A hírhedt spanyolnátha világszerte 500 millió embert fertőzött meg 1918–19-ben, és legalább háromszor annyi áldozatot szedett, mint a négy éven át tartó Nagy Háború. Nevét a spanyolországi híradások alapján kapta, bár az első esetek az angol és francia katonák között jelentek meg már 1916-ban. A betegség heves volt és gyors; magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt; a legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta. A spanyolnátha vírusának hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat. A kutatók szerint a vírus antigénstruktúrája H1N1 típusú volt, és különösen a 20–40 év közötti korosztályt támadta meg. Az alábbi cikkre a Debreceni Független Újság egyik 1927. évi számában találtunk, amely egy újabb járványveszélytől tartva összegzi a védekezés lehetséges módjait a pandémia idejére. A tanácsok többségét ma is érdemes lenne megfogadni!