A Jászkun Kerület pesti házának nagyon rövid története

A nagykunok elsődlegesen azért építkeztek Jászberényben, hogy a Jászkun Kerület Közgyűléseire érkező települési követek számára kényelmes és megfelelő szállást tudjanak biztosítani, egyúttal a beszállásolási költségeiket is csökkenteni tudják. A rendelkezésre álló források arra utalnak, hogy az ő példájukat szerették volna követni a Hármas Kerület elöljárói is, ugyanis Már András nagyjából akkor kaphatott megbízást egy pesti ingatlan feltalálására, amikor 1800 márciusában a nagykunok elküldték az építési kérelmüket a nádornak. A kiskun kapitány aztán nem is késlekedett, pár hét múlva, április 11-én jelentette, hogy talált egy megfelelő épületet, méghozzá „alkalmas jó helyen, a Ketskemethi kapu előtt fekvő Unicornis nevű Házat”. A közlés szerint az épület nem túl régi és jó állapotban volt; 15-16 szobával, 5 konyhával, kamrákkal bírt, nagy udvarral rendelkezett, ahol 3 istálló állt, kocsiszínnel, kiskerttel, és pincével.

 
Már András jelentése az épületről (1800. április 11.)

De hol is volt ez az épület? A Kecskeméti kapu a régi pesti városfal egyik kapuja volt, mely nagyjából a mai Kálvin téren, a Kecskeméti utca és a Múzeum körút kereszteződésénél állt. Szerencsére a XVIII. századból már elég sok térkép maradt fenn, így közelebb juthatunk annak a meghatározásához, hogy vajon hol állhatott valamikor az Unicornis Ház. Mivel a térképeken ritkán találjuk meg a tulajdonosok neveit, és közelebbi információnk sincs a keresett épület környékén levő épületekről, így igen nehezen és nagy bizonytalanság mellett lehetne csak behatárolni az épület pontos helyét. Szerencsénkre azonban a házba 1823-ban egy gyógyszertár költözött[1], melyet az 1830-ban készült várostérképen is jeleznek. Ezek alapján már megállapítható, hogy a kinézett épület nagyjából a mai Baross utca és Üllői út sarkán állt.

Balla Antal kataszteri térképe 1785-ből. A képen pirossal jelöltük az Unicornis ház korabeli helyét
Elérhetősége: Hungaricana

Pest-Buda beépített területének várostérképe (1830)
Elérhetősége: Hungaricana

A Kálvin-tér környéke ma
(Google Maps)

Az "Unicornis ház" tulajdonosa ekkor Jeszenszky Mihály királyi ügyész volt, aki bár hajlandó volt eladni az épületet, igen borsos összeget kért érte: 23 ezer forintot. Már András mellékelte az ügyész levelét is, melyben az kifejtette az igen magas eladási ár mögötti okokat, a kiskun kapitány azonban azon a véleményen volt, hogy alkudni is lehetne az összegen, mivel értesülései szerint az ügyész korábban 18-19 ezer forintért is árulta az ingatlant. A Közgyűlés ugyanakkor nem kívánt alkudni a tulajdonossal, és aktuális pénzügyi nehézségek (korábbi és folyó háborús költségek, gazdasági nehézségek és kölcsönök) miatt úgy döntött, hogy a „Pesten leendő ház vétel boldogabb időre halasztatik”. A nádor a Közgyűlés döntését 1800 júliusában még annyival nyomatékosította, hogy gyakorlatilag megtiltotta a Kerületeknek, hogy a jelen helyzetben házvásárlásban gondolkodjon. A Kerületek első kísérlete tehát sikertelennek bizonyult.

A Közgyűlés határozata (1800. május 12.)
 

A nádor házvásárlással kapcsolatos döntése (Bécs-Hietzing, 1800. július 31.)
 

Nagyjából egy év múlva azonban ismét napirendre került a kérdés, ám ezúttal más úton próbálkozott a Közgyűlés. Levelet írtak a nádornak, melyben előadták, hogy a főkapitány és több magas rangú tiszt is panaszkodott, hogy a Pestre menő hivatali útjaik során alig találnak szállást, akkor is jellemzően igen drágán, és meglehetősen kétes biztonsági körülmények között. Éppen ezért kérték József nádort, hogy engedélyezze a Kerületeknek, hogy 8000 forint költségen belül maga számára egy házat vásárolhasson, és utasították Dósa Antal főjegyzőt, hogy ehhez megfelelő épületet keressen.

 
A Közgyűlése döntése (1801. november 04.)
 

Dósa Antal jelentése sajnálatos módon nem maradt meg, a kerületi jegyzőkönyv szerint ugyanakkor a megvásárlásra előzetesen kiszemelt épület már akkor rossz állapotban volt, és egy igen szűk utcában feküdt, ami nyilvánvalóan a kocsik közlekedését nehezítette volna. Bár eladási árat nem említ a bejegyzés, a leírás alapján az épületet mindenképpen fel kellett volna újítani, ami újabb költségekkel járt volna. Kérdés persze, hogy ezúttal melyik épületet szemelték ki a Kerületek? A kerületi protochollum a „Setétek Pesti házá”-nak nevezi az ingatlant, ami alapján feltételezhetjük, hogy a nemesi származású, Pest vármegyében többféle hivatali tisztséget is betöltő Setéth család vagy valamelyik tagja volt a tulajdonosa, ám annak helyéről már nem tesz említést.

 
Dósa Antal jelentése és a Közgyűlés határozata (1801. december 16.)
 

Vételi tárgyalásra ugyanakkor ezúttal sem került sor, mivel a nádor decemberben újfent elutasította a Kerületek kérését. A korábbi szűk szavú válasz helyett ezúttal sokkal részletesebben és nyugodtabb hangnemben hárította a jászkunok szándékát. Kiemelte, hogy a Kerületek és a településeinek gazdasági terheit és kifizetetlen adósságait egy ilyen vásárlás és a felújítás költségei csak még jobban megterhelnének, ezért semmiképpen sem támogatja az ingatlanvásárlást.

József nádor válasza a Közgyűlés kérésére (Buda, 1801. december 7.)
 

A Districtusok tehát – a nádor véleményéhez igazodva – úgy döntöttek, hogy a ház megvételét „boldogabb időkre” halasztják, és erre – a jelen ismereteink szerint – végül soha nem is került sor.

Jegyzetek:
[1]Lásd Borsos Béla: Régi pest-budai patikák üvegedényei 87.p. In. Antall József (szerk.): Orvostörténeti közlemények 71-72. Budapest, 1974. 71-94. p. Online: Hungaricana Közgyűjteményi Portál

Összeállította:
Horváth Gergő
igazgatóhelyettes, levéltáros