Megnyílt a Mohács tárlat a Bécsi kapu téri levéltári palotában
Egy különleges tárlat megnyitóján vagyunk, ami azért is csodálatos, mert benne ülünk a kiállításban – jelentette ki a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából rendezett, Mohács című tárlat csütörtök délutáni megnyitóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A tárcavezető köszöntő beszédében rámutatott arra, hogy öt évszázad telt el a mohácsi csata óta, amikor 1526 augusztusának végén megpecsételődött a Magyar Királyság sorsa. – Évszázadok távlatában már nem csupán egy csatára emlékezünk, Mohács a magyar történelem egyik legmélyebb nemzeti traumájává lett, amelynek következményei évszázadokon át meghatározták országunk sorsát, múltját és jelenét is – fogalmazott. Tarr Zoltán kiemelte, a mohácsi vereség emlékezete nemcsak a veszteségről szól, hanem arról is, hogy mit kezd egy nemzet a legsúlyosabb pillanataival, hogyan áll azokhoz, és miként képes felállni a csapás után. Mint kifejtette, meggyőződése, hogy egy népet nemcsak közös sikerei, győzelmei határoznak meg, hanem bukásai is. Szavai szerint a sikerek felvirágoztatják, és dicsőséget adnak a nemzetnek, a balsors pedig erőt és lehetőséget arra, hogy újjáépítsük, felálljunk a nehézségekből. – A történelem során számtalanszor megmutattuk azt, mi magyarok, hogy képesek vagyunk erre. Lehetett mohácsi vész, szovjet megszállás vagy egészen közeli élmények is, ma is itt vagyunk, ma is itt állunk, és egy erős nemzet vagyunk – tette hozzá. A miniszter rámutatott, „a megemlékezésünk arról szól, hogy túl tudunk lépni Mohács ötszáz éves átkán, és képesek vagyunk arra, hogy nem másoktól várjuk a megoldást a problémáinkra, hanem összefogva saját magunkat vezessük ki a bajból”.
Elevenen él a köztudatban
Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) megbízott főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Mohács emlékezete a mai napig elevenen él a köztudatban. Úgy véli, a nagy történelmi traumák emlékezete, köztük Mohácsé, genetikailag kódolt a magyar emberekben. S bár – mint elmondta – ezekről a fájdalmakról nagyon sokat tanulunk általános és középiskolákban, nem feltétlenül mélyülnek el az ezekkel kapcsolatos ismereteink, a kiállítás ugyanakkor lehetőséget biztosít ezek alaposabb tanulmányozására. Czetz Balázs emlékeztetett arra, hogy 1526. augusztus 29. korszakhatár a magyar történelemben, a középkor vége és a koraújkor kezdete. Akkor a magyar hatalmi elit teljes egészében kicserélődött, a Magyar Királyság pedig elvesztette az önállóságát.
A megbízott főigazgató kifejtette, a kiállítás nem a nagy történelmi traumák felől közelíti meg a múltat, hanem emberi léptékű, forrásokra épülő és elbeszélés alapú. A tárlat egyik legnagyobb erényének azt tartja, hogy nem statikusan beszéli el a történetet, hanem eredeti forrásokon keresztül enged betekintést a mohácsi csata történetébe, a döntéshozatal, a félelem és a remény pillanataiba.
Czetz Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a tárlatot nem mindenkinek van lehetősége megtekinteni, éppen ezért a levéltáraknak az is a feladata, hogy ezeket a forrásokat kivigyék a nagyközönség elé. Ennek érdekében jött létre a Magyar Nemzeti Levéltár, az ELTE Humán Tudományi Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézete és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével, valamint osztrák és török levéltárak segítségével az az online adatvizualizációs felület, amely segítségével mindenki számára elérhetőek a mohácsi csata történetének fontosabb eseményei. S ezt főleg a ma nemzedéke szempontjából tartja nélkülözhetetlennek, hiszen a fiatalok számára a vizuális megjelenítés teljesen más megvilágításba helyezi a történelmet.
Elérhető tudás
A Mohács 500 programban elkészített, a https://mohacs.mnl.gov.hu/ linken elérhető adatvizualizációs felületet Hegedűs István, az MNL Fejlesztési és Állományvédelmi Igazgatóság vezetője mutatta be a megnyitó résztvevőinek. Ennek köszönhetően a nagyközönség számára elérhetővé vált nagyon sok értékes kapcsolódó levéltári forrás és történeti adat. Hegedűs István ismertette, hogy a felhasználók miként találhatják meg az online felületen a csatával, annak előzményeivel és következményeivel kapcsolatos adatokat, és információkat szerezhetnek arról, hogyan vonult fel a magyar és az oszmán sereg a csatatérre. A Végvárak a török korban megnevezésű aloldalon térképes alkalmazáson fedezhetők fel a keresztény Európát a török támadásaitól védő magyar végvárak különböző, az Osztrák Állami Levéltárban és az MNL-ben őrzött tervrajzai, emellett idővonalon megtekinthetők az egyes várak közelében zajlott keresztény-török összecsapások, és a vár állapotában történt változások is (tűzvész, rongálás, újjáépítés). A Mohács hősei aloldalon a mohácsi csatában harcolt és hősi halált halt személyeknek kívánunk emléket állítani. A felületen az érdeklődők megtalálhatják 180, a csatában résztvevő személy életrajzát, birtokközpontjaik térképen történő bemutatását és tanulmányozhatják kapcsolati hálójukat.
Ezt követően Schmidt Anikó, az MNL megbízott általános főigazgató-helyettese, a Mohács kiállítás társkurátora mutatta be a tárlatot. Elmondta, hogy a magyar és angol nyelvű kiállítás előterében két monitoron látható a mohácsi csata idővonala. A kiállítóteremben pedig az egyes eseményeket, a csata különböző témáit részleteiben is meg lehet ismerni, tekinteni. Schmidt Anikó beszédében számos fontos részletet árult el a totemekben kiállított forrásokról és a tárlókban látható 16. századi fegyverekről, utóbbiakkal a Hadtörténeti Intézet és Múzeum járult hozzá a kiállításhoz. A megbízott főigazgató köszönetét fejezte ki a kiállításban nyújtott segítségükért a közgyűjtemények vezetőinek. Külön köszönte a multimédiás tartalmak megtervezését és kialakítását a Cre-Action Kft-nek, a grafikai kivitelezést pedig a Tibuktu Bt-nek. – S végül, de nem utolsó sorban köszönöm a kollégáimnak a sok segítséget, amely nélkül ez a kiállítás nem valósulhatott volna meg – emelte ki.
A Mohács kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével jött létre. Az ünnepi eseményen tiszteletét tette Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár, Gülsun Erkul, Törökország budapesti nagykövete, Kalla Zsuzsa közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár és Petrik Máté digitalizációért és digitális szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, valamint részt vett a rendezvényen számos kulturális intézmény vezetője is.
Új hozzászólás