Erasmus+ szakmai beszámoló – Szakmai látogatás a Firenzei Európai Unió Történeti Levéltárában (HAEU)
2026. április 21. Reneszánsz villából modern levéltár – gyűjtemények és minőségirányítás felsőfokon
A hétfői utazást és a szállás elfoglalását követően kedd volt az első teljes szakmai napunk Firenzében. Elsőként koordinátorunkkal, Samir Musával találkoztunk, aki rövid körbevezetést tartott számunkra a HAEU épületében.
Már maga a helyszín is figyelemre méltó volt: a Villa Salviati egy 15. századi reneszánsz villa, amelyhez egy 18. századi szárny is kapcsolódik. Bár egy történelmi épület modern levéltári hasznosítása számos kihívást jelenthet, a HAEU ezt elegánsan oldotta meg: miközben a villa külső megjelenése megőrizte eredeti karakterét, belső terei teljesen korszerűsödtek. Az épületben nem őriznek iratokat, itt található a kutatóterem és a munkatársak irodái; a mintegy 10 ezer iratfolyóméternyi iratanyagot két különálló raktárban helyezik el.
A gyűjtemény folyamatosan bővül, hiszen az Európai Unió és más európai szervezetek különböző intézményei – többek között az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség vagy az Európai Néppárt – rendszeresen helyeznek el itt iratanyagokat. A meglévő raktárkapacitás ezért már nem elegendő, így egy új, kifejezetten levéltári célokra tervezett raktár kialakítása kezdődött meg Firenze belvárosában. A látogatás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a megfelelő finanszírozás milyen jelentős mértékben segíti egy levéltár fejlesztési lehetőségeit.
Érdekes különbség a Magyar Nemzeti Levéltár gyakorlatához képest, hogy a HAEU kizárólag papíralapú iratokat őriz, digitális formában keletkezett iratokat nem vesz át. Gyűjteményük két jól elkülöníthető részből áll: egyrészt az uniós intézmények iratai, másrészt olyan meghatározó európai személyiségek magániratai alkotják állományukat, akik fontos szerepet játszottak az európai integráció történetében. A levéltár együttműködik más intézményekkel is, többek között a magyarországi Habsburg Intézettel és az OSA Blinken Archívummal.
A digitalizálás kapcsán megtudtuk, hogy állományuk mintegy 25 százaléka már digitálisan is elérhető, ugyanakkor a plakát- és térképgyűjtemény teljes digitalizálására jelenleg nincs elegendő kapacitásuk. A legkorábbi iratok a 19. század második feléből származnak, így gyűjteményeik jellege jelentősen eltér a nagy történeti levéltárakétól.
Samir Musával részletesen beszélgettünk az ISO 9001 szabvány alkalmazásáról és a minőségirányítási rendszerről is. A HAEU 2021-ben szerezte meg az ISO 9001 tanúsítványt; esetükben a szabvány elsősorban a levéltári és beszerzési folyamatokra vonatkozik. Összesen 37 szakmai folyamatot határoztak meg, amelyekhez előre rögzített KPI-mutatók tartoznak. Ezeket egy Excel táblázatban követik nyomon, mely olyan gyakorlat, amelyet saját rendszerünkben is érdemes lehet alkalmazni. Samir megosztott velünk az ISO 9001 gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó dokumentumokat.
A délelőtti programot követően közös ebéden vettünk részt Dieter Schlenker igazgatóval, majd az intézmény jövőbeli lehetőségeiről, ösztöndíjprogramjairól és a Magyar Nemzeti Levéltár és a HAEU közötti együttműködés lehetőségeiről beszélgettünk. Schlenker úr kiemelte, hogy szeretnék erősíteni magyarországi kapcsolataikat, és a jövőben magyar gyakornokokat is szívesen fogadnának. Bemutatta az egyéni posztdoktori ösztöndíjprogramokat is, amelyek között egyaránt megtalálhatók speciális, például egy-egy intézmény iratanyagának feldolgozására irányuló lehetőségek, illetve általánosabb uniós támogatású programok.
A nap záró szakmai programját Mary Carr, a mesterségesintelligencia-fejlesztési csapat vezetőjének előadása jelentette, amelyben bemutatta a HAEU AI-alapú fejlesztéseit. A mesterséges intelligenciát elsősorban iratösszefoglalók készítésére, kulcsszavak kinyerésére, tartalmak kategorizálására és automatikus metaadat-generálásra használják.
Mi is bemutattuk az MNL-ben alkalmazott AI-megoldásokat: kollégáink élő példán keresztül ismertették a kézírásfelismerő szoftver működését az AdatbázisokOnline újonnan közzétett anyakönyvi adatbázisain. A bemutató nagy érdeklődést váltott ki, és bár a HAEU számára a kézírásfelismerés jelenleg nem elsődleges terület – gyűjteményeikben kevés kéziratos forrás található –, a jövőben lehetőséget látnak a tapasztalatcserére, és várhatóan felveszik a kapcsolatot fejlesztő kollégáinkkal.
2026. április 22. Magyar levéltári értékek Firenzében: közösségi programok, digitális szolgáltatások és európai kapcsolatok
Április 22-én a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai mutatták be intézményük tevékenységét a HAEU levéltáros szakmai közössége előtt. Az előadások során átfogó képet adtunk a magyar levéltári rendszer működéséről, az MNL kiemelt projektjeiről és innovatív kezdeményezéseiről.
Szerényi Ildikó a több éve sikeresen működő „Közösségi Levéltár” önkéntes programot ismertette, amelynek keretében önkéntesek vesznek részt adatbázisok építésében, források feldolgozásában és metaadatok létrehozásában. Kiemelte, hogy a közösségi együttműködés nemcsak a levéltári feldolgozó munkát támogatja, hanem a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges tanítóanyagok előállításához is hozzájárul.
Komlósi-Gera Zsófia az AdatbázisokOnline portált mutatta be, amely korszerű digitális felületen teszi kutathatóvá a Magyar Nemzeti Levéltár és a vármegyei levéltárak számos adatbázisát. Bemutatójában hangsúlyozta, hogy a digitális hozzáférés új lehetőségeket teremt a levéltári források szélesebb körű használatában.
Czégé Petra a Békés Vármegyei Levéltár tevékenységét ismertette, különös figyelmet fordítva a helyi közösségekkel való kapcsolatokra, a közművelődési programokra és a fiatalabb generációk megszólítását célzó kezdeményezésekre.
A délután folyamán megismerhettük a HAEU magyar vonatkozású gyűjteményeit is. Különösen érdekesnek bizonyult, hogy az európai integráció történetében magyar származású szakemberek – többek között Lámfalussy Sándor és Kormoss István – is jelentős szerepet játszottak. Kormoss István munkásságáról “A magyar kartográfus, aki megrajzolta az európai egység térképeit” című cikkben olvashat részleteket. A Habsburg Ottóra vonatkozó iratanyag szintén figyelemre méltó részét képezi a gyűjteménynek. A bemutatott iratok és személyi hagyatékok jól érzékeltették, hogy az európai együttműködés története számos ország és közösség közös hozzájárulásából formálódott.
2026. április 23. Mesterséges intelligencia a gyakorlatban: tapasztalatok Firenzéből
Április 23-án délelőttünket az Európai Egyetemen töltöttük, ahol ismét a mesterséges intelligencia állt a szakmai beszélgetések középpontjában. Szőke Zoltánnal elsősorban a minőségirányítás szempontjából közelítettük meg a témát.
Az egyetem munkatársaival folytatott megbeszéléseken – többek között az oktatási, humánerőforrás- és informatikai területek képviselőivel – elsősorban a mesterséges intelligencia tudatos és felelős használatát vitattuk meg. Figyelemre méltó volt, hogy az egyetemen nagy hangsúlyt fektetnek az AI-val kapcsolatos szemléletformálásra: képzéseket szerveznek mind a munkatársak, mind a hallgatók számára.
Amikor arról kérdeztek bennünket, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban is működik-e hasonló képzési program, jeleztük, hogy jelenleg nincs ilyen intézményi szintű kezdeményezésünk. A beszélgetés során felmerült, hogy a jövőben nálunk is érdemes lenne hasonló, a mesterséges intelligencia tudatos használatát támogató alkalmakat szervezni.
Az ebédet követően visszatértünk a HAEU épületébe, ahol az informatikai területen dolgozó Daniel Bellardinivel és Roberta Igliozzival beszélgettünk az AI levéltári alkalmazásának lehetőségeiről. Bemutattuk számukra a kézírásfelismerő eszközünket, amelynek eredményeit kifejezetten érdekesnek és meggyőzőnek találták. Bár a technikai részleteket fejlesztői szinten nem tudtuk teljes mélységben átbeszélni, abban állapodtunk meg, hogy a jövőben közvetlen kapcsolatot alakítanak ki fejlesztő kollégáinkkal a tapasztalatcsere érdekében.
A nap zárásaként Jacopo Cellini előadását hallgattuk meg, amely ugyan eltért az eredetileg tervezett SAGA-témától, de átfogó képet adott az európai integráció történetéről, az uniós levéltárak kutatási lehetőségeiről és főbb kutatási irányairól. Az előadás hasznos kiegészítést jelentett szakmai programunkhoz.
2026. április 24. Az Ártatlanok Intézete
A szakmai program utolsó napján az Istituto degli Innocenti (Ártatlanok Intézete) intézményébe látogattunk el, amely egyszerre működik a firenzei történelmi árvaház múzeumaként és levéltáraként. A látogatás során megismerhettük az ott alkalmazott szakmai módszereket és a kulturális örökség bemutatásának sajátos megközelítéseit. Különösen érdekesnek bizonyultak ezek az árvaházi iratok, amelyek az ott elhelyezett gyermekekre vonatkozó adatok révén genealógiai kutatások számára is értékes forrásként szolgálnak. Az iratok ugyanakkor túlmutatnak az adatokon: személyes sorsokat, megrázó életutakat és az „ártatlanok” történetét is megőrzik az utókor számára.
Az intézményben szerzett tapasztalatokról és az alkalmazott gyakorlatokról ebben a cikkben olvashatnak részletesebben: Az Istituto degli Innocenti (Ártatlanok Intézete) szívbemarkoló, de gyönyörű gyűjteménye.
A firenzei szakmai látogatás összességében rendkívül hasznos tapasztalatot jelentett számunkra. A program során nemcsak egy másik európai levéltár működését ismerhettük meg, hanem lehetőségünk nyílt saját gyakorlataink összevetésére, új ötletek megismerésére és nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítására is. Különösen értékesnek bizonyult a minőségirányítás, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a digitális fejlesztések területén szerzett tapasztalatcsere, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár jövőbeni fejlesztéseihez is hasznos szempontokat adhatnak.
A magyar küldöttség tagjai: Czégé Petra, Komlósi-Gera Zsófia, Kovács Szabolcs, Szőke Zoltán. A delegációt Szerényi Ildikó főlevéltáros, nemzetközi referens vezette.
Új hozzászólás