoport 1951 augusztusában komoly hiányosságokat tárt fel. A városi pártbizottság 1951 novemberében már Karaszek felelősségre vonását helyezte kilátásba, mivel a tanács a begyűjtéseknél és az őszi munkák elvégzésekor a kuláknak minősített gazdákkal szemben nem alkalmazta a rendeletekben szereplő retorziókat. November végén felerősödtek a bíráló hangok és felgyorsultak az események. A megyei tanács vizsgálatot rendelt el Karaszek ellen. A november 28-án tartott eljárás során kiderítették, hogy az egri vb-elnök felesége rendszeresen foglalkozott zsír, árpa, kukorica, valamint utalványra vásárolt cipő feketekereskedelmével. A Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1951. december 4-i ülésén határozatot hozott Karaszek azonnali felfüggesztéséről és a fegyelmi vizsgálat lebonyolításáról. Az első egri vb-elnököt a megyei tanács az eljárás végén felfüggesztette állásából. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottságával 1951. december 20-án ismertették a megyei tanács döntését.

A történtek ellenére az MDP respektálta az elmozdított tanácselnök 1910-es évekig visszanyúló munkásmozgalmi múltját. Karaszek Mihály 1952-ben előbb a gyöngyösi, majd a hatvani vendéglátóipari vállalatok élére került, 1955-től pártnyugdíjat kapott. Pártállami megbecsülését jelzi, hogy az 1956-os forradalom előtt és a Kádár-korszakban az egri pártbizottságban különböző pozíciókat töltött be, többször állami kitüntetésben részesült. Személyének korabeli jelentőségét mutatja az is, hogy az 1967. július 26-án bekövetkezett halála után 13 évvel, 1980-ban teret neveztek el róla Egerben, ami napjainkban a Töviskes tér nevet viseli.

Közzétette: Dr. Gál Máté

Felhasznált források

HU-MNL-HVL-XXIII.501.a. Eger Város Tanácsa iratai. Testületi jegyzőkönyvek, 1950–1990.
HU-MNL-HVL-XXXV.19.a. 8. Beszámoló a kuláklista felülvizsgálatáról. 1951. augusztus 23.
HU-MNL-HVL-XXXV.46.3. Kommunista és munkásmozgalmi harcosok dokumentumai, 1920–1980. Karaszek Mihály személyi anyaga.
Heves Megyei Népújság 35. évf. 1984. október 2. 231. szám

Felhasznált irodalom

Gál Máté: Rákosi Mátyás kecskeméti beszédétől az MDP II. kongresszusáig. „Kulákpolitika” Egerben (1948–1951). In: AGRIA XLV. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve = Annales Musei Agriensis, H. Szilasi Ágota (szerk.) Dobó István Vármúzeum, Eger, 2025.
168–199.
Gyarmati György: Rákosi-korszak – Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956. Budapest, 2021.